Pekkel Edina kétnapos jobb agyféltekés orosz tanfolyamot tart, egyelőre csak Budapesten. Nagyon tetszett, ahogy Edina beszélt a tanfolyamról, arról, hogy mit és mennyit tanulnak ott a résztvevők. Úgy éreztem meg kell osztanom ezt az olvasókkal, így most Edinát faggatom a nyelvtanulásról és arról a bizonyos jobb agyféltekéről.

Mikor, miért kezdtél el az orosz nyelvvel foglalkozni? És miért pont az orosz varázsolt el?

edina_portre

Pekkel Edina

Én még általános iskolás koromban találkoztam az orosszal, mint kötelező idegen nyelvvel. Nem lázadtam ellene, elfogadtam, mint az összes többi tantárgyat, amik sorra épültek be a tananyagba. Kisgyerekként izgalmas dolog volt megtanulni a cirill betűket, és az orosz szavakat. Orosz órán rengeteg dalt tanultunk, és ezeket a mai napig nagyon szeretem. Tényleg elvarázsolnak. Olyan különleges érzést ébresztenek bennem ezek a dallamok. Egy nyelvet tanulni nem csak annyit jelent, hogy szavakat tanulunk, és mondatokat. Óhatatlanul belekóstolunk az adott nép kultúrájába is, és ez még vonzóbbá teszi a nyelvtanulást. Nekem legalábbis pont az a kedvencem, ami eltér a magyartól, ami kivétel, ami különleges, amit teljesen másképp fejeznek ki, a közmondásaik, stb. Ezt viszont már a gimnáziumi orosztanárnőmnek köszönhetem. Rendkívül maximalista volt. Rengeteg kiegészítő könyvet megvásároltatott velünk. Akkor persze lázadtunk a módszerei ellen, de mindezek ellenére a gimnáziumi évek végére rájöttem, hogy ő volt az a tanár, aki a legnagyobb hatással volt rám, és tőle kaptam a legtöbbet a négy év alatt. Akkor azt mondtam, hogy ha tanítanék, csak oroszt, és csak olyan keményen, mint ahogy ő tette. Éppen ezért rettentő nehéz volt a tréning anyagát leminimalizálni. Csak annyi információt tenni a két napba, ami még befogadható, de használható tudást ad.

Hazánkban mennyire népszerű ez a nyelv? Hiszen majd’ mindenki angolt tanul…

Azt vettem észre, hogy az orosz igencsak megosztó nyelv. Valaki vagy rajong érte, vagy egyenesen utálja. Sok esetben mind a két érzelem egy tőről fakad: onnan, hogy valamikor kötelező volt. Természetesen olyanok is vannak, akik felismerték az orosz nyelvismeret fontosságát. Az elmúlt 20-25 évben háttérbe szorult ez a nyelv, és mindenki vadul – vagy kevésbé vadul – de az angol vagy a német nyelvet tanulja. A gyerekek pedig, mint ahogy az igazi diákokhoz illik, azt a nyelvet utálják, ami éppen kötelező. Végeredményben nem rossz befektetés olyan nyelvet tanulni, amit kevesebben beszélnek. Az életünk minden területére jellemző, hogy minél kevesebb van valamiből, annál értékesebb.

edina_all

Edina munka közben

Talán nincs is más az országban, aki jobb agyféltekés módszerrel tanítja a nyelvet. Mitől jobb ez, mint a hagyományos tanulás?

A hagyományos – bal agyféltekés tanulás a logikát, az elemzést és az ismeretek összefüggés nélküli felhalmozását részesíti előnybe. A diákok tanulásba fektetett energiája nem mutatkozik meg az eredményeikben. Ezért van az, például, hogy a dolgozat megírása után egy-két nappal a tanuló már alig emlékszik valamire az anyagból. A bal agyfélteke tárolókapacitása véges. Ezzel szemben a jobb agyfélteke határtalan mennyiségű információ befogadására képes. A jobb agyfélteke kreatív, játékos, intuitív. Segít meglátni, felismerni az összefüggéseket. Éppen ezért kell kreatívan, játékosan tanulni. Azt gondoljuk, hogy csak az az igazi tanulási folyamat, ami az iskolás évekkel kezdődik, és tart ameddig tart. Kinél eddig, kinél addig. Lényeg, hogy kötelező jó néhány évet lehúzni az iskolapadban. Ezzel szemben az ember folyamatosan tanul. Évekig játszva, észrevétlenül szívja magába a kisgyerek a rengeteg információt. Aztán felnőttként, az iskolapadból kikerülve is tanulunk valamit mindennap. ebben szinte biztos vagyok. Tudattalanul, mert nem vesszük észre. Nem gondolkodunk el azon, hogy mit adott egy jelenet az utcán, aminek éppen szemtanúi voltunk, egy történet, amit olvastunk, vagy hallottunk aznap. Szóval állandóan tanulunk, ha akarunk, hanem. Ebben a módszerben az a zseniális, hogy tudatosan dönthetünk a játékos, könnyed tanulás mellett.

Milyen tapasztalataid és a tanfolyamon résztvevőktől milyen visszajelzéseid vannak ezzel a módszerrel kapcsolatban?

Nagyon örülök annak, hogy a résztvevőktől csupa pozitív visszajelzés érkezik. Egy-egy tréning alkalmával annyira könnyű belemerülni a leckékbe, hogy észrevétlenül eltelik két óra úgy, hogy elfelejtünk szünetet tartani. Azt hiszem, ez önmagáért beszél. A másik, ami nagy örömmel szokott eltölteni, hogy akik már tanulták valamikor az oroszt, csodálkoznak azon, hogy mi mindent tudnak. Sokkal több ismeret bújik meg valahol a fejükben, mint amit gondolnak magukról, és a tréningen ezek fokozatosan előjönnek. A leglátványosabb viszont az, amikor valaki teljesen kezdőként érkezik, és a második nap végén nem azt érzi, hogy minden kaotikus, és reménytelen, hanem lelkes, és bizakodó, mert sok minden megragadt a fejben anélkül, hogy órákig kellett volna magolnia.

edina_ul

Felkészülés

Mit tanácsolnál annak, aki most szeretné elkezdeni a tanulását ennek a nehéz, ám gyönyörű nyelvnek?

Legyen motivált, és tudja, hogy mi a célja a nyelvtanulással. Legyen elszánt, hogy mindennap tudjon legalább egy icipicit foglalkozni a nyelvvel, és ami a legfontosabb: semmiképpen ne hagyja kiaknázatlanul a jobb agyféltekéje nyújtotta lehetőségeket.