András apostol vagy Szent András (? – 70 k.) egyike volt a tizenkét tanítványnak, akik szem- és fültanúi lettek Jézus földi művének. A Galileából származó András testvére volt Simon Péter, akit Jézus az egyház alapjává tett meg. András Isten-keresésére jellemző, hogy a Jézus szolgálatát előkészítő utolsó próféta, Keresztelő János tanítványává szegődött, majd miután szolgálata csúcsán Keresztelő János rámutatott az „Isten Bárányára” (Jézusra), András azonnal Jézus követője lett. Testvérét, Pétert is András vitte Jézushoz, s míg András a maga elhatározásából akart Jézus tanítványa lenni, addig Pétert Jézus szólította fel erre a szolgálatra. Így a két testvér otthagyta a halászéletet és háromévnyi tanítványságot vállaltak, utána pedig életük végéig tanúságot tettek szerte a világon, és Jézus Krisztus mellett életük árán is kiálltak. Az evangéliumokban András apostol a józan gondolkodású, kulturálisan nyitott, tettre kész tanítvány képét jeleníti meg, mely természete a legendákban fennmaradt élettörténetében is kirajzolódik. Apostoli gondolkodása és tettrekészsége leginkább a kenyérszaporítás csodája alkalmával tűnik ki. Kulturális nyitottságát pedig akkor érjük tetten, mikor a Júdeában örökké fennálló idegengyűlölet ellenére szívélyes az idegen görögökhöz, ugyanis meghallgatja kérésüket, és azt tolmácsolja is Jézus felé.

András apostol nagyon fontos személy a magyar nemzet emlékezetében. Annál is inkább, mivel a magyarság önmagát szkítának jelölte meg ezer éven át, és számtalan szkíta-hagyomány mutatható ki a mai napig a gazdag magyar kultúrában. Továbbá a honfoglalás kori arab és európai írók mind, de a magyarság szövetségesei és ellenfelei is mindannyian szkítának nevezik a magyarokat. A szkíta emlékezet ezért megtartotta azt a hagyományt, hogy a magyarság a jóhírt elsőként nem térítőpapoktól, hanem András és Fülöp apostoltól, Jézus két tanítványától kapta. Éppen ezért nem véletlen, hogy a Kárpát-medencében épített első keresztény templomok zöme Szent András tiszteletére épült. Valószínűleg eme régi keresztény hit miatt jellemző lelete a magyar honfoglalás kori síroknak a kereszt.

Andrások_szent

Továbbá fennmaradt egy kevés információ a magyar táltos-hagyományokból is, mely alapján a magyar táltosok önmagukat az András apostol által hozott hit őrzőinek tartották, az általuk újnak nevezett, „római hittel” szemben. Ez a hivatástudatuk még a 20. században is élénken élt. (Wass Albert: Hagyaték)

 Novembert Szent András havának nevezik a népi kalendáriumban

ANDRÁS – NAPI SZOKÁSOK:

Szent András népszerűsége a  néphagyományban névünnepének naptári helyéből származik. András  nap ugyanis  az adventi időszaknak, illetőleg az egyházi évnek kezdete. A  téli napforduló közelébe esik.  A  téli napforduló csakúgy mint a nyári, ősidők óta  jóslások kedvező ideje. Ezért aztán“andrásoltak” dédanyáink, míg férjhez nem mentek.

Íme néhány  András – napi varázslat, szokás, hiedelem:

András éjszakáján az eladó lánynak meg kell rugdosni a malacól ajtaját. Ahányat röffent erre a disznó, a leány annyi év múlva ment férjhez. András estéjén a leány kilenc galuskát főzött, betálalta az asztalra, kést, villát tett mellé. Aztán meztelenül (???)  kilencszer körülfutotta a házat úgy, hogy minden kör után benézett az ablakon. A kilencedik kör után ott látta leendő urát, amint vacsorázik. András estéjén a leányok kendermagot szórtak, és közben ezt mondták: “ András, neked kendermagot vetek… András, neked ‘kendermagot vetek … Mondd meg nekem kihez megyek?”  Ezek után megálmodta az illető, hogyan fogják hívni a jövendőbelijét. Néhol a  lányok sóba tettek néhány vöröshagymát. Minden hagymának férfinevet adtak, s megjelölték, melyik hagyma melyik nevű. Olyan nevű lett a leány vőlegénye, amilyen a legkorábban nedvet eresztő hagyma neve volt. András napján csaknem mindenütt böjtöltek a lányok, hogy megtudják, ki lesz a férjük. Rigmust is mondtak: Aki böjtöl András napján, vőlegényt lát éjszakájánTökölön a leányok megrázták a zsúpfedeles házak ereszét, s közben kötényüket a lehulló szalma alá tartották. Úgy vélték, ha közben búzaszál is esett a köténybe, akkor gazdalegényt-, ha rozs-szál, akkor zsellérlegényt kap férjnek. Ugyanott más is volt szokásban: a lányok rossz kanálban ólmot olvasztottak és egy régi kulcs fülén át a vízbe öntötték. A vízben meghűlt ólom, különféle figurákat mutatott, amiből leendő férjük mesterségére következtettek.

 A farkas elűzését is praktikákkal igyekeztek hatásossá tenni:

András napján  farkas ellen  fokhagymát kentek az ajtókra, kapukra és homlokukra. A házban lévő összes ollót eltették. Úgy hitték, hogy a farkas ekkor nem viszi el a juhokat, mert ezzel a technikával a farkas száját is összezárják. A Maros-parti öregek kimentek a víz partjára, vágtak egy fűzvesszőt és leszúrták a földbe. Leültek és megvárták a napkeltét. Ha úgy találták, hogy a víz feljebb áztatta a vesszőket, mint amikor leszúrták, akkor tavaszra áradást, árvizet vártak.

Disznóölő András:

A disznóvágások ideje is ekkor kezdődik, s karácsonyra már elkészül a füstölt hús. Már általában elég hideg van  a “disznóságok” eltartásához. Sokfelé disznóölő Szent András néven emlegetik ezt a napot.  Megkezdődtek a  disznótoros összejövetelek. A Kiskunságban  a disznótor estéjén kántáló gyerekeket fogadtak a háziak az asztal körül. A kisfiúk a disznó nevében elmondták annak életútját, cserében kis útravalót kaptak.  Hasonló szokás, a nyársdugás Somogyban dívott.  A  legények, gyerekek egy nyársat készítettek (általában kökény- vagy akácfaágból), vacsora idején a gazda ajtajához dobták. A nyársvers kóstolót kért a „messziről jött vándorok számára”. Ha nem adták, még egy nyársat dobtak az ajtónak, ezen már durvább, csúfolóbb rigmusok voltak. A nyársat disznóölési finomságokkal pakolták meg, a hurkán, kolbászon kívül egy zacskóba töpörtyűt, kenyeret, nagy fej vöröshagymát, savanyú uborkát is tettek rá. A nyársdugók észrevétlenül vitték el az ajtó elé kitett nyársat. Ha a gazdának sikerült meglesni a nyársdugókat, „megfogták a legényeket, és bevitték vacsorázni házukba.”

Az András név jelentése:

Férfi, férfias

Név eredete:

Görög-latin eredetû, az Andreasz név átvétele


Név elemzése:

Az András név természetes, közvetlen, sokoldalú személyiség kialakulását támogatja, aki szóban gördülékenyen, jól fejezi ki gondolatait. Mások társaságában érzi magát a legjobban. Könnyen ismerkedik, mert sokan vonzónak találják nagyvonalú, kedves természetét. Szeret táncolni, énekelni, és a szórakozás minden egyéb formáját kedveli. Igyekszik könnyen bevételhez jutni, nem túl ambiciózus alkat. Nem szeret tervezni, inkább az “ahogy esik, úgy puffan” szemlélet áll közel karakteréhez. Nem ad sokat a részletekre.

HÍRES ADNRÁSOK (a teljesség igénye nélkül

András király

Az Árpád-házi Andrások sorában a második helyen szerepel, neve mégis jobban beleivódott a köztudatba elődjénél, ugyanis az ő nevéhez kötjük az Aranybullát, melynek kiadatási dátumát álmukból felébresztve is biztonsággal ki merjük jelenteni. András1205-ben került a magyar trónra, tizennyolcadik Árpád-házi uralkodóként vitte tovább a vérvonalat. Első felesége a Bánk bánból kegyetlenségéről ismert merániai Gertrúd hercegnő volt, akitől két lány és három fiúgyermeke született. (Egyik lányát, Erzsébetet 1235. óta szentként tiszteljük.)  Gertrúd halála után a király új feleséget talált magának, ezúttal Courtenay Péter auxerrei-namuri gróf, leányát, Jolántát tette magyar királynévá.

Andrások
Andrea Bocelli
Az olasz énekes az opera műfajának elemeit vegyíti a populáris zenével, mely egyedi hangzást kölcsönöz albumainak. Több mint 50 millió eladott albummal büszkélkedhet, mindemellett operákban is szerepet vállalt már.  Bocelli hat évesen kezdett el zongorázni, közben fuvolázni és szaxofonozni is megtanult.

Lord Andrew Lloyd Webber

Jézus Krisztus Szupersztár, Evita, Macskák, Az operaház fantomja…csak néhány zseniális musical Webber tollából. Életművét tekintve méltán viseli a lord címet és joggal biztosítanak helyet neki az angol felsőházban.  1948. március 22-én született egy zongora- és  hegedűművész édesanya és egy zeneszerző édesapa másodszülött gyermekeként.
Webber profi karrierje a 60-as évek közepén indult, amikor barátságot kötött Tim Rice szövegíróval, akivel eztán rengetek darab komponálása során együtt dolgoztak. 1968-ban Webber és Rice megbízást kapott egy darab megírására egy londoni gimnáziumi előkészítő számára. Ebből a darabból lett aztán a József és a színes szélesvásznú álomkabát című musical, amely a bibliai József történetét dolgozza fel humoros szemszögből.

 

Forrás: Wikipédia