A bahcsiszeráji palota szökőkútjánál egy megtört férfi emlékezik. Girej tatár kán lengyelországi hadjárata során rabolta el Máriát, ám a lány szerelmét sem hatalmával, sem hódolatával nem tudta elnyerni, miközben kegyvesztett felesége, Zaréma kétségbeesetten küzdött azért, hogy visszaszerezze férje szívét. Három ember egymásnak feszülő vágyai sodorják tragédia felé a történetet, amelyben a klasszikus balett lírai kettősei, lendületes karaktertáncai és látványos együttesei a szereplők legbelső érzéseit tárják fel.

Az őszi sorozat többszörös szereposztásaiban Máriaként Konstantinova Anastasiia és Lee Soobin debütál Felméry Lili és Pohondih Ellina mellett, Zarémát Yakovleva Maria, Melnyik Tatyjana, Quintao Rachel és Beck Maria formálja meg először az együttesben, a szerepet korábban alakító Földi Lea társaságában. Girej szerepében Melnyik Vlagyiszlav és Massara Luca mutatkoznak be Kekalo Iurii és Radziush Mikalai mellett. Mária vőlegénye, Waclaw alakját Hnedchyk Viachaslau, Scrivener Louis, Zhurilov Boris és Smith Alexander ölti magára először Balázsi Gergő Ármin társaságában. Nurali, a kán hadvezérének virtuóz táncaiban Kiyota Motomi, Topolánszky Vince és Zhumatayev Daniyar debütál Rónai András mellett. A Magyar Állami Operaház Zenekara élén Paul Connelly először vezényli a darabot, míg Tóth Sámuel Csaba ahhoz a darabhoz tér vissza, amivel 2019-ben karmesterént debütált az együttes élén.

A szerepek megformálásához különleges tapasztalatot hordoz a produkció színpadra állító balettmestere, Daria Pavlenko, aki maga is táncolta Mária és Zaréma szerepét a mű ősbemutatójának otthont adó szentpétervári Mariinszkij Színházban. A Vaganova Akadémián végzett művész 1996 és 2018 között volt a társulat tagja, pályáját az orosz Arany Maszk díj zenei zsűrijének különdíjával is elismerték. A klasszikus főszerepek mellett Balanchine, Forsythe és Ratmansky alkotásaiban is fellépett, vendégként pedig a londoni Királyi Balett közönsége is ünnepelte.Az 1934-ben bemutatott darab a magyar balett történetében is meghatározó helyet foglal el. Az 1952-es premier betanítását maga Zaharov irányította a Városi – ma: Erkel – Színházban, a mű pedig több táncosnemzedék számára kínált emlékezetes szerepeket. A Magyar Nemzeti Balett 2018-ban, tizenhárom év szünet után újította fel a produkciót: Pavlenko az eredeti változathoz közelebb álló koreográfiát tanított be, Fülöp Zoltán díszletterveit Kerekes Szilárd rekonstruálta, az új jelmezeket Rományi Nóra tervezte.

A bahcsiszeráji szökőkút 2026. október 29-én és 31-én, valamint november 3-án, 5-én, 7-én, 8-án, 12-én, 13-án és 15-én szerepel az Operaház műsorán.

The post Először láthatótó A bahcsiszeráji szökőkút című balett az Operaházban appeared first on Alkotónők Webmagazin.

Kevés darab alkalmasabb az opera műfajával való ismerkedéshez, mint a Tosca. Puccini műve szinte filmszerűen, feszült tempóban halad: politikai üldözés, féltékenység, kínzás, gyilkosság és kivégzés követi egymást, a feszültséget pedig harangok, ágyúlövés, távolból érkező ének és az első felvonást lezáró monumentális Te Deum is fokozza. A történet középpontjában három erős személyiség végzetes összecsapása áll: Floria Tosca, az ünnepelt énekesnő mindenre kész szerelméért; Mario Cavaradossi, az elnyomással szemben kiálló festő egy szökött politikai fogoly megmentésével teszi kockára életét, míg Scarpia, Róma rettegett rendőrfőnöke pedig a hatalmat és Tosca iránti vágyát egyaránt fegyverként használja ellenük. Egyetlen nap alatt mindhármuk sorsa megpecsételődik. Az Opera IC Audiofil sorozatában ennek a drámának a zenei és lélektani részletei kerülnek szokatlan közelségbe. Az IC elnevezés az iron curtain, vagyis vasfüggöny rövidítése: a színpadot lezáró, 170 négyzetméteres acélfelület hangvetőként erősíti az Operaház akusztikáját, egyúttal vetítővászonként szolgál az egyedi videóinstalláció és a feliratok számára. A zenekar az árokban játszik, az énekes szólisták viszont közvetlenül a színpad elején, jelmezben formálják szerepeiket, az énekkar pedig az épület különböző pontjairól kapcsolódik be. A hangverseny és a szcenírozott opera között elhelyezkedő forma így mindenekelőtt Puccini zenéjére és az énekesi alakításokra irányítja a figyelmet, miközben kedvezményes jegyárakkal teszi hozzáférhetőbbé az operaélményt. Az októberi előadásokon Ádám Zsuzsanna ölti magára Tosca szerepét, novemberben pedig a nagy drámai szerepekben itthon és külföldön is otthonosan mozgó Boross Csilla alakítja az ünnepelt dívát. Cavaradossi szólamában László Boldizsár és Pataki Adorján, a könyörtelen Scarpia szerepében pedig Szemerédy Károly és Kálmándy Mihály lép színpadra. Az októberi előadásokat Dénes István, az Operaház Liszt-díjas örökös tagja, a novemberi alkalmakat Cornelius Meister, a Stuttgarti Állami Zenekar zeneigazgatója vezényli.

Az előző évadban bevezetett Opera IC Audiofil sorozat a Keleti éj szezonban a Tosca mellett – ami januárban további előadásokkal várja a közönséget Sümegi Eszter címszereplésével – a Don Giovanni, a Rigoletto, A kékszakállú herceg vára és a Parsifal előadásaival folytatódik.

The post Tosca testközelből – Puccini operája az Opera IC Audiofil sorozatban appeared first on Alkotónők Webmagazin.

Vajon hazudik-e Háry János, amikor elmeséli, hogyan mentette meg az osztrák császár lányát, Mária Lujzát, miként győzte le egymaga Napóleon hadseregét, majd mondott nemet a bécsi udvar minden gazdagságára, hogy végül Örzsével térjen haza Nagyabonyba? Kodály számára a válasz egyértelmű volt: Háry nem közönséges nagyotmondó, hanem költő, akinek történetei nem a történelmi tények, hanem a képzelet igazságát őrzik. Ez a gondolat áll Béres Attila új rendezésének középpontjában is. Értelmezésében Háry történetei nem az a kérdés, igazak-e vagy sem: estében a költészet az egyszerű ember túlélését segíti, és megmutatja, miként őrizheti meg méltóságát egy olyan világban, ahol a történelem alakítására kevés befolyása van. A mese teremtő erejével lehetőséget ad arra, hogy az ember újraértelmezze múltját, elviselje jelenét, és elképzelje jövőjét. A Miskolci Nemzeti Színház igazgatója, aki korábban a Szegedi Szabadtéri Játékokon már színre vitte az obsitos történetét, Kodály művével mutatkozik be rendezőként a Magyar Állami Operaházban egy egészen új koncepció mentén és új alkotógárda segítségével.

Erős Hanna díszletében és Tihanyi Ildi jelmezeiben a mesés elemek és a katonai motívumok a sakk tematikája mentén ötvöződnek és népesítik be színes alakokkal és formákkal Háry fantáziáját. A látványosnak ígérkező produkcióhoz a vetítéseket Czeglédi Zsombor, a koreográfiát Kovács Dénes készíti. A címszerepet Sándor Csaba alakítja, Örzseként Balga Gabriella lép színpadra. Mária Lujzát Kálnay Zsófia, a császárnét Rálik Szilvia, Ebelasztin bárót Erdős Attila, Napóleont Szemenyei János, Marci bácsit Kiss András formálja meg. A prózai szerepekben mások mellett olyan művészek debütálnak az Operaház színpadán, mint Csonka András (Ferenc császár / Pór), Rusznák András (Muszka silbak / Diák) vagy Szőcs Artur (Bíró / Krucifix generális). A Magyar Állami Operaház Zenekarát, Énekkarát és Gyermekkarát Halász Péter dirigálja. Az Opera első vendégkarmestere és korábbi főzeneigazgatója Kodály rendkívül gazdag partitúráját a korábbiaknál teljesebb változatban tárja a közönség elé, többek közt a darabhoz később írt, Színházi nyitány néven is ismert kompozícióval kiegészítve azt.

A Háry János 2026. október 17-i bemutatóját követően további hat alkalommal tűzi műsorára Kodály daljátékát a Magyar Állami Operaház, október 18-án, 20-án, 21-én, 22-én és 24-én este, valamint 25-én délelőtt az Ybl-palotában. A Háry100 jubileumi programsorozat részeként a bemutató másnapján Kodály népdaldélelőttöt tart az Operaház. Az október 18-án, 11:00 órakor kezdődő programban Brassói-Jőrös Andrea, Gál Erika, Kovácsházi István, Sándor Csaba és Rácz István válogat a zeneszerző népdalfeldolgozásaiból. A fellépő művészek partnere a zongoránál Szennai Kálmán.

A Háry János 1926. október 16-i ősbemutatójával Kodály Zoltán egyik legfontosabb művészi törekvése valósult meg: az autentikus magyar népdal és a klasszikus műzene egyenrangú társként szólalhatott meg a nemzet első dalszínházának színpadán. A daljátékot az elmúlt száz évben több mint 500 alkalommal tűzte műsorára az Operaház, ezzel a művel köszöntötte az intézmény Kodályt 65., 70., 75. és 80. születésnapján is. A Háry János időközben kinőtte az Opera színpadát: országszerte készültek belőle amatőr és professzionális színpadi produkciók, animációs filmet is forgattak belőle, miközben legismertebb dallamai, köztük a Toborzó és a „Tiszán innen, Dunán túl…” az iskoláskortól a zenei köztudat részévé váltak. A darab zenei témáiból összeállított, a híres Intermezzót is tartalmazó Háry János-szvit pedig Kodály egyik legtöbbet játszott zenekari kompozíciójaként világszerte ismertté tette a szerző nevét, valamint elképzeléseit a népzene és műzene kapcsolatáról.

The post Százéves a Háry János – Béres Attila rendezésében mutatja be Kodály daljátékát az Operaház appeared first on Alkotónők Webmagazin.

Ösztönös életöröm, férfi és nő különös egymásrautaltsága, a sodródás képei, végül pedig maga a klasszikus balett technikája kerül reflektorfénybe az est négy egymástól markánsan eltérő koreográfiájában. A Dancingly Yours a kortárs mozgásnyelvtől a neoklasszikán át a klasszikus balettig mutatja meg, milyen sokféle történetet, érzést és gondolatot képes közvetíteni az emberi test. A produkciók kettős, illetve hármas szereposztásaiban a balettegyüttes vezető szólistái, Balázsi Gergő Ármin, Beck Maria, Carulla Leon Jessica, García Carriera Claudia, Felméry Lili, Kekalo Iurii, Kiyota Motomi, Lee Sobin, Melnyik Tatyjana, Rónai András, Scrivener Louis, Yakovleva Maria és Zhurilov Boris működnek közre.

A programot Sol León és Paul Lightfoot Sad Case című munkája nyitja. A Holland Táncszínházhoz hosszú időn át kötődő alkotópáros 1998-as koreográfiája lendületes mexikói mambókra készült: a groteszk és olykor szinte ösztönös mozdulatokban humor és feszültség, a kötöttség és a szabadság elemei találkoznak. León és Lightfoot mintegy hatvan közös munkája közül a darab alkotói pályájuk egyik meghatározó művévé vált. Egészen más világot teremt Hans van Manen Trois Gnossiennes című kettőse. Erik Satie meditatív zenéjére a holland koreográfus két ember kapcsolatát sűríti néhány percbe: bizalom és kiszolgáltatottság, közeledés és eltávolodás váltakozik a finoman kidolgozott pas de deux-ben. A mű különleges magyar vonatkozása, hogy van Manen az 1982-es ősbemutató női szerepét Aradi Máriára, a Magyar Állami Operaház egykori balettművészére alkotta, aki idén is közreműködik a betanításban. Az élő színpadi zongorakísérettel látható előadásban Yakovleva Maria principál és Lee Sobin első magántáncos először alakítja a női szerepet az Operaház színpadán. Philip Glass repetitív muzsikájára épül Lukács András Örvény című koreográfiája. A Magyar Nemzeti Balett egykori szólistája eredetileg 2005-ben pas de deux-ként készítette el a művet, majd 2010-ben kilenc párosra bővítette. A spirálisan áramló mozdulatok, az egymásba kapaszkodó testek és Glass lüktető zenéje egyszerre idézik meg a víz örvénylését és az ember sodródását. A Stephen Daldry 2002-es Órák című filmje és benne Virgina Woolf tragikus sorsa által ihletett darab a közönség és a társulat egyik visszatérő kedvence.

Az estet Harald Lander 1948-ban született Etűdök című balettje zárja, amelynek főszereplője maga a klasszikus balett. A dán koreográfus egy teljes balettóra ívét viszi színpadra: a rúdnál végzett legegyszerűbb gyakorlatoktól egyre összetettebb kombinációkon, forgásokon és ugrásokon át jut el a teljes társulatot felvonultató fináléig. A Czerny zongoraetűdjeinek zenekari feldolgozására készült mű egyszerre enged bepillantást a balettművészek mindennapi munkájába, és tiszteleg a klasszikus technika virtuozitása előtt.

Az Örvény és az Etűdök előadásaiban a Magyar Állami Operaház Zenekara működik közre a tehetséges ifjú karmester, Marsovszky Johannes vezényletével. A Dancingly Yours összesen hat alkalommal, szeptember 12-én, 13-án kétszer, majd 18-án, 19-én és 20-án látható az évad során az Operaházban.

The post Négy eltérő arcát mutatja meg évadnyitó előadásában – a Magyar Nemzeti Balett appeared first on Alkotónők Webmagazin.

Kevés zeneszerző kapcsolódik olyan szorosan Plácido Domingo rendkívüli pályafutásához, mint Giuseppe Verdi. A spanyol művész a tenor szerepkör legnagyobb sikereitől a Verdi-baritonszerepek világszerte ünnepelt megszólaltatásáig évtizedeken át formálta a szerző hőseit és tragikus alakjait a világ vezető operaszínpadain. A szeptemberi gála Verdi életművének széles keresztmetszetét kínálja: a műsorban Domingo a Nabucco, a Macbeth, A végzet hatalma, a Traviata, a Don Carlos, a Simon Boccanegra és A trubadúr ikonikus baritonszerepeit szólaltatja meg. Az est a magyar operaélet kiváló művészeit is felvonultatja, akik közül többen is dolgoztak már a világhírű énekessel. Sáfár Orsolya szoprán 2016-ban és 2022-ben volt a művész partnere a dalszínházban rendezett gálákon. Brickner Szabolcs tenor és Cser Krisztián basszus 2022-ben aratott hatalmas sikert a Simon Boccanegrában, amely egyben Domingo debütálása is volt teljes színpadi előadásban az Operaházban, Mester Viktória mezzoszoprán pedig most első alkalommal énekel egy színpadon Domingóval, A Verdi-művek drámai erejét és időtálló népszerűségét ünneplő előadáson a Magyar Állami Operaház Zenekarát és Énekkarát Dénes István vezényli.

Plácido Domingót közel több mint fél évszázados kapcsolat fűzi a magyar közönséghez. Az Erkel Színházban már 1973-ban és 1987-ben is fellépett, később koncertezett a Népstadionban, az Arénában és Szegeden, valamint baritonként is bemutatkozott a hazai közönség előtt. A Magyar Állami Operaházzal való kapcsolata különösen az elmúlt években vált szorossá: 2009-ben az általa alapított Operalia nemzetközi énekverseny budapesti döntőjén vezényelte az Opera Zenekarát, majd a dalszínház 2022-es újranyitásán ismét karmesterként állt az együttes élére. Ugyanebben az évben első operaházi jelmezes előadásain a Simon Boccanegra címszerepét énekelte, míg 2023-ban a Nabucco legismertebb részleteivel aratott nagy sikert, valamint több hangfelvételt is készített az Opera Eiffel Műhelyházában.

A Plácido Domingo közreműködésével 2026. szeptember 23-án megrendezésre kerülő gálára az Opera hűségprogramjában regisztrált vásárlók július 23-tól, a nagyközönség július 24-től válthat jegyet az eseményre.

The post Verdi-gálával tér vissza az Operaházba Plácido Domingo appeared first on Alkotónők Webmagazin.

A nagyszabású szabadtéri bemutató rendezője Bakos-Kiss Gábor, zenei vezetője és karmestere Silló István. A produkció látványvilágát Horesnyi Balázs, díszlettervező és Árva Nóra, jelmeztervező alkotta meg. Az előadásban közreműködik a Győri Nemzeti Színház zenekara, énekkara, tánckara és szólistái. A szereplőgárdában többek között Széles Flóra, Mózes Anita, Miller Zoltán, Nagy Balázs, Kocsis Dénes, Vaszkó Bence, Nemes Tibor, Hajdu Tibor, Nagy Alma Virág és Buvári Lilla lép színpadra.A produkció egyik szereplője Hajdu Tibor, Junior Prima-díjas színművész, aki 2021 óta a Győri Nemzeti Színház társulatának tagja. Az elmúlt években a színház számos jelentős prózai és zenés előadásában láthatta a közönség. Kiemelkedő alakítása volt Shakespeare III. Richárd című művének monodráma-változatában, emellett szerepelt többek között a Puskás, a musical, a Rudolf, a Marica grófnő, a Szaffi, a Szentivánéji álom, valamint a Tanulmány a nőkről című produkciókban. A televíziós és filmes közönség számára sem ismeretlen: szerepelt a 200 első randi, a Doktor Balaton, a Jófiúk, a Drága örökösök, a Majdnem menyasszony, a Frici & Aranka, valamint a Most vagy soha! című produkciókban is. A Margitszigeti Színház közönsége korábban a Rudolf előadásában láthatta, idén pedig az Anna Karenina musical szereplőjeként tér vissza a szabadtéri színpadra. Az Anna Karenina a világirodalom egyik legismertebb és legidőtállóbb története. A szerelem, a szenvedély, a társadalmi elvárások és az egyéni boldogság keresésének kérdéseit vizsgáló mű generációk óta foglalkoztatja az olvasókat és az alkotókat egyaránt. A Margitszigeti Színház nagyszínpadára készülő előadás ezt a klasszikus történetet látványos szabadtéri környezetben, nagyszabású zenei és vizuális megoldásokkal kelti életre.

Előadás időpontjai: 2026. július 3-4.

Helyszín: Margitszigeti Szabadtéri Színpad

The post Hajdu Tibor a nyár egyik legnagyobb szabadtéri bemutatójában lép színpadra – A világirodalom egyik legnagyobb szerelmi története kel életre appeared first on Alkotónők Webmagazin.

A tizenkét város, köztük Tokió, Oszaka, Jokohama és Nagoja rangos színház- és koncerttermeit is érintő előadássorozatban Paminaként mutatkozik be a japán közönség előtt az európai vezető operaházak és fesztiválok keresett olasz lírai szopránja, Desirée Rancatore, akinek 2001-es párizsi Éj királynőjét Fischer Iván vezényletével, Piotr Beczała és Dorothea Röschmann oldalán máig emlékezetes felvétel örökítette meg. Ugyancsak a magyar társulattal tart Aleksandra Olczyk, napjaink egyik legnépszerűbb Éj királynője, aki az elmúlt években a New York-i Metropolitan Operától a londoni Covent Gardenen és a Glyndebourne-i Fesztiválon át Berlin, Madrid és Róma világhírű operaházaiban is énekelte már a híres bravúrszerepet. Mellette a fiatal lengyel szopránnemzedék másik ígéretes tagja, Katarzyna Drelich is bemutatkozik, aki az Éj királynőjeként eddig Varsóban szerzett hírnevet, de az év végéig Bécsben és Londonban is debütál a szerepben. A japán turné harmadik Éj királynője a Budapesten is rendszeresen fellépő ukrán Tetiana Zhuravel, aki az utóbbi időben Stockholmban, Kölnben, Nizzában, Halász Péter vezényletével pedig Düsseldorfban is alakította a szerepet.

A vendégművészek magyar partnerei a főbb szerepekben Horváth István és Szappanos Tibor (Tamino), Topolánszky Laura és Kapi Zsuzsanna (Pamina), Kovács István és Cser Krisztián (Sarastro), Haja Zsolt (Papageno), valamint Balczó Péter (Monostatos) lesznek. Az OPERA Zenekart és Énekkart a négy évvel ezelőtti turnéhoz hasonlóan Tóth Sámuel Csaba vezényli.

A Magyar Állami Operaház 2001 óta sorrendben 12. japán turnéját valósítja meg Masayuki Kobayashi japán kulturális menedzser és Szinetár Miklós, az OPERA korábbi főigazgatójának együttműködése nyomán. Az együttes legutóbb 2022 őszén ugyancsak A varázsfuvola című daljátékkal járt a felkelő nap országában, Pamina szerepében Rost Andreával.

The post Nemzetközi hírű énekesekkel viszi kéthetes japán turnéra A varázsfuvolát az OPERA appeared first on Alkotónők Webmagazin.

Szerelem, vágy, féltékenység, társadalmi szerepjáték és fájdalmas önismeret – Mozart és híres librettistája, Lorenzo Da Ponte három közös remekműve az operairodalom egyik legfontosabb alkotói együttműködésének eredménye. A Figaro lakodalma, a Don Giovanni és a Così fan tutte részletei koncertszerű formában is rendkívül hatásosak, hiszen így még jobban megfigyelhető Mozart páratlan karakterábrázoló képessége, ahogy egy-egy áriában kirajzolódik Susanna okossága, Figaro ravaszsága, Donna Elvira sebzettsége, Don Giovanni féktelen energiája, Zerlina ösztönös bája vagy Ferrando lírai tisztasága.

A június 28-i előadásban az OPERA több kiváló énekese működik közre, akik közül többen korábbi Mozart-szerepeikkel is bizonyították érzékenységüket a klasszikus repertoár iránt. A műsor tematikáját adó Da Ponte-operákból Balga Gabriella az évadban Donna Annát formálta meg az operaházi Don Giovanni-előadásokban, de korábban a Così fan tutte Dorabellája és a Figaro lakodalma Cherubinója szerepében is láthatta őt a budapesti közönség. Brindás Boglárka az elmúlt évben Susannaként és Zerlinaként is színpadra lépett az Andrássy úti Ybl palotában, a Párizsi Operában pedig Barbarinaként is bemutatkozott. Fürjes Anna Csenge ugyancsak az idei évadban debütált a Figaro lakodalma Marcellinájaként, míg Molnár Ágnes az Erkel Színházban korábban Susannát, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Zerlinát is alakította Da Ponte műveiben. Szélpál Szilveszter a Szegedi Nemzeti Színházban a Figaro lakodalma Almaviva grófját, a Don Giovanni címszerepét és a Così fan tutte Guglielmóját is megformálta, Ujvári Gergely pedig korábban Don Basilióként lépett színpadra a Figaro lakodalmában. Az énekesek hangszeres partnere az esten Szennai Kálmán lesz, aki karmesterként és korrepetitorként is csaknem harminc éve segíti már a szólistákat.

A koncert különleges akusztikai helyzetben szólal meg: a leeresztett vasfüggöny hangvetőként segíti az előszínpadon fellépő énekeseket, az előadás során vetített képek és az egyedi megvilágítás bensőségesebb, szinte kamaratermi hatást teremtenek az Operaház nézőterén, további hangsúlyt adva a kivételes énekhangoknak és Mozart zseniális muzsikájának.

The post Mozart legnépszerűbb operáiból kínál nyáresti válogatást az OPERA appeared first on Alkotónők Webmagazin.

Minden eddiginél több balettsztárt felvonultató jubileumi gálaelőadással tiszteleg a Magyar Állami Operaház Nagy Iván emléke előtt, aki az American Ballet Theatre ünnepelt táncosaként, a Chilei Balett igazgatójaként és a Magyar Nemzeti Balett főtanácsadójaként egész pályáján a klasszikus balett legmagasabb nemzetközi mércéjét, eleganciáját és művészi igényességét képviselte. A milánói Scala balettegyüttesét Nicoletta Manni principál és az együttes történetének első étoile-ja, valamint Timofej Andrijashenko principál képviselik. A színpadi összhangjukért széles körben elismert kettős, akik az életben is egy párt alkotnak, Budapesten Viktor Gzovszkij 1949-ben Párizsban bemutatott híres Grand Pas Classique-ját mutatják be.

A Bajor Állami Balett nemzetközileg jegyzett vezető táncosa Julian MacKay principál, az első amerikai, aki a teljes moszkvai Bolsoj Balettakadémiát elvégezte. A többszörösen díjazott művész mindössze 18 évesen lett a szentpétervári Mihajlovszkij Balett történetének legfiatalabb első magántáncosa, majd egy kétéves San Franciscó-i kitérő után 2022 óta a müncheni társulat vezető táncosa. Visszatérő partnere Carollina Bastos brazil szólista, aki már a tanulmányait is a bajor fővárosban végezte és immár tíz éve tagja az együttesnek, másfél éve magántáncosi pozícióban. Kettősük Marius Petipa Don Quijote-jének egy részletével érkezik a gálára.

A Bécsi Állami Balettől érkező Madison Young principál néhány év kihagyás után tavaly tért vissza az osztrák együtteshez, miközben a Müncheni Állami Operaházban is vezető táncosi rangig jutott. Partnere, Victor Caixeta az első brazil táncos volt a szentpétervári Mariinszkij Színház együttesében, majd a Holland Nemzeti Balettnél lett vezető táncos, és ugyancsak tavaly, az új balettigazgató, Alessandra Ferri hívására csatlakozott a bécsi együtteshez. A páros A kalóz pas de deux-jét adja elő Petipa koreográfiájával, Solymosi Tamás betanításában. A Párizsi Nemzeti Operából két feltörekvő csillag érkezik, akik idén léptek elő jelenlegi pozícióikba. Bianca Scudamore principál és Shale Wagman coryphée, aki korábban a Bajor Állami Operaház balettegyüttesének első magántáncosa volt, ugyancsak Petipa egyik híres alkotása, a Talizmán pas de deux-jével vesznek részt a gálán.

A Magyar Nemzeti Balett principáljai közül Beck Maria és a Benois de la Danse-díjas étoile, Balázsi Gergő Ármin a műsorra éppen visszatérő Csipkerózsika pas de deux-jét adják elő Peter Wright koreográfiájával. Yakovleva Maria és Scrivener Louis principálok és étoile-ok Wayne Eagling Duettjét mutatják be Wagner zenéjére, Rónai András első magántáncos pedig a kiváló forgástechnikájáról is ismert Oya Natsuna coryphée-vel Borisz Aszafjev Párizs lángjai pas de deux-jével vesznek részt a gála műsorában. Az estet két étoile, Melnyik Tatyjána principál és Kiyota Motomi első magántáncos Agrippa Vaganova Diana és Acteon pas de deux-je zárja a Magyar Nemzeti Balett coryphée-inek közreműködésével. A gála műsorát hagyományosan az OPERA balettiskolájaként működő Magyar Nemzeti Balettintézet (MNBI) növendékei vezetik fel, akik a Paquita-szvitből mutatnak be polonézt és mazurkát. Az MNBI végzős növendéke, a többszörösen díjazott Varga Lilla Emese, aki jövőre a Magyar Nemzeti Balettben kezdi meg pályáját, Rafai Vetési Adrienn portugál fadóra készült kortárs koreográfiáját ad elő, míg a latinos kitekintés további részeként az argentin tangó két meghatározó alakja, a Hegyi Maya–Budai László-házaspár produkcióját is láthatják az érdeklődők.

A jubileumi Nagy Iván Balettgálán a világ vezető társulatainak művészei, a Magyar Nemzeti Balett szólistái és az utánpótlást képviselő növendékek együtt mutatják meg azt a szakmai igényességet és színpadi eleganciát, amelyet a nemzetközileg is kiemelkedő táncművész és társulatvezető egész életében képviselt.

The post Milánó, München, Párizs és Bécs balettsztárjai a X. Nagy Iván Nemzetközi Balettgálán az Operaházban appeared first on Alkotónők Webmagazin.

Az európai meseirodalom egyik alapkövetként a Csipkerózsika a felnőtté válás évszázados hagyományait ülteti át egy udvari környezetben játszódó, veszélyekkel és szerelemmel átszőtt tündérmesébe. Petipa és Csajkovszkij első közös alkotása elsősorban Charles Perrault a barokk francia udvari kultúra közegét tükröző meséjéből merített ihletet, miközben a Grimm-testvérek változatának elemeit is felhasználta. A szentpétervári Cári Színházak francia kultúráért rajongó vezetése ezzel a látványos előadással kívánt emléket állítani XIV. Lajos, a Napkirály fényűző udvari pompájának. Az 1890-ben bemutatott alkotás első sikerei nyomán a klasszikus balettirodalom egyik alapdarabja lett, híres keringője pedig a mese 1959-es Disney-rajzfilmfeldolgozásának „Hol volt, hol nem…” kezdetű slágereként is tovább élt.Az idén novemberben 100. születésnapját ünneplő neves angol koreográfus, Sir Peter Wright éppen 45 éve, 1981-ben, az amszterdami Holland Nemzeti Balettel mutatta be saját Csipkerózsika-feldolgozását. A londoni Királyi Balett turnéegyütteseként működő Sadler’s Wells Királyi Balett és az abból alakult a Birminghami Királyi Balett igazgatója erősebb dramaturgiai ívet adott Petipa koreográfiájának: nagyobb szerepet kap benne a történetmesélés, hangsúlyosabbá válik az Auróra hercegnőt védelmező Orgonatündér és a gonosz Carabosse szembenállása, miközben Florimund herceg érzelmi motivációja is világosabbá válik.

A Magyar Nemzeti Balett 2016 tavaszán mutatta be a pazar látványvilágú, nagyszabású produkciót (tervező: Philip Prowse), amelyben 65 balettművész, 7 balettnövendék és 14 segédszínész csaknem 160 szerepet formál meg. Az Operaház felújítása miatt tíz év után tér vissza a darab az együttes műsorára. A magyarországi bemutató négyes szereposztásának főszereplői közül most Melnyik Tatyjana és Balázsi Gergő Ármin tér vissza Auróra és Florimund szerepében. Mellettük a női főszerepben Yakovleva Maria, Beck Maria és Lee Soobin, míg a férfiaknál Hnedchyk Viachaslau, Scrivener Louis és Zhurilov Boris debütál. Orgonatündérként Adachi Yuiko, Csokán Vivien, Kulikova Xénia és Joffre Florence mutatkozik be, Carabosse-t Carulla Leon Jessica, Taraszova Katerina, Földi Lea és Sawatzki Aglaja formálja meg első ízben.

A Magyar Állami Operaház Zenekarát David Coleman vezényli, aki több darabot is írt már az OPERA együttese számára, nemzetközileg foglalkoztatott balettkarmesterként pedig számos alkalommal vezényelte már a Csajkovszkij mindhárom balettjét.

A Csipkerózsika az évadban nyolc alkalommal, 2026. június 6-án délelőtt, 9-én, 10-én, 11-én és 13-án este, 14-én délelőtt, majd 15-én és 16-án este látható a Magyar Állami Operaházban.

The post 10 éves álomból ébred a Magyar Nemzeti Balett Csipkerózsika-előadása appeared first on Alkotónők Webmagazin.