A gyermekrajzok hűen tükrözik a gyermek aktuális lelki állapotát. Jelzik, hogy milyen készségekkel, képességekkel, adottságokkal rendelkezik, hogyan vélekedik önmagáról és a világról, milyen a közösséghez való viszonya, mennyire érzi magát biztonságban illetve arról is, hogy van-e megoldatlan, még feldolgozásra váró problémája és még sorolhatnánk, hogy mennyi fontos információt rejtenek rajzaik.

Ahogyan a kézíráselemzés, úgy a gyermekrajz elemzés is főként (de nem kizárólagosan) szimbólumokra és azok jelentéstartalmának értelmezésére épül. Függően attól, hogy hány éves a gyermek, a rajzban más és más jelzések kaphatnak hangsúlyt. Az „egy jel, nem jel” elve alapján több szimbólumot együttesen veszünk figyelembe és ezek alapján igyekszünk a Szülőnek egy teljes, aktuális képet adni gyermeke lelki állapotáról.

Gyerek_1

Az elemzés során folyamatos kérdezz-felelek kommunikáció zajlik a Szülő és a grafológus/gyermekrajz elemző között, lényegében ez egy közös munka. Egy rajzból is már nagyon sok információt kaphatunk, azonban én személy szerint több rajzot szoktam kérni. Ezek között általában szerepel „szabad rajz”, ahol a gyermek azt rajzol, amit épp szeretne és „kötött rajz” is, ami meghatározott elemekre épül. Kötött rajznak minősül például a „Fa rajz”, ami a gyermek aktuális érzelmi állapotát tükrözi, de kifejezően mutatja az esetlegesen átélt, de még fel nem dolgozott nehézségeket/traumákat is, amikre érdemes figyelmet fordítani. A gyermek a firkákkal/rajzokkal a saját belső világát meséli el, ilyen formán pedig az önkifejezésének egyik eszköze vagyis nagyon nagy jelentőséggel bír. Boldogsággal tölti el, hogy nyomot hagy a papíron és ezáltal a világban. Kezdetben ugyan kissé kontrollálatlan ez a „nyomhagyás”, vagyis a finommotorika, de a sok gyakorlással a gyermek készségszintre fejleszti és magabiztosan használja a ceruzát. Ez a magabiztos ceruzafogás teszi lehetővé a későbbiekben a bonyolultabb vonalformák létrehozását illetve a már nagyobb precizitást igénylő betűk megrajzolását is.

A rajzok térkihasználásának is nagyon fontos szerepe van, például a lap bal oldala az anyai, míg a jobb oldal az apai oldalt szimbolizálja. Ha a gyermek látványosan csak a lap egyik vagy a másik oldalát használja, akkor érdemes megvizsgálni az adott oldalhoz tartozó szülővel való kapcsolatát. Ha például a korábban említett Fa rajzon a fa egyértelműen a bal oldalon helyezkedik el, önmagában szép és egészséges és a rajz többi eleméhez képest arányaiban megfelelő nagyságú, akkor általánosságban elmondható, hogy a gyermek feltehetően inkább az édesanya felől érzi/várja az érzelmi biztonságot és édesapa felől kevésbé. Ilyenkor kap fontos szerepet az életkor, mert nem mindegy, hogy ez egy 4-5 éves vagy egy 9-10 éves gyermek rajzában figyelhető meg. A rajzokból az is megállapítható, hogy a gyermek hol tart a személyiségfejlődésben, vannak-e mozgáskoordinációs vagy térbeli eligazodási problémái. Ehhez a gyermek által rajzolt alakokat viszonyítjuk az elvárható életkori sajátosságokhoz. Pl. 3-4 évesen teljesen egészséges, ha az emberalak ún. fej-láb sémaként jelenik csak meg, amit aztán idővel fokozatosan további testrészekkel egészít ki, kezdetben még aránytalanul – pl. hosszú kar, nagy száj, nagy szemek.

Gyerek_2

A grafológia/gyermekrajz elemzés elengedhetetlen „kelléke” a pszichológia. Azt szoktam mondani, hogy egy jó grafológus egy kicsit pszichológus is, hiszen a pszichológia biztosítja az alapokat és azt a háttértudást, aminek segítségével nemcsak elemzünk, hanem valódi, gyakorlatban is hasznosítható segítséget tudunk adni. Képet kapunk a lélek sajátos működési elveiről, folyamatairól és fejlődési szakaszairól, így lehetőségünk nyílik megérteni a jelzéseit, amit a kézírásunk/rajzaink nagyon aktuálisan vissza is tükröznek.

Néhány jel, amikre érdemes figyelemmel lenni, amennyiben azok folyamatosan és huzamosabb ideig fennállnak:

– ha abszolút nem használ színeket, túlzások/aránytalanságok megjelenése, hirtelen stílusváltások, torzulások a „Nap”-ban, mint szimbólumban stb. (ezek jelezhetnek szorongást)

– ha alig használja ki a rendelkezésére álló teret a lapon (félelem az önkifejezéstől és attól, hogy nem fogadják el)

– ha órákig rajzol/szépítget egy rajzot, hogy tökéletes legyen (felveti a túlzott megfelelési kényszer lehetőségét)

Ha a Szülő bizonytalan, mert gyermeke viselkedésében valamilyen nyugtalanító változást tapasztal, mindenképp érdemes segítségül hívni a rajzelemzést és ezáltal megnyugtatóan rendezni a felmerült problémát.

 

Oláh Erika