Frenák Pál a Magyar Nemzeti Balett számára készített koreográfiája és az első fennmaradt magyar nyelvű opera bemutatója is szerepel a 200 éves magyar operajátszás és a magyar balettirodalom rövid keresztmetszetét nyújtó MagyarFeszt műsorán. A május 10-én kezdődött, egy hónapos eseménysorozat René Pape, a berlini Staatsoper, Bayreuth és a Metropolitan Opera ünnepelt basszistájának áriaestjével zárul.

Az Opera hagyományos májusünnepe Bartók A fából faragott királyfi című táncjátéka ősbemutatójának 100. és Kodály halálának 50. évfordulója alkalmából válogat a magyar operajátszás legjavából, valamint több kiemelkedő magyar koreográfus munkájából. A fesztivál május 10-én délután az Operaház Székely Bertalan termében veszi kezdetét, ahol a nyitóeseményen ifj. Johann Strauss A cigánybáró nagyoperettjéből hangoznak el részletek a márciusi premier közreműködői, László Boldizsár, Zavaros Eszter, Bátki Fazekas Zoltán, Haja Zsolt és Rőser Orsolya Hajnalka tolmácsolásában. A fesztivál zárókoncertjén első alkalommal lép színpadra Magyarországon René Pape. A világszerte népszerű, német születésű basszista maga válogatta a július 10-i áriaestjének programját, melynek keretében népszerű Verdi és Wagner művek mellett magyar kötődésű darabokra is számítani lehet. A Magyar Állami Operaház Zenekarát az esten az ugyancsak nagy ívű pályát befutó német karmester, Jonas Alber dirigálja.

Opera_1

Fából faragott királyfi – jelmezterv

1917. május 12-én mutatta be a Magyar Állami Operaház A fából faragott királyfit, amelynek centenáriuma alkalmából Frenák Pál a Magyar Nemzeti Balett művészeivel és saját társulatával koprodukcióban készített koreográfiát. A darab május 28-tól a három egyfelvonásost tartalmazó Bartók TáncTriptichon részeként lesz látható az Operaházban, ami Frenák Pál alkotása mellett Seregi László A csodálatos mandarin és Juhász Zsolt Táncszvit koreográfiáját gyűjti egybe, utóbbiban a Duna Művészegyüttes táncosai is fellépnek. A május 12-i Fából faragott100 jubileumi esemény előtt adják át a 2012-ben elhunyt Kossuth-díjas koreográfus, Seregi László emlékének szentelt díjat, amely a ma is aktív pályatársak megbecsülését szolgálja.

Opera_René Pape

René Pape

Kodály Zoltán halálának 50. évfordulójáról megemlékezve a korszakos zeneszerző mindhárom daljátékát műsorára tűzi a MagyarFeszt. Míg a Háry János és a Székely fonó színpadi adaptációban, a Czinka Panna, a Canticum Rákóczianum program keretei közt, hangversenyszerű változatban lesz hallható. Valódi operatörténeti kuriózumnak ígérkezik annak a két darabnak a bemutatója, ami a magyar operajátszás kezdeteit eleveníti fel. Ruzitska József 1822-ben bemutatott operája, a Béla futása a legrégebbi, teljes terjedelmében fennmaradt zenés magyar színpadi mű. A zenetörténet emellett számon tartja Chudy József Pikkó Hertzeg és Jutka Perzsi című, 1793-as alkotását is, amelynek azonban zenei anyaga elveszett. Az eredeti librettóból szerzett inspirációk nyomán Orbán György komponált új művet Pikkó hertzeg címen, amit a Béla futásával együtt a Kolozsvári Magyar Operával együttműködésben, Anger Ferenc rendezésében mutat be május 19-én az Erkel Színház.

Opera_okovacs-szilveszter

Ókovács Szilveszter

Az évad premierjei közül visszatér Eötvös Péter A szerelemről és más démonokról, valamint Mezei Gábor Péter A ravatallal szemben és Lendvay Kamilló A tisztességtudó utcalány című darabja. A HungarianLateNight keretei közt bemutatott két egyfelvonásos mellett további két rövidebb színpadi produkció is látható lesz a MagyarFeszten a Zeneakadémia Solti György termében. Bella Máté A tavasz ébredése és Solti Árpád La Violetta című műveiben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatói és az UMZE Kamaraegyüttes működik közre, Almási-Tóth András rendezésében. A repertoáron lévő darabok közül újra látható lesz Goldmark Sába királynője és Dohányi A tenor című operája, valamint Bartók A kékszakállú herceg vára és Vajda János: Mario és a varázsló című egyfelvonásosa, míg a balettprodukciók közül a Space Fantasy – Barta Dóra Megbolydult bolygó, valamint Földi Béla a Solaris zenéjére készült Marsbéli krónikák című koreográfiája – szerepel ismét a műsoron. A gyerekek számára Tallér Zsófia, Szilágyi Andor és Szöllősi Barnabás meseoperája, a Leánder és Lenszirom, továbbá ifj. Harangozó Gyula és Kocsák Tibor Hófehérke és a 7 törpe című balettje szerezhet örömet.

Több neves magyar zeneszerző művét koncertszerű előadásban hallgathatják meg az érdeklődők . A műsoron szerepelnek Ligeti György, Szokolay Sándor, Szőnyi Erzsébet, Selmeczi György, Ránki György és Petrovics Emil darabjai, így a Le grande macabre, a Vérnász, A makrancos királylány, a Spiritiszták, a Pomádé király új ruhája, a C’est la guerre és a Lysistrate is. Az előadásokban az Opera szólistái és együttesei mellett rangos fővárosi és vidéki szimfonikus zenekarok is közreműködnek. A MagyarFeszt minden napjának délutánján beavató előadásokkal is várja a közönséget: az Operaház harmadik emeleti cukrászdájában a magyar opera- és balettirodalom népszerű és kevésbé ismert műveinek keletkezését, fontosabb részleteit és kulisszatitkait ismerhetik meg az érdeklődők, avatott művészek és zenetörténészek tolmácsolásában.

A MagyarFeszt gazdag programkínálata az esemény 32 napja során mintegy 100 előadáson összesen 56 művet kínál a zene és a tánc szerelmeseinek a magyar operatörténet elmúlt 200 évéből.