Unott ábrázattal görgetek végig közösségi oldalamon, színes fotók, ál- és rémhírek, mindig ugyanaz… „Lájk, ha Te is olvastad ezt a könyvet” a beillesztett képről pedig visszakacsint rám Mosó Masa, amint a nagy dézsában éppen a reszketeg nyulat öblögeti, vagy Gőgös Gúnár Gedeon lépdel peckesen, feltartott csőrrel, a kutyaól előtt. „Oszd meg, ha te is etted a sarat!” „Lájk, ha nézted ezt a mesét” a fotón Nils Horgersson sárga haja bukkan elő a manósapka alól, miközben széttett lábakkal ül Márton gúnáron.

Kirandul_fo

Ébresztő! Ma is olvashatunk ám Mosó Masát a gyerekeknek, a Nils Horgerssont szintén meg tudják nézni, hiszen az egyik csatornán éppen, hogy hazaér és újra megnő az a szerencsétlen kölyök, másnap már változik is ismét törpévé, és kezdődik a csodás utazás elölről.

Senkinek nem tűnik fel, hogy ezek a dolgok rajtunk múlanak? Ha a gyerek azt látja, hogy ülünk a gép előtt, akkor neki is az lesz a kikapcsolódás és a program. Ha a telefonunkat simogatjuk naphosszat, akkor ő is akar majd telefont, vagy tabletet, ellenben ha újságot vagy könyvet olvasunk, akkor neki is bekerül az igénygardróbjába ez a tevékenység. Egész egyszerűen azért, mert a gyerek, mint a kis majom, másol, mégpedig életének első pár évében nem mást, mint a szüleit, hiszen velük találkozik, velük tölti idejének 80-100 %-át.

Kirandul

Nem utasítom el a modern technikát, sokkal inkább vallom az arany középút elvét. Jelenünk elképzelhetetlen már telefon és Internet nélkül. Nem kell gyűlölni ezeket az eszközöket, igenis meg kell ismertetni gyermekünket velük, hiszen, ha eltiltjuk a számítástechnikától, hátrányba hozzuk a korosztályához képest. Attól, hogy néha megnéz egy mesét, vagy játszik a gépen, még nem lesz zombi, ami fontos az a határ: azt mindenképpen meg kell szabni. Nem szabad engedni, hogy a hagyományos játékok, a mesélés kisebb arányban legyen jelen mindennapjaikban, mint a kütyük. Tehetjük ezt úgy, hogy a gyerekeknek inger gazdag környezetet biztosítanunk, ami nem merülhet ki a képernyőn közvetített impulzusokban.

A tavasz beköszöntével rengeteg szabadtéri programot kínálnak a családok számára. Mielőtt még előszednénk a jó öreg kifogást, hogy „Kinek van mindenre pénze?”, kezdjük el használni arra a netet, amire való. Nézzük meg, milyen látványosságok vannak lakóhelyünkhöz közel. Elképzelhető, hogy elcsodálkozunk, felfedezünk néhány érdekességet. Ezután pedig vegyük elő őszinte énünket és tegyük fel a kérdést: tényleg minden az anyagiakon múlik?

Kir_gyerek

Mi nemrégiben jártunk bagolyfióka lesen. A kirándulást egy tál paprikás krumpli zárta, mindez teljesen ingyenes volt. A gyerekeknek annyira tetszett, hogy utána napokig elemezgettük a közös élményeket, nézegettük a fényképeket, közben mindent tudni akartak a baglyokról.

A házon kívüli családi kikapcsolódás csak azoknak pénz kérdése, akik fantáziátlanok, mert valójában nem is olvasták a Vuk-ot, vagy csak minden hatodik oldalát, tudniillik úgy gyorsabban végeztek vele, most pedig osztogatják a képeket, közben kifogásokat keresnek, hogy miért jobb a gép előtt ülni, és onnan kattogtatni, semmint a szabadban lenni, esetleg kirándulni, sportolni.