Hatalmi érdekek és drámai érzelmek konfliktusait dolgozza fel az a két színpadi mű, amit május 19-én egy este mutat be az Erkel Színház. Ruzitska József Béla futása és Orbán György Pikkó hertzeg című darabja a Kolozsvári Magyar Operával koprodukcióban, Anger Ferenc rendezésében látható a MagyarFeszten.

bela_futasa1_foto_szabadi_peter

Béla futása – Fotó: Szabadi péter

Csaknem harmincéves múltra tekintett már vissza Kolozsvárott az operajátszás, mikor 195 éve, 1822. december 26-án bemutatták az első, teljes egészében fennmaradt magyar operát, Ruzitska József Béla futása című művét. A tatárjárás idején Dalmáciában játszódó történetben Kálmán, a megtört, idős magyar nemes, miközben egy korábbi sérelme miatt bosszút esküdött IV. Béla király ellen, erkölcsi dilemmával találja szemben magát, amikor várába fogadja a mongolok elől álruhában menekülő uralkodót. A reformkor hajnalán született, első hazafias tematikájú, verbunkos alapú színpadi alkotás hallatlan népszerűségnek örvendett a 19. században, „Hunnia nyög letiporva…” kezdetű dala a kor slágerének számított, és egyes vélekedések szerint ez a darab keltette fel a fiatal Erkel Ferenc érdeklődését is az opera műfaja iránt. A több alkalommal is átdolgozott darab 80 év után látható új produkcióban Budapesten, a Kolozsvári Magyar Opera művészeinek előadásában. A főszerepeket Váta Loránd és Pataki Adorján éneklik, mellettük Barabás Zsuzsa, Fülöp Tímea, Barta Lóránt, Gergely Arnold, Sándor Árpád, Laczkó Vass Róbert, valamint Ábrahám Dóra, Diarra Dávid és táncosként Florin Ioan Ianc lép a színpadra..

pikko_hertzeg1_foto_szabadi_peter

Pikko hertzeg – Fotó: Szabadi Péter

Még a Béla futása előtt, 1793-ban mutatták be Budán Chudy József Pikkó Hertzeg és Jutka Perzsi című daljátékát, ezért a zenetudósok egy része ezt tekinti az első magyar operának. Mivel a darabnak csak a szövegkönyve maradt az utókorra, Orbán György a Budapesti Kamaraopera felkérésére készítette el a darab szellemiségét megidéző alkotását, amit Pikkó hertzeg címen mutattak be 2000-ben a Várszínházban. A kalmük herceg és a tatár kán lányának tragikus szerelmi története eredetileg a 18. század végén divatos singspiel paródiája lehetett, ezt a keretet töltötte fel komorabb, emberibb, árnyaltabb tartalommal az ugyancsak kolozsvári kötődésű zeneszerző. Az új produkcióban a szerelemes párt Pataki Adorján és Székely Zsejke alakítja, rajtuk kívül Szilágyi János, Laczkó Vass Róbert és Balla Sándor, valamint a táncos Florin Ioan Ianc működik közre a Kolozsvári Magyar Opera társulatából. Anger Ferenc rendező a hatalom és a magánélet konfrontációját tartja a két opera-szüzsé központi elemének, amihez Zöldy Z Gergely díszlet- és jelmeztervezővel a hagyományokból építkező, egységes vizuális koncepciót dolgoztak ki. „Önmagáért beszél mindkét anyag, nem csak kultúrtörténeti fontossága van, hanem két katartikus operát kap majd a közönség” – fogalmazott a rendező.

Mindkét előadásban a Kolozsvári Magyar Opera Ének- és Zenekara működik közre a karigazgató Kulcsár Szabolcs, az együtteseket Selmeczi György dirigálja.