Gioachino Rossini egyik legtöbbet játszott vígoperája Szabó Máté rendezésében november 18-tól látható az Erkel Színházban. A felhőtlen szórakoztatás céljával született, orientalista környezetbe helyezett, mégis ízig-vérig olasz szabadulás-történet fókuszában a nemek és kultúrák harca áll.

Az alig egy hónap alatt komponált mű premierjére 1813-ban, a velencei San Benedetto Operaházban került sor. A szövegkönyvet Angelo Anelli jegyzi, aki saját, 1808-ban a milánói Scalában bemutatott, Luigi Mosca azonos című zenedrámájához írt librettóját dolgozta át az akkor huszonegy éves Rossini javaslatára. A fiatal zeneszerző kirobbanóan sziporkázó muzsikájában a vígoperai műfaj zenei stílusjegyeinek egész arzenálját vonultatja fel, és tökéletes érzékkel használja a commedia dell’artéból jól ismert karaktereket és fordulatokat is. A darab a velencei premier után azonnal meghódította Itália és Európa fontosabb városait, 1819-ben már a Pesti Nemzeti Színház is repertoárjára tűzte. Az Olasz nő később kikopott a nemzetközi repertoárból, míg a II. világháború után vissza nem szerezte megérdemelt helyét a dalszínházak műsorán. Hazánkban a hetvenes években rádiófelvétel, 2008-ban pedig független egynyári produkció is készült belőle, de a mostani premieren lesz látható Magyarországon először operaházi keretek között.

olasz_no_algirban_kreativ_online_3000x2000px

A libretto igaz történeten alapul: 1805-ben algíri kalózok elraboltak egy milánói hölgyet, Antonietta Frapolli-Suinit, aki Mustafà-ibn-Ibrahim bej háremébe került, míg végül vissza nem sikerült jutnia Itáliába. Az operában Isabellának hívják az olasz nőt, aki fogságba esik, de eszessége által kiszabadul, és fogvatartója, Musztafa bej megbűnhődik. A mostani produkció rendezője a Nádasdy Kálmán- és Déryné-díjas Szabó Máté, akinek nevéhez 2000 óta közel hatvan prózai és zenés színházi darab bemutatója fűződik. Koncepciója szerint „ez a história inkább a férfiakat készteti szembenézésre magukkal, az előadás pedig céljaink szerint az egészségtelen férfidominanciával szembeni kritika lesz”. A díszletek Cziegler Balázs munkája nyomán egy olaszmániás észak-afrikai férfi otthonát jelenítik meg, kihangsúlyozva egy, a déli mediterrán világ verőfényében megjelenő sziluettet, míg a jelmeztervező, Füzér Anni valós viseleteket álmodott színpadra.

Az Opera Zenekarát és Énekkarát Francesco Lanzillotta, a pármai Filarmonica Arturo Toscanini zenekar első karmestere vezényli. Isabellát a kiváló mezzoszoprán, Mester Viktória és az I. Nemzetközi Marton Éva Énekverseny nagydíjasa, Vörös Szilvia kelti életre, míg kedvesét, Lindorót az ausztrál Alasdair Kent és a görög születésű Vassilis Kavayas formálja meg, Musztafát pedig Palerdi András és Bakonyi Marcell alakítja. A további szerepekben Sáfár Orsolya és Szemere Zita, Balga Gabriella és Simon Krisztina, Bruno Taddia és Cseh Antal, valamin Dobák Attila hallható.

További információk az előadás adatlapján:

http://www.opera.hu/musor/megtekint/olasz-no-algirban-2017/