Izgatottan ültem be a kocsiba, majd elindultam Lillához, Lullára. Hogy hol van Lulla? Sokan talán még soha nem olvastak vagy hallottak erről a településről, így elengedhetetlennek tartom, hogy néhány szóval bemutassam. Lulla egy Somogy megyei kis falu, amely a magyar tengertől délre, alig 10 km-re található. A 2012-ben átadott aszfaltos útnak köszönhetően, már nem a zsáktelepülések sorát szaporítja. Balatonendréddel és Zamárdival közvetlen kapcsolatban van, így az M7-es autópályáról szintén elérhető. Mondhatni, hogy mára bekerült a Balaton parti települések körébe, habár az eltelt három-négy év alatt, még csak néhányan fedezték fel. Pedig Lulla dombjairól – szép tiszta időben – látni a lustán elterülő nagy vizet is.

Lilla_be_1

Perger-Wenszky Lilla

Megérkeztem tehát Lullára, lekanyarodtam az „új útról”, magam mögött hagyva a nagy kócsagokat, és megálltam egy tornácos ház előtt. Az épület és annak növényektől burjánzó nagy udvara már az utcáról nézve is végtelen nyugalmat árasztott. Az embernek az az érzése támadt, mintha hazaérkezett volna. Lilla elém jött. Habár már évek óta nem találkoztunk, mégis biztos voltam benne, hogy lesz miről beszélgetnünk. Első ránézésre semmit sem változott, talán mintha picit zavarban lett volna. Persze, hiszen komolykodtunk. Új szerep ez mindkettőnknek, riportot készítettünk, magunk mögött hagyva a régi baráti beszélgetéseket. Vagy mégsem?

– Szia, gyertek, nézzetek körül! – mondja, és a büszkén mutat körbe, hozzáteszem, van is oka rá, hiszen a májusi udvar a legszebb arcát mutatta. Rögtön meglátogattuk a nyuszikat, kisfiam megdögönyözte Mirr-Murrt a kandúrt, dicséretére legyen mondva, nagyszerűen helytállt gyerekfronton, mindeközben mélyeket szippantottunk a friss, vidéki levegőből.

Lilla_be

Lulla madártávlatból

– Mióta tervezted, hogy egyszer majd hazatérsz és belefogsz a falusi turizmusba? Én úgy emlékszem, hogy már akkor erről álmodtál, amikor főiskolára jártál.

– Nem tudnám pontosan megmondani, hogy hány éve, de nagyon régen megfogant már bennem, hogy egyszer majd újra itt Lullán, a szülőfalumban élek, és fellendítem az idegenforgalmat. – Én, amióta megismertem, mindig azt mondogatta, hogy nem vágyik másra, csakhogy itthon lekvárt főzhessen – szólt közbe férje, aki időközben szintén mellénk szegődött.

– Tulajdonképpen most mit csinálsz? Mi az, amit itt látok?

– Több részből áll a tevékenységünk: a vendégházban két apartmant kínálunk az idelátogatóknak. Mindkettő teljesen felszerelt, saját fürdőszobával és konyhával rendelkezik. Az egyik szobát autentikus falusi bútorokkal rendeztük be, erre nagyon büszke vagyok.

– Miért érdemes Lullára jönni, vagy nálatok megszállni?

– Közel van a Balaton, így több vendégünk is érkezik nyáron, aki itt szeretne pihenni, de el akarja kerülni a parti nyüzsgést, éjszakáit nyugodt, csendes helyen tölteni. Mi ehhez nyújtunk menedéket.

Emellett maga a település is kiváló programokkal várja a kirándulni vágyókat. Lulla külterületén található a horgásztó, a rendszeres haltelepítéseknek köszönhetően a pecások kedvelt helyének számít, de lehetőség van kerékpározásra és túrázásra is. Nálunk – többek között – az udvaron található kemencében lehet kenyeret vagy egyéb tésztát sütni, sajtot készíteni és – amennyiben az idő engedi – csillagászati bemutatót is tartunk.

– Mivel foglalkoztok még?

– Saját készítésű termékeink is vannak.

– Kézműves termékek?

– Nem szeretem ezt a szót, mert lassan már mindenre rásütik, és lejáratják. Mi inkább a kistermelői kifejezést használjuk, ahogy a jogszabály is. Lényegében saját magunk termeljük meg az alapanyagot, és ebből készítjük az áruinkat, akkora mennyiségben, amennyi nálunk megterem.

– Mik is ezek pontosan?

– Lekvárokat, szörpöket, savanyúságot, zöldségkrémek és medvehagymás termékeket kínálunk, ahogy már említettem, jobbára saját termesztésből, a medvehagymát pedig – külön engedéllyel – mi gyűjtöttük.

Lilla_fo

Saját termékek

– Van kedvenc terméked?

– Nehéz kérdés, mert mindegyikhez kötődöm, de ha mindenképpen választani kell, akkor a MECS (meggy-eper-cseresznye) lekvárt és a medvehagymás pesztót emelném ki. Ez utóbbi azért is a szívem csücske, mert teljes egészében saját recept szerint készül.

– Ugyan lullai vagy, de jó ideig a fővárosban éltél, és ott is dolgoztál. Nehéz volt a váltás?

– Természetesen, hiszen nem egyszerű meghozni egy ilyen horderejű döntést, még akkor sem, ha ezzel életünk álmát valósíthatjuk meg. Tavaly részt vettünk egy pályázaton, amit el is nyertünk. Ez segített az elindulásban.

– Igen, a pályázat a nehézségek anyagi részére nyújtott megoldást, de más is kellett ehhez. Jól gondolom?

– Az embernek szüksége van az ún. erkölcsi támogatásra. Szerencsére én ezt megkaptam. A férjem volt az, aki azt mondta: „lekvárt akarsz főzni? Tessék, itt az alkalom, vágjunk bele!” Nélküle nem biztos, hogy már most nekiálltam volna. Szerencsére más segítségem is van. Jelenleg ugyanis még kétlaki életet élünk, így, amikor nem vagyunk itthon, édesanyám segít be.

Lilla_be_2

Autentikus falusi bútorokkal berendezett szoba

– Szükség van a reklámra?

– Igyekszünk kihasználni a közösségi oldalakban rejlő lehetőségeket. Többen is megosztották már a facebook-on honlapunkat, a lillalulla.hu-t, valamint bejegyzéseinket. Vendégeink nagy része így talált ránk. Emellett indítottunk egy gasztroblogot is (lillalulla.blog.hu), ahol a saját receptjeimet közlöm, amelyekkel rendszeresen kikerülünk az index.hu-ra is.

Végigjártuk eztán a kertet, a rózsaszínű eprek újabb adag MECS lekvárral kecsegtettek. A málna és josta bokrok között sétálgatva pedig eszembe jutott, hogy pont olyan, mint nagyanyám kertje volt, csak éppen mindenből több van. Megfogalmazódott bennem még egy kérdés, amit aztán mégsem tettem fel. Minek? A válasz ott volt Lilla arcán. Mosolya, mozdulatai elárulták. Jól érzi magát, hiszen azt csinálja, amit szeret, és ahogy láttam ezt az örömet és boldogságot beleviszi a vendégházba, a medvehagymás pesztóba és a bodza szörpbe is.