Jani Réka Luca magyar hivatásos teniszezőnő, Siófok szülötte. Profi pályafutását 2008-ban kezdte. Tagja a magyar Fed-kupa-válogatottnak. Első Grand Salam-tornáján 2011-ben indult el, amikor selejtezőből sikerült feljutnia a US Open főtáblájára. A 2016. évi nyári olimpiai játékokon Babos Tímea páros partnereként vett részt.

luca_be_1

Jani Réka Luca

Eddigi karrierje során tizenkilencszer diadalmaskodott egyéniben, huszonkét alkalommal párosban az ITF-tornákon. WTA-tornán egy alkalommal játszott döntőt párosban Babos Tímea partnereként 2016. augusztusban Florianópolisban. Az egyéni világranglistán a legjobb helyezése a 147. volt, ezt 2012 májusában érte el. Párosban az eddigi legjobb helyezését 2016. augusztus 8-án érte el, amikor a 126. helyre került.

Rékával most a gyermekkoráról, a pályaválasztásáról, a kitartásról, a győzelmekről, vereségekről és mindezek feldolgozásáról beszélgetünk.

Réka, mindenekelőtt gratulálunk nem kis dolog egy Olimpián részt venni. Milyen érzés volt megtudni, hogy Ön is mehet?

Óriási meglepetésként ért, hiszen az utolsó pillanatban derült ki. Fantasztikus érzés volt, nem tudtam eldönteni, hogy sírjak vagy nevessek örömömben.

Mondja Réka, mi motivál egy hat-nyolc éves gyereket, hogy minden reggel felkeljen és elmenjen az edzésre, ha fúj a szél, ha esik az eső, és ha egyáltalán semmi kedve sincsen, akkor is?

Kiskorban még inkább csak a játék öröméért csináltam, jól éreztem magam az edzéseken. Új barátokat szereztem és tartoztam egy közösséghez. Szerettem sportolni, kikapcsolódni iskola után, még akkor is, ha így másra kevesebb idő jutott és még este kellett megcsinálni a házi feladataimat.

luca_be

Küzdelem

Milyen érzés a győzelem? És ilyenkor mi az, ami egy sportolót a földön tart?

Természetesen a győzelem a legjobb érzés a sportban, ez az, amiért nap, mint nap küzdünk. Amikor sikerül megnyerni egy fontos mérkőzést az egy visszaigazolás, hogy megéri a „szenvedés”, a sok pályán vagy konditeremben edzéssel töltött óra. Én alapvetően csendes, szerény típus vagyok, de szerintem, ami leginkább a földön tarthat egy sportolót az a következő cél kitűzése, hiszen mindig van még hová fejlődni.

És, ha esetleg veszít, miből merít erőt a tovább lépéshez?

A tenisz egy nagyon szerencsés sport ebből a szempontból. Akár hétről hétre is lehet versenyezni, illetve a nagy Grand Slam versenyekből is négy van egy évben. Így egy vesztes mérkőzés után már a következő megmérettetés lebeg a szemünk előtt. Vannak persze fájóbb vereségek, de egy sportolónak ezt is meg kell tanulni feldolgozni és tanulni belőlük.

Hogyan képzeli el a jövőt?

Jelenleg csak a tenisszel foglalkozom. Egyetemi tanulmányaimat sportkarrierem után szeretném folytatni, mert a külföldi versenyekkel sajnos nem tudtam összeegyeztetni. Egyelőre nem döntöttem el mivel szeretnék majd foglalkozni. El tudnám képzelni, hogy a sporthoz, teniszhez közeli körökben maradjak fizioterapeutaként. De érdekelne a lakberendezés, belsőépítész szakma is.

Mit mondana a mai tizenéveseknek, szükséges-e kitűzniük egy célt az életükben, és ha már kitűzték hogyan lehet azt elérni?

Mindig is fontos volt számomra, hogy legyen valamilyen célom, de nem teniszezőnek készültem gyerekkoromtól, ez csak álom, egy hosszú távú cél volt. Próbáltam inkább reálisabb, rövidebb távú célokat kitűzni magam elé, melyek elérésével, teljesítésével tudtam motiválni magam a fejlődésre. Természetesen akár sportról, akár az élet más területéről van szó, ha kiemelkedő eredményt szeretnénk elérni, az rengeteg küzdéssel, alázattal, lemondással jár. De ha hosszú távon gondolkodunk mindenképpen megéri, a sikerek kárpótolnak.

luca_be_2

Rio 2016

Egy ilyen aktív ember, mint Ön, hogyan pihen? Hogyan kapcsolódik ki?

Szabadidőmet próbálom a családommal, féltestvéreimmel tölteni. Szeretem az extrém sportokat, például snowboardozni, de erre jelenleg kevés időm jut, illetve a sérülés kockázata is jelentős. Edzésidőszakban Budapesten mindig tudok időt szakítani a barátaimra, egy kis kikapcsolódásra. Versenyeken pedig ha van egy-két nap pihenő, akkor próbálok egy kicsit körbenézni, hogy mást is lássak a világból a teniszklubon és a hotelszobán kívül.

Köszönöm a beszélgetést!