Akhilleusz szindróma

Az Akhilleusz szindróma fogalmát A Férfi hanyatlása és bukása könyvemben vezettem be (28). Akhilleusz-nak megjósolják, hogy vagy hős lesz és korán hal meg, vagy sokáig él, de a halandók életét fogja leélni. Achillesz a rövid, de hősies életet választja. Valójában ez a választás minden férfi életében megismétlődik, hiszen minden férfiben ott van a vágy a győzelemre. A később tárgyalandó “fiatal férfi” szindróma is azt írja le, hogy látszólag értelmetlen kakaskodással miként igyekszik sok férfi imponálni a nőknek. A győztesek -általában a magas tesztoszteronszintűek- azonban rövidebb ideig élnek. Tizenhét ország 380 vezetőjének élethosszát vizsgálva kimutatható volt, hogy a csúcsvezetők átlagosan 4.5 évvel éltek rövidebb életét a “halandókhoz” képest (29). Egy másik vizsgálat szerint a győztes amerikai elnököknek és alelnökönek -leszámítva a merénylet okozta haláleseteket – 53%-kal nagyobb volt a halálozási kockázata, mint a meg nem választott jelölteknek. Években kifejezve átlagosan 5.3 évvel éltek rövidebb ideig (30).

ferfi_be

Akhilleusznak egy gyenge pontja volt, a sarka, és amikor Parisz azt eltalálta, Akhilleusz meghalt. A férfibe beépített tervezett elavulás érhető tetten abban az elvben is, miszerint a sérült férfi, jobb, ha elpusztul, hiszen, ki tudja, felépülve a régi harcos válik-e még belőle. Ezt az elvet az evolúció úgy “valósítja” meg, hogy férfiaknál direkt nehezíti a sérülésből való felépülést. Ki lehet találni, mivel gáncsolódik el a felépülés folyamata: természetesen a tesztoszteronnal. A harcteret békében helyettesíti a műtőasztal. Egy vizsgálat szerint a férfiak azonos műtéti fertőzésbe 58%-kal valószínűbben hal bele (31). A férfiak sérülése is lassabban gyógyul, mint a nőké. A vizsgálatok azt igazolták, hogy a tesztoszteron közvetlenül lassítja a sebgyógyulást, míg az ösztrogén gyorsítja (32). Ez olyannyira így van, hogyha a sebet ösztrogéntartalmú kenőccsel kenegetik, gyorsabban gyógyul (33). Az evolúció mintha büntetné a férfit a sérüléséért: minél magasabb a tesztoszteronszintje, annál lassabban gyógyul a sebe (34). Minden jel szerint a férfi pótolható, a nő életben maradása viszont mindig fontosabb volt a sikeres szaporodásban, hiszen az utódok felnevelésében a nő játssza a döntő szerepet. A férfi – megint csak tesztoszteron szintje függvényében – fütyül a gyerekekre (28).

A férfi idegrendszeri sérülékenysége

A férfivé válás folyamatában a magzati élettől kezdődően folyamatosan erős szelekció folyik a férfi nemben. A már érintett mechanizmus, melyben a magzati tesztoszteron lelassítja a balfélteke fejlődését és serkenti a jobbféltekéét (26) sok selejtet eredményez. Egy olyan összetett biológiai rendszerben, mint az anya-magzat viszonya, nehét pontosan “belőni”, hogy csak annyi tesztoszteron (tágabban androgének, pl. dyhidrotesztoszteron, mellékvese hormonok) érje a fiúmagzat agyát, amennyi szükséges és elégséges. Különböző okokból a magzatok egy részénél a hormonhatás túlzott mértékű lesz, azaz a balfélteke lemaradása már fejlődési zavarokat eredményez. Tekintve, hogy az emberi kultúra számos alapkészséges a balféltekében tanyázik, a fejlődési zavarok jó része ezekhez kötődik. Kiugróan gyakori a fiúk körében a beszéddel kapcsolatos zavarok, pl. gyengébb verbalitás, dadogás. Az olvasási, írási, számolási zavarok ugyancsak nagyon gyakoriak. A hiperaktivitás és figyelemzavar ugyancsak a fiúk (és szüleik, pedagógusaik) jellegzetes problémája (28). A Tourette-szindróma, ami különféle tikekkel, akaratlan hangadásokkal jár, négyszer gyakoribb fiúknál (35). A generalizált epilepszia egy vizsgálatban négyszer gyakoribbnak bizonyult férfiaknál (36), és a status epilepticus (csillapíthatatlan generalizált epilepsziás roham) és az epilepszia eredetű váratlan halál ugyancsak a férfiaknál gyakoribb (37). És 5 autistából 4 fiú, de a magas színvonalú, úgynevezett Asperger-autizmusban szenvedők közt már hét-tízszer több fiút találunk (38). Az autizmus kapcsán megoszlanak a vélemények. Az Asperger típusú autizmus egyik elismert teóriája szerint ez valójában a szélsőségesre sikerült férfi agy példája, azaz megint csak a tesztoszteron a ludas a kialakulásában (39). A fejlődési zavarokkal jellemezhető autizmus inkább modernkori jelenségnek tűnik, hiszen egyre gyakoribb, és túl sok teória magyarázza ahhoz, hogy valamelyiket is inkább elfogadjuk, mint a többit. Egy biztos: akár a higany (40), akár az alumínium adjuváns (41), akár a magzati D-vitamin-hiány (42) vagy a paracetamol és a diftéria-szamárköhögés-tetanusz kombinált oltás kölcsönhatása (43) okozza, mindenképpen a férfi agy sérülékenységére utal, hogy azonos ártalmakra a férfiaknál ötszörte valószínűbb a fejlődési zavar kialakulása. Akárcsak a rák, a neurodegeneratív betegségek (Parkinson, Alzheimer, demenciák) is modernkori jelenségek, mondhatni csak közvetve részei a tervezett elavulásnak. Ugyanakkor, ha evolúciósan új fordulat is az ember által teremtett környezet és a földműveléssel elindult új táplálkozási mód, az ellenálló képességet megint csak nem egyenlő mértékkel osztotta ki a természet férfiak és nők között. Számos vizsgálat igazolta például, hogy Parkinson betegségben a férfiak vezetnek, vizsgálatonként eltérő 1.37-3.7:1 arányban a nőkkel szemben (44). Az Amyotrofikus Laterális Sclerozisban ugyancsak férfi túlsúly mutatható ki (45). A schizofrénia és az első epizódú pszichózisok ugyancsak gyakoribbak férfiaknál, míg nőknél, ha meg is jelenik pszichotikus epizód, kedvezőbb lefolyású és ritkább a visszaesés (46). Kilóg a sorból az Alzheimer betegség, amely nők körében kétszer gyakoribb (47). Summa summarum, számos neurodegeneratív betegséget új környezetünk és életmódunk okoz, ezekben megoszlik, melyikben melyik nem jár rosszabbul. Ám a férfi agyfejlődés során mutatott sérülékenysége a férfivé válás folyamatából egyenesen következik, és nem újkeletű fejlemény.

Férfi_be_1

A fiatal férfi szindróma

Jól ismerjük a hencegő, szemtelen, olykor agresszív, kötekedő, a veszélyeket kereső és kedvelő kamaszokat és fiatal felnőtt férfiakat. Amikor intenzívvé válik a pubertástól a nemi hormontermelés, a férfiakban aktiválódik a partnertalálási projekt. Ennek szerves része a férfiak közötti vetélkedés, hisz a nők – evolúciós programjuk miatt- a domináns férfiakhoz vonzódnak, hiszen tőle remélhetnek védelmet és sikeres utódokat. Ugyancsak nagy vonzerőt jelent szemükben az erő, a bátorság, az ügyesség, az önfeláldozó hősiesség. Ezért buknak a nők a felszabadítókra vagy békében az egyenruhásokra (katona, tűzoltó, stb.). A fiúk tehát csinálják a műsort, a lányok pedig ülnek és tapsolnak. A győztes elnyeri a királylány kezét és a fele királyságot. A jelenséget fiatal férfi szindrómának nevezték el (48). Könyvemben Petőfi Sándor és James Dean példáján mutattam be, hova is vezet a mindenáron való hősködés (28). Vagyis, ez a szindróma tud halálos is lenni. A 15-30 éves kor között 100 férfiből 4-5 ebbe hal bele. A veszélyes sportokba, az országutakon való száguldozásba, a drogokba és alkoholba, verekedésekbe és a gyilkosságokba. Egy vizsgálat igazolta, hogy 15-30 közötti életkorú vezetőknél az autóbalesetek kockázata annál nagyobb, minél többen ülnek a kocsiban (49). Ennek az a magyarázata, hogy nagyobb közönség nagyobb sikert jelent, s ez fokozza a vagány vezetésre való késztetést. A gyilkosságok elemzése azt bizonyítja, hogy a legtöbb gyilkosságot a fiatal férfiak követik el és a legtöbb áldozat is e korcsoportból kerül ki (50). A rablások és rablógyilkosságok ugyancsak jól értelmezhetők evolúciósan: a csóró férfinek rosszak az esélyei a nőknél. A bomba csajok mindig gazdag és híres emberek társaságában forognak, hiszen a szépség és termékenység befektetni való tőke a szaporodási programban. Az öngyilkosságban ugyancsak a férfiak vezetnek, a 15-30 éves kor között négyszer annyi férfi öli meg magát, mint nő (51). Mind a gyilkosságot, mind az öngyilkosságot elkövetők közt kiugróan magas a megözvegyültek, az elváltak és a magányosak aránya. Ennek oka evolúciós nézőpontból a szaporodásból való kiszorulás félelme (28).

Összefoglaló

Összességében elmondható, hogy férfi és nő szerepe igen eltérő a szaporodásban, s ezért biológiai felépítésükben, agyműködésükben, viselkedéses jellemzőikben nagyon különböznek. A férfire tartósan nincs szükség. A férfi, ha teheti, megtermékenyíti a nőt, s onnantól akár le is léphet. Elvileg minden nő szaporodhat, a férfiaknak azonban ezt ki kellett és ki kell “érdemelniük, azaz a nők előtt bizonyítaniuk kell a rátermettségüket. Ne feledjük, a monogámia csak a nyugati világra jellemző és csak az elmúlt pár ezer évben vált uralkodó házasságmodellé. Sok millió éven át a poligámia volt az elterjedt, és a ma létező kultúrák több mint 80%-ban a poligámia van érvényben. A férfivé válás megannyi szakaszában a magzati kortól a felnőttkorig érvényes az a szabály, hogy a szaporodási sikerhez vezető magas tesztoszteronszintnek ára van. Biológiai, immunológiai sérülékenység, s a férfiak közti vetélkedés és imponáló magatartásformák gyakran járnak sérüléssel vagy halállal.

Hivatkozások:

28,Szendi G: A férfi hanyatlása és bukása. Jaffa, Budapest, 2016.

29, Olenski, AR; Abola, MV; Jena, AB: Do heads of government age more quickly? Observational study comparing mortality between elected leaders and runners-up in national elections of 17 countries. BMJ 2015;351:h6424

30, Link, B. G.; Carpiano, R. M.; Weden, M. M.: Can Honorific Awards Give Us Clues About the Connection Between Socioeconomic Status and Mortality? American Sociological Review, 2013, 78:192-212.

31,Offner PJ, Moore EE, Biffl WL. Male gender is a risk factor for major infections after surgery. Arch Surg. 1999 Sep;134(9):935-8;

32, Gilliver SC, Ruckshanthi JP, Hardman MJ, Nakayama T, Ashcroft GS. Sex dimorphism in wound healing: the roles of sex steroids and macrophage migration inhibitory factor. Endocrinology. 2008 Nov;149(11):5747-57.

33, Ashcroft, G. S., Greenwell-Wild, T., Horan, M. A., Wahl, S. M. and Ferguson, M. W: Topical estrogen accelerates cutaneous wound healing in aged humans associated with an altered inflammatory response. Am. J. Pathol. 155, 1999,1137-1146.

34, Ashcroft, G. S. and Mills, S. J.: Androgen receptor-mediated inhibition of cutaneous wound healing. J. Clin. Invest. 2002, 110, 615-624.

35,Freeman RD, Fast DK, Burd L, Kerbeshian J, Robertson MM, Sandor P. An international perspective on Tourette syndrome: selected findings from 3,500 individuals in 22 countries. Dev Med Child Neurol. 2000 Jul;42(7):436-47.

36,Carlson C, Dugan P, Kirsch HE, Friedman D; EPGP Investigators.. Sex differences in seizure types and symptoms. Epilepsy Behav. 2014 Dec;41:103-8.

37,Mifsud, J: Gender differences in epilepsy: perceived or real? J Malta Coll Pharm Pract, 2014,20: 28- 30

38, Schaafsma, S.M., Pfaff, D.W.,. Etiologies underlying sex differences in autism spectrum disorders. Front. Neuroendocrinol. 2014, 35 (3), 255-271

39,Baron-Cohen, S: Elemi különbség. Férfiak, nők, és a szélsőséges férfiagy. Osiris, Budapest, 2006. ford: Ivády Rozália Eszter

40, Olmsted, D; Blaxill, M: The age of autism. Thomas Dunne Books, St. Martin’s Press, New York, 2010.

41, Tomljenovic L, Shaw CA. Do aluminum vaccine adjuvants contribute to the rising prevalence of autism? J Inorg Biochem. 2011 Nov;105(11):1489-99.

42, Jia F, Wang B, Shan L, Xu Z, Staal WG, Du L. Core symptoms of autism improved after vitamin D supplementation. Pediatrics. 2015 Jan;135(1):e196-8.

43, Schultz, S: Understanding Autism: My Quest for Nathan. Schultz Publishing LLC. Kindle Edition. 2016.

44, Gillies GE, Pienaar IS, Vohra S, Qamhawi Z. Sex differences in Parkinson’s disease. Front Neuroendocrinol. 2014 Aug;35(3):370-84.

45, Zagni E, Simoni L, Colombo D. Sex and Gender Differences in Central Nervous System-Related Disorders. Neurosci J. 2016;2016:2827090.

46, Susana Ochoa, Judith Usall, Jesús Cobo, Xavier Labad, and Jayashri Kulkarni, “Gender Differences in Schizophrenia and First-Episode Psychosis: A Comprehensive Literature Review,” Schizophrenia Research and Treatment, vol. 2012, Article ID 916198, 9 pages, 2012. doi:10.1155/2012/916198

47, Mazure CM, Swendsen J. Sex differences in Alzheimer’s disease and other dementias. Lancet Neurol. 2016 Apr;15(5):451-2.

48, Wilson, M.; Daly, M.: Competitiveness, risk-taking, and violence: the young male syndrome. Ethology and Sociobiology, 1985, 6: 59-73.

49, Chen, L-H; Baker, S. P., Braver, E. R.; Li, G.: Carrying passengers as a risk factor for crashes fatal to 16- and 17-year-old drivers. JAMA. 2000;283(12):1578-1582.

50, Daly, M. & Wilson, M. : Risk-taking, Intrasexual Competition, and Homicide. Nebraska Symposium on Motivation, 2001, 47: 1-36.

51, Värnik P. Suicide in the world. Int J Environ Res Public Health. 2012 Mar;9(3):760-71.