A téma a földön hever szokták mondani. De mint minden mára ez is megváltozni látszik. Ma már a téma a világ hálón bujkál és nem is olyan egyszerű ráakadni. Kutató munkám során, ahol olyan híres embereket kerestem, akik valamilyen fogyatékossággal születtek, éltek, illetve hoztak létre csodálatos dolgokat észre vettem, hogy mint mindenki más én is fejből sorolom azokat az erős, sikeres férfiakat, akik mindent legyőzve sikeressé, híressé sőt mi több a történelmünk részévé váltak. De mi van a hölgyekkel, akik megváltoztatták világunkat? Vajon hányat tudnánk fejből felsorolni. Bevallom nekem mindössze egy jutott eszembe.

Ebben a cikkben egy kis betekintést nyerhetünk néhány olyan hölgy életébe, akik hatalmasat fordítottak a történelem kerekén. A sort három olyan asszonnyal kezdeném, akik véghez vitték a lehetetlent, Katherine Johnson, Mary Jackson és Dorothy Vaughan.

Szamol_eredeti

Katherine Coleman Goble Johnson 1918. augusztus 26-án született nyugat Virginiában. Már nagyon fiatalon tehetséget mutatott a matematika iránt. 10 évesen már középiskolai tanulmányait kezdte 14 évesen pedig beiratkozott a Virginiai főiskolára, ahol summa cum laude diplomázott mindössze 18 évesen. Később jelentkezett a nyugat virginiai egyetemre Morgantownba ahol az első afroamerikai nő volt, aki esélyt kapott arra, hogy diplomát szerezhessen. 1958-tól 86-os nyugdíjazásáig Johnson légiforgalmi technikusként dolgozott, valamint átkerült az Űrhajó-ellenőrzési részleghez. Ő számította ki a Mercury küldetés indító ablakát, jelen volt az Apollo 13 programnál, valamint vele számoltatta ki Alan Shepard a röppályáját,aki az első amerikai volt az űrben. Segített az Apollo 11 adatainak kiszámításában nélküle nem lett volna emberi lábnyom a hold felszínén.

Szamolas_be

Mary Winston Jackson 1921. április 9-én született Hamptomban. Afroamerikai matematikus és repülőgépész mérnök volt a Nemzeti Repüléstechnikai Tanácsadó Bizottságban (NACA), amelyet 1958-ban a National Aeronautics and Space Administration vagyis a NASA követett. Ő volt a NASA első színes bőrű mérnöke. 1942-ben szerzett diplomát matematikából és fizikából a Hampton Instituteban. A diploma megszerzése után ő is tanárként kezdte a pályafutását majd könyvelő később recepciós és tisztviselő lett. Kazimierz Czarnecki biztatta arra, hogy tanuljon mérnöknek de ehhez matematikából is és fizikából is felsőfokú képzésben kellett részesülnie ezt biztosította is a Virginiai egyetem esti tagozaton ám ezen nem vehettek részt az afroamerikai állampolgárok. Jackson petíciót nyújtott be Hampton városának, hogy elvégezhesse a kurzusokat, amit engedélyeztek is neki. Miután befejezte tanulmányait ő lett a NASA első színes bőrű női mérnöke.

Dorothy Johnson Vaughan 1910. szeptember 20-án született Kansas Cityben, Missouriban. Afroamerikai matematikus és emberi számítógép volt, aki a NACA-nak és a NASA-nak dolgozott. Miután a NACA bevezette első számítógépes rendszerét Vaughan hamar felismerte, hogy az ő és csoportja, (akik szintén afroamerikai női matematikusokból állt) karrierjének hamarosan vége szakadhat. Ebben az időben a színes bőrű társadalom még nem vehetett részt ilyesfajta képzésen így Vaughan autodidakta módon sajátította el a számítógép kezelés fortélyait majd meggyőzte csapatát arról, hogy szükséges nekik is képezni magukat. Megtanította az irányítása alá tartozó nőket a programozásra és a FORTRAM-ra ezzel megmentve mindannyiuk állását és karrierjét. 1949-ben Vaughant kinevezték West Area Computers ügyvezető igazgatójának és ő volt az első női színes bőrű felügyelő is a NACA-nál. E három nőSzamol_Konyv történetét nem véletlenül említem egy lapon. Egy olyan korban születtek amikor a nőknek nem voltak ugyan olyan jogaik, mint a férfiak. Abban a korban amikor a szegregáció természetes dolog volt. Elmondásuk szerint ők nem harcoltak a rasszizmus, illetve a szegregáció ellen. Nem is tudták igazán, hogy létezik hiszen bele születtek és megtanultak élni benne. Viszont harcoltak valami sokkal fontosabbért az álmaikért. Történetük 50 évre feledésbe merült, majd egy NASA-nal dolgozó hölgy Margot Lee Shetterly újra felfedezte mit vitt véghez ez a három csodálatos asszony. 2016-ban Hidden Figures című könyve által sikerült megosztania ezt a világgal, ami a legújabb értesülések szerint 2018 februárjától Magyarországon is megjelenik. A könyvből azonos címmel filmadaptáció készült (Magyarországon A számolás joga címmel került a mozikba). Természetesen mindannyian tudjuk, hogy Hollywood szereti a hősöket és teremt is magának. A film könnyednek mégsem mondható bár felemelő és néhányszor el is szégyelljük magunkat amiért embernek születtünk. Ám ha lebontjuk róla a kötelezően ráöntött cukormázat bepillantást nyerhetünk az akkori kor embereinek minden napi életébe. Hihetetlennek tartjuk, hogy egy könyvtár két szekcióra oszlik és az egyik oldalról a színes bőrűek nem kölcsönözhetnek ki könyvet pedig az ő oldalukon az a könyv nem található meg. Ez mellett helyet kapott egy kedvesen megformált szerelmi szál de a hangsúly mégis a három nő életét veszi górcső alá. Végig izgulhatjuk ahogy végig másznak azon a bizonyos létrán, ahogy harcolnak és fájóan tudatosul bennünk, hogy egyetlen fehér nő sem állt mellettük.

De a végén elérünk ahhoz a csodálatos euforikus érzéshez, amit csak a beteljesülés hozhat el. Látjuk ahogy ezeknek a nőknek a segítségével a holdra száll az űrrepülő és ők maguk ledöntenek minden akadályt.

Döbrössi Adrien

https://www.facebook.com/Falling-Rain-Art-1583467725295231/