Férfi

Hát ez szép lett!

Szebb, mint gondoltam, mint valaha remélni mertem.

Férfi

De a munka is mást hozott, mint gondoltuk.

Az biztos. Mindenki őrültnek tartott minket, most pedig itt ülünk, és csodáljuk a megvalósult álmunkat.

Férfi

Neked mi a legszebb emléked?

Lány

Nem hiszem, hogy tudok választani. Az elejétől az utazásra vágytam, arra, hogy minden nap közelebb lépjünk ehhez a ponthoz.

Férfi

Na és most, mi lesz? Vége ez utazásnak, kész a ház, és mi mégsem bent töltünk minden időt, amit csak lehet, hanem kint ülünk a fűben, és csak nézzük.

Te be akarsz menni?

Haz

Férfi

Nem. Jó innen kintről nézni az egészet. Mintha megelevenedett volna a rajz, amit májusban nézegettünk a papíron, ábrándozva.

Igen, tényleg. Bár nagyobb, mint akkor gondoltam.

Férfi

Na, majd egy év múlva megkérdezem újra, elég nagy-e.

Jajj, most ne legyél ilyen ironikus, nem illik az idillhez, ami jár nekünk ma estére.

Férfi

Tyű, amikor az eső konkrét dátumot kicsikartad a Hídépítőkből. Olyan magabiztos voltál, én meg még nem is sejtettem, hogy milyen fontos az a pillanat.

Hát én sem, csak már annyira haza akartam menni, ők meg mindenáron meg akarták beszélni a következő találkozó dátumát, és helyszínét, hát mondtam valamit. És lett belőle, egy telek szentelő, alapkő letevő.

Férfi

És mostanra az új ház.

Tudod, én még mindig nem tudom elképzelni, hogy bármi más úton létrejöhetett volna ez. Idegenekből először ismerősök, majd hirtelen bajtársak lettünk, és mindenki, aki itt dolgozott a kalákában, olyan szeretettel volt jelen, mintha az ő otthonát építettük volna.

Férfi

Mi is így voltunk ott mindenkinél, és már alig várom, hogy az ő otthonaik alkotásánál, mi is ott lehessünk, és újra találkozzunk.

Hányan mondták, hogy erre a projektre, főleg ilyen tervezetlenül, még a házasságunk is rá fog menni.

Férfi

Terveztünk mi. Csak nem féltünk, hanem mentünk előre.

Azért voltak necces pillanatok.

Férfi

Igen, de nem olyan abszurd hibák, mint hogy a terasz befelé lejt, vagy a fürdőből a nappaliba folyik a víz…

lab

Ja, hát olyanok nem. Csak amikor 5 fő helyett 20-an jöttek, és nem volt elég a kaja.

Férfi

Igen, akkor maradtunk délutánra munka nélkül. Kicsit előbb végeztünk a tervezettnél, az ablakokat meg késve rendeltük meg.

De micsoda szalonnasütést csináltunk, a szűkös ebéd után?! Meg volt a kárpótlás.

Férfi

Imádom, ahogy a nők problémát kezelnek. Vagyis ahogy te. Mindenkit, akit lehetett felhívtál, hogy nem tudnak-e segíteni, és végül mindenki hozott valamit, és így lett meg minden a pazar estéhez. A fele is bőven elég lett volna, de te tutira mentél.

De így a másnapi ablak berakáshoz legalább be tudtam álli én is a csatasorba, mert nem kellett főzni.

Férfi

Na, az egy vicces buli volt. Azt hiszem mindenki megtanulta egy életre, hogy a feliratokat az ablakokról nem lehet lespórolni.

Na igen, akkor nagyon ideges lettem, főleg azon, hogy eszetlenül nekiálltatok próbálkozni.

Férfi

Szerintem akkor, és utoljára ordibáltál az építkezés alatt, meg is döbbent mindenki.

Hát akkor nem tudtam kezelni az értetlenségemet. Nincsenek címkék, az még hagyján, de hogy senki nem venne elő centit, hanem megtippelik szemre, hogy hova lesz jó ez, vagy az a darab, hát ki hallott még ilyet? Megártott az előző esti tivornya!

Férfi

Én nem lepődtem meg, de a többiek, csak tátott szájjal ámultak, és kétségbeesetten néztek rám, hogy ez normális-e tőled.

Vigyorogtam is magamban utána, amikor láttam, hogy mindenki megy hozzád, hogy most mi van. De összekapták magukat rendesen, fél óra múlva minden ablak a helyén volt.

Férfi

Hát centivel könnyű.

Jajj, de amikor rossz cuccot hoztam el a fatelepről, mert nem a mi rendelésünket pakolták fel a kocsira, akkor nagyon haragudtam magamra, mert észre vehettem volna.

Férfi

Persze, de a lista, meg amit fizettél, az még rendben volt, csak a kocsira nem azt tették.

Ja, arra már nem is figyeltem, alig vártam, hogy azzal a batár kocsival visszaérjek.

Férfi

És mehettél még egy kört.

Miután kibőgtem magam.

Férfi

Tök sajnált ám mindenki, csak senki nem mert mondani semmit.

Jobb is, nem reagálok jól a sajnálkozásra.

Férfi

Azt hittem többet fogsz sírni, meg kiabálni.

Én is. Kezdek fázni.

Férfi

Nem csoda, már sötétedik, és így októberben az esték nem a melegségükről híresek. Bemenjünk?

Nem akarok.

Férfi

Miért? Engem azért már érdekelne milyen ott az este.

A  gyerekek nélkül nem akarok.

Férfi

De 20 km-re vannak.

Hét óra, ha most elindulunk értük, még épp hazaérünk altatás előtt, és mégis együtt lépi át a család az első este a házunk küszöbét.

Férfi

Biztos? Most akarsz még utazgatni?

Igen, szeretném, ha mind együtt lennénk.

Férfi

Na, akkor induljunk, hogy még ők is élvezzék a nagy belépőt, és kiujjonghassák magukat az új otthonunkban. Tényleg úgy lesz az igazi. Bár, a gyerekek korábban kelnek, és a reggeli is korábban lesz a teraszon, mint szeretném, de azon ne múljon.

Szerintem mesés első reggel vár ránk, a mesés új életünkben.

Férfi

Na, induljunk, mert mese ide, vagy oda, későre jár.