HR tanácsadóként azzal szembesülök nap, mint nap, hogy az 50 év feletti munkavállalókat és különösen a specialista, illetve vezetői munkakörből érkezőket nagyon nehezen fogadja már be a munkaerő piac. A munkáltatók többféle indokot sorakoztatnak fel, hogy miért nem az irányukba billen a mérleg nyelve, amikor választani kell.  Pedig sokrétű, több vállalati kultúrából, esetleg különböző szektorból hozott szakmai és emberi tapasztalással rendelkeznek. Rutinszerűen kezelik a problémákat és bölcsen, higgadtan fogadják a hirtelen eseményeket. Hozzászoktak az utóbbi évek gyors változásaihoz, látják és elfogadják a számítógépes rendszerek nagy ütemű fejlődését.

Ötven_felett

Véleményem szerint a munkavállaló és munkáltató közötti sikeres együttműködés alappillérei a munkához való hozzáállás, a megbízhatóság és egészséges értékrend a munkavállalók részéről. Mindezek számukra alapvető fontossággal bírnak. Lehet velük tervezni, mert elég kicsi az esélye, hogy magasabb fizetésért, vagy egy külföldi munkáért továbbállnak. Pontosan jelennek meg munkakezdéskor és biztosan nem mobilneteznek munkaidőben. Szívesen adják át a tudásukat, korábban, vagy az adott szervezetnél megszerzett tapasztalataikat és sokszor fogadnak el viszont ötleteket a náluk fiatalabb munkatársaiktól, vagy éppen a vezetőiktől. Nyitottak a tanulásra, továbbképzésekre. Felsővezetői döntés előkészítésnél bátran lehet hagyatkozni megérzéseikre, színes eszköztárukra. Fizetési igényük sem földtől elrugaszkodott, teljesen reális, általában a piaci elvárások alatti.

Ötven_felett_2

Számos ilyen korú vezetővel beszélgettem mostanában, akik korábban magas szintű, felelősségteljes posztot láttak el, többen közülük multinacionális cégeknél. Mostanra már az aktivitás, az aktuális cég értékeihez adott többlet került előtérbe számukra. Nem céljuk magasabbra jutni a ranglétrán, sőt sokszor kevesebbel is beérik. Buzog még bennük a tettvágy és hasznossá szeretnék tenni magukat. Szívesen taroznának továbbra is valahová.

Amit tehetnek az ilyen korú pályázók, hogy kitartóan jelentkeznek, persze csak olyan állásokra, amelyek elvárásait valóban lefedik. Bővítik kapcsolataikat, beszélgetnek olyan emberekkel, akik éppen állásban vannak, ők hogyan látják a saját cégüket, mennyire lennének nyitottak, befogadóak rájuk. Olyan lehetőségeket keresnek, amelyek elvégzéséhez az ő kitartásuk, már lehiggadt, megfontolt gondolkodásmódjuk szükséges. Feladatkörök tekintetében a mentori, stratégiai és komplexebb vagy éppen a monotonitástűrést igénylőek lehetnek kézenfekvőek.

Grega Viktória

alkotonok@alkotonok.hu