A jóga szemléletében a gerinc a Meru hegy, a világ középpontja vagy tengelye, hasonlóan a népmesék égig érő fájához. A gerinc hajlékonysága és stabilitása az egészség egyik összetevője, és ez a személyiség szintjén is megjelenik. Indiában úgy tartják, hogy az ember valóságos életkora a gerince állapotán mérhető leginkább. Amíg a gerince hajlékony, fiatalnak számít – függetlenül az életkorától.

Valójában a jóga minden fajtája – kezdve a fizikai, energetikai vagy légzőgyakorlatoktól egészen a meditációig – gerincjógának számít, hiszen minden jógatechnika végső célja, a megvilágosodás, fizikai síkon az agyban és a gerincben végbemenő folyamatokat feltételez.

Gyakran halljuk, hogy testi tüneteink akár lelki bajokról is árulkodhatnak. Igaz-e ez a sokakat érintő gerincbántalmakra is?

A gerinc szakaszainak mozgékonysága kapcsolódik az élet egyes területein való rugalmassághoz is: gyengesége vagy merevsége az adott területhez tartozó életfolyamatok nem megfelelő kezelésére vagy az energiák elakadására utal.

Mely jógagyakorlatokat alkalmazzák leggyakrabban a gerinc kiegyensúlyozásában?

A klasszikus ászanák mindegyike hat a gerincre, mégis vannak olyan gyakorlatok, melyek kiemelten fontosak a gerinc egészségének megőrzésében. E gyakorlatok közé tartozik a macskapóz, mely hatékonyan átmozgatja az egész gerincet, lazítja és rugalmasabbá teszi a nyakat, a hátat és a derekat egyaránt. A hátrahajlító gyakorlatok közül a kobrapóz erősíti a hátizmokat, de eközben fontos a lábak stabil támaszának létrehozása. A többi hátrahajlító ászana, pl. a sáskapóz és az íjállás is jó alternatívák a hát erősítésére, de mindegyiknél kiemelendő a gerinc kiegyensúlyozása az előrehajlításokkal. Ezek közül egyszerű és hatékony gyakorlatok a pávanamuktászana és a köpülés, s kicsit haladóbb megoldás a paszcsimóttanászana. Megfelelő előkészítés után jótékony gyakorlatok a gerinccsavarások és a fordított testhelyzetek is.

Mire figyeljen az, aki kedvet kap a jógához, ám korábban még nem gyakorolta?

A fordított testhelyzeteknél figyelembe kell vennünk, hogy az ágyéki gerinccsigolyák teste a nyaki csigolyák négyszerese, mert ezek jöttek létre a teljes testtömeg hordozására. Ezeket a gyakorlatokat akkor érdemes elkezdeni, amikor megfelelő előkészítéssel már kiegyensúlyoztuk nyakizmaink és csigolyáink helyzetét. Nagy biztonsággal gyakorolható fordított testhelyzet a félgyertya (viparíta karaní), amely nem terheli túl a nyakat, mégis élvezhetjük benne a fordított testhelyzetek minden jótékony hatását. Amikor a gerinccel dolgozunk, ne feledkezzünk meg a hasizmok megerősítéséről és a medence kiegyensúlyozásáról sem, hiszen a gerinc az utóbbin támaszkodik!

A jógán kívül milyen módszereket használnak leggyakrabban a gerincterápiában?

A jóga mellett több más mozgásterápia foglalkozik a gerinc egészségének megőrzésével és helyreállításával, így gyógytorna, a Feldenkreis-terápia és az Alexander-módszer. A természetgyógyászati módszerek közül a masszázsterápiákat, az akupunktúrát, homeopátiát és a fitoterápiát érdemes kiemelni. A fenti módszerek megfelelő kombinációjával nagy hatékonysággal gyógyíthatók a mozgásszervi betegségek. Ha szeretnéd elsajátítani a gerincjóga alapjait, vegyél részt a Kelet-Nyugat Egészségközpont júliusi gerincjóga tanfolyamán vagy nyári jóga- és életmódtáborán!

A www.kny.hu oldalon megtalálod a programok részletes leírását és hasznos információkat a jógáról és más mozgás- és masszázsterápiákról!