A sejtalapú hústermesztéstől a rovarfehérjékig

A sejtalapú hús (cultured meat) előállítása során állati sejtekből, laboratóriumi körülmények között hoznak létre izomszövetet. Bár ez az eljárás ígéretesen csökkentheti az állattenyésztés ökológiai lábnyomát, a tömegtermelés tényleges megvalósítása továbbra is jelentős technológiai akadály. A sejttenyésztéshez szükséges tápoldatok költsége, a bioreaktorok kapacitása és az energiafelhasználás mind korlátozó tényezők. Emellett a fogyasztók számára kulcsfontosságú az íz és az állag: kutatások szerint az elfogadottság jelentősen nő, ha az alternatív termékek érzékszervi tulajdonságai nem térnek el a hagyományos húsétól. Bár ez részben már megvalósítható, a teljes érzékszervi reprodukció még fejlesztés alatt áll. A rovarfehérje szintén fenntartható megoldásként kerül előtérbe. A rovarok tenyésztése lényegesen kevesebb vizet, takarmányt és földterületet igényel, mint a hagyományos állattenyésztés, és alacsonyabb üvegházhatású gáz-kibocsátással jár. Tápérték szempontjából a rovarfehérjék kedvező aminosav-összetétellel rendelkeznek, és jól hasznosulnak, bár biológiai értékük elmarad például a tojásétól. Valljuk be, a tyúkokkal ellentétben az emberi szervezetet az évmilliók nem a bogarak fogyasztására optimalizálták. Ugyanakkor az emészthetőségen túlmenően a rovarok fogyasztói elfogadottsága is jelentős akadály: Európában a rovarfogyasztást gyakran kulturális averzió és undor kíséri – mondta Dr. Németh Csaba, élelmiszer-mérnök, c. egyetemi tanár.

A fogyasztói attitűdök kulcsszerepet játszanak az alternatív fehérjék elterjedésében. A sejtalapú húsok esetében az etikai és egészségügyi aggályok dominálnak, míg a rovarfehérjéknél az idegenkedés a meghatározó. Kutatások szerint azonban a megfelelő marketingstratégia – például a feldolgozott formában (lisztként, összetevőként) történő megjelenítés – és az ismerős íz- és illatprofil jelentősen növelheti az elfogadottságot. Ez arra utal, hogy technológiai és kommunikációs eszközökkel részben áthidalható a fogyasztói ellenállás. Szabályozási szempontból Európában rendkívül megosztott a helyzet. Olaszország 2023-ban korlátozta a sejtalapú húsok forgalmazását a hagyományos mezőgazdaság védelmére hivatkozva, míg Magyarország szintén óvatos, korlátozó megközelítést alkalmaz. Ezek az intézkedések elsősorban az engedélyezési eljárások szigorítására, valamint a hagyományos agrárszektor védelmére irányulnak. A fenntarthatósági szempontok kiemelt jelentőségűek. A rovarok és egyes algák termesztése valóban lényegesen kevesebb erőforrást igényel, ugyanakkor nem mentes a kihívásoktól: az ipari méretű termelés energiaigénye, valamint a feldolgozás költségei még további fejlesztést igényelnek. Mindazonáltal ezek a rendszerek ígéretes alternatívát jelentenek a jövő élelmiszer-termelésében.

– Fontos viszonyítási pont a hagyományos fehérjeforrások közül a tojás, amely kiemelkedő, közel 100%-os biológiai értékkel rendelkezik, így az egyik legjobban hasznosuló fehérjeforrás. Sőt, az anyatej mellett a legjobban hasznosuló természetes fehérjeforrás az emberi szervezet számára. Emellett környezeti terhelése is kedvező: szakértői elemzések és hazai agráradatok alapján a tojástermelés ökológiai lábnyoma alacsonyabb számos más állati fehérjéhez képest. Ezáltal a tojás továbbra is versenyképes és fenntartható referencia marad az alternatív fehérjék értékelésében – folytatta gondolatait Dr. Németh Csaba, aki szerint egy gramm jól hasznosuló fehérjeforrásban még sokáig nem lesz párja a tojásnak.

Lehet, nem mi esszük a rovarokat, hanem a haszonállatok?

Az alternatív fehérjeforrások alkalmazása túlmutat a humán táplálkozáson. A rovaralapú rendszerek különösen fontos szerepet játszhatnak a körforgásos gazdaságban, mivel szerves hulladékok feldolgozására alkalmasak, miközben értékes (mellék)termékeket állítanak elő. Ilyen például a fekete katonalégy lárváinak terméke, az ún. rovartrágya, amely hatékony szerves trágyaként alkalmazható. Dennis Beesigamukama kutatásai igazolták, hogy ez az anyag javítja a növények növekedését, a terméshozamot és a nitrogénhasznosítás hatékonyságát.

– Számos kutatás kimutatta, hogy a rovartrágya jelentős mennyiségű makro- és mikroelemet tartalmaz, így hozzájárul a talaj termékenységének növeléséhez. Emellett képes fokozni a talaj mikrobiológiai aktivitását és a tápanyagok körforgását, valamint elősegíti a nitrogén mineralizációját. Ezáltal csökkenthető a műtrágyák használata, ami jelentős környezeti előnyt jelent. Az alternatív fehérjeforrások – különösen a rovarliszt és algák – emellett állati takarmányként is alkalmazhatók, kiváltva a nagy környezeti terheléssel járó szója- és halliszt-alapú rendszereket.

Tehát az alternatív fehérjeforrások jelentős potenciállal rendelkeznek a fenntartható élelmezés és mezőgazdaság területén. Azonban széles körű elterjedésükhöz további technológiai fejlesztésekre, megfelelő szabályozási környezetre és a fogyasztói attitűdök tudatos formálására van szükség. Azonban hála csodálatos termőföldjeinknek, mindez legkevésbé minket, magyarokat érint.

The post Műhús és bogárliszt: sci-fi vagy a közeljövő? appeared first on Alkotónők Webmagazin.

A rendszer négy fő kategóriát különít el: (1) feldolgozatlan vagy minimálisan feldolgozott élelmiszerek, (2) feldolgozott konyhai alapanyagok, (3) feldolgozott élelmiszerek és (4) ultrafeldolgozott termékek. Az UPF-ek ebben a rendszerben olyan ipari formulációk, amelyek többnyire izolált összetevőkből, adalékanyagokból és komplex technológiai eljárásokkal készülnek. Az ipari feldolgozás mértéke szoros összefüggést mutat a krónikus betegségek kockázatával. Randomizált kontrollált vizsgálatok igazolták, hogy az UPF-ekben gazdag étrend fokozott energiafelvételhez és súlygyarapodáshoz vezet, még azonos makrotápanyag-összetétel mellett is. Epidemiológiai adatok alapján a rendszeres UPF-fogyasztás növeli az elhízás, a 2-es típusú diabétesz és a szív-érrendszeri betegségek előfordulását.

– A NOVA-osztályozás mellett más, a fogyasztók döntését segítő skálák is léteznek. Ilyen a NutriScore. A rendszer egyik legfontosabb előnye, kritikusai szerint persze a hátránya is, az egyszerűségében rejlik. A táplálkozási információk hagyományos, részletes feltüntetése (gramm, százalékos referenciaérték) magas egészségértési szintet feltételez. Ezzel szemben a színkódolt, különböző szempontokat összevont mutató könnyítheti a döntést és a kedvezőbb összetételű termékek választását. Ezeknek a besorolási rendszereknek a számos hátránya mellett vannak előnyei is, például a gyártók számára is ösztönzőleg hathat a termékek reformulációjára, például a só- vagy cukortartalom csökkentésére. Akár már a jövőbeli fejlesztések is ez alapján történnek – mondta Dr. Németh Csaba, élelmiszer-mérnök, c. egyetemi tanár. Az utóbbi években a kutatások kiterjedtek a kognitív funkciókra is. Egy longitudinális vizsgálat kimutatta, hogy azoknál az egyéneknél, akik napi energiabevitelük több mint 20%-át UPF-ekből fedezik, 25-28%-kal gyorsabb kognitív hanyatlás figyelhető meg. A magas feldolgozottságú étrend összefüggést mutat a gyengébb koncentrációs teljesítménnyel és alacsonyabb tanulmányi eredményekkel is, különösen gyermek- és serdülőkorban. A káros hatások mechanizmusai összetettek. Az UPF-ek gyakran tartalmaznak emulgeálószereket (pl. karboximetil-cellulóz), mesterséges édesítőszereket és ízfokozókat, amelyek megváltoztathatják a bélmikrobióta összetételét. Az olyan gyártási folyamatok, mint az extrudálás, a keményítő gyorsan felszívódó formáit eredményezik, ami glikémiás ingadozásokat idéz elő. Ezek a tényezők a bél-agy tengelyen keresztül gyulladásos folyamatokat indíthatnak el, amelyek negatívan befolyásolják az idegrendszer működését és a kognitív teljesítményt.

A mentális egészség területén is egyre több bizonyíték áll rendelkezésre. Egy nagyméretű kohorszvizsgálat szerint az UPF-ek magasabb fogyasztása szignifikánsan összefügg a depresszió fokozott kockázatával. Más kutatások a szorongásos tünetek gyakoribb előfordulását is kimutatták, amelyet részben a gyulladásos markerek emelkedése és a neurotranszmitter-egyensúly felborulása magyarázhat. Kiemelendő, hogy nem minden élelmiszer esik az ultrafeldolgozott kategóriába. A tojás például a NOVA-besorolás szerint az 1. csoportba tartozik, azaz feldolgozatlan vagy minimálisan feldolgozott élelmiszernek minősül. Tápanyagokban gazdag, kiváló fehérjeforrás, és nem hordozza azokat a kockázatokat, amelyek az UPF-ekhez köthetők.

– Az emberek egyre inkább a kényelmi termékeket keresik. Nem szeretünk sokat főzőcskézni, edényeket mosogatni. A kényelem keresés valamelyest érthető és logikus emberi tulajdonság, amiről nem feltétlenül kell lemondanunk. Éppen ezért fontos tisztázni: ami kényelmes, nem minden esetben ártalmas, és főként nem ultrafeldolgozott. Például a tojásléből készült rántotta, pont olyan egészséges, mint a frissen felütött tojásból készült vagy a védőgázas csomagolt csirkemell filé helyett sem érdemes otthon vágni a baromfit – zárta gondolatait Dr. Németh Csaba, hangsúlyozva, hogy nem a szélsőséges trendek követése, hanem a kiegyensúlyozott, mértéktartó táplálkozás az egészség kulcsa.

The post Lehet ultrakényelmes egy nem ultrafeldolgozott élelmiszer? appeared first on Alkotónők Webmagazin.

Az esemény az elmúlt években az egyik legnagyobb hazai gasztrokezdeményezéssé nőtte ki magát: míg tavaly több mint 150 hely vett részt benne, idén ennek dupláját várják a szervezők. A bővülés nemcsak a népszerűséget mutatja, hanem azt is, hogy egyre több hazai cukrászda tekint közös ügyként a rendezvényre. A 2026-os év egyik legfontosabb újdonsága, hogy a „Magyar Fagylalt Napja” hivatalos védjegyoltalmat kapott. Ez azt jelenti, hogy az esemény elnevezését kizárólag regisztrált, ellenőrzött partnerek használhatják, ami hosszú távon a minőségbiztosítást és a rendezvény egységes arculatát is erősíti.

„A célunk az, hogy a Magyar Fagylalt Napja ne csak egy akció legyen, hanem valódi országos élmény – egy nap, amikor az emberek felfedezik a környékük legjobb fagylaltozóit, és közben támogatják a hazai vállalkozásokat is” – mondta Nebehaj Vanda, az Élmény és Szakértelem Magyarország Alapítvány alapítója és kommunikációs vezetője. A megnövekedett érdeklődés miatt a szervezők idén a résztvevő cukrászdák támogatására is hangsúlyt fektetnek: az M-GEL Hungary Kft. alapanyag-kedvezménnyel segíti a csatlakozó helyeket, hogy a féláras kínálat mellett is biztosítható legyen a megszokott minőség.

Az idei év egyik kiemelt fagylalttrendje a tortafagylalt: egyre több helyen jelennek meg olyan ízek, amelyek klasszikus süteményeket – például puncstortát – alakítanak át fagylalttá. A szervezők szerint ez jól mutatja, hogy a vendégek egyszerre keresik az újdonságokat és a jól ismert ízeket.

A résztvevő helyszínek listája folyamatosan frissül. A cukrászdák számára a csatlakozási határidő május 2.

További információ: https://elmenyszakertelem.hu/magyar-fagylalt-napja/

The post 300 helyszínnel és féláras fagylalttal jön a Magyar Fagylalt Napja – Idén már védjegy is védi az eseményt appeared first on Alkotónők Webmagazin.

– A medvehagyma egyre népszerűbb, főleg a szezonjában. Beszerezhetjük piacokon, zöldségeseknél vagy akár saját magunk is gyűjthetjük az olyan erdőkben, ahol ez engedélyezett, például a Mecsekben vagy a Bakonyban. Szedéskor azonban nagyon fontos az óvatosság, mert levelei könnyen összetéveszthetők a mérgező gyöngyvirággal. Frissen a hűtőben, nedves konyharuhába csavarva néhány napig tartható el. Hosszabb időre leginkább fagyasztással, olajos tartósítással vagy szárítással tartósíthatjuk. Azonban, ha ezt nem tesszük, még sincs gond, szezonon kívül is beszerezhető feldolgozott formában, például pesztóként, krémként vagy szárított fűszerként szaküzletekben – mondta Dr. Németh Csaba, élelmiszer-mérnök, c. egyetemi tanár.

Medvehagyma krémes csirkemell

 Hozzávalók:

2 egész csirkemell csont nélkül; 20 dkg ToTu krém; 6-8 medvehagyma levél; 2 dkg reszelt, éven túl érlelt parmezán; 2-3 evőkanál zsír; pár csepp citromlé; törött bors; só

a körethez:

4 kisebb cékla; rukkola; balzsamecet

A körethez a céklát becsomagolva sütőben megsütjük. Megtisztítjuk. Kockára vágjuk. A ToTu krémet a medvehagymával botmixerrel összedolgozzuk. Ízesítjük a parmezánnal, a citromlével, a törött borssal és a sóval. A csirkemelleket pillangóra vágjuk. Sózzuk, borsozzuk. Megkenjük a medvehagymás krémmel. Roládszerűen feltekerjük, vagy csak összehajtjuk a krémes felével befele. Hústűvel összetűzzük, majd a felforrósított zsírban minden oldalán átsütjük. Balzsamecettel meglocsolt rukkolával és sült céklával kínáljuk.

Bakonyi medvehagymás nokedlivel

Hozzávalók:

70 dkg csirkemell; 50 dkg gomba; 1 fej vöröshagyma; 2-3 evőkanál zsír (mindegy, milyen); 1 teáskanál őrölt pirospaprika; 1 paradicsom; 1 paprika; 2-3 gerezd fokhagyma; 10 dkg ToTu extrán krémes; 2-3 evőkanál citromlé; 1-2 evőkanál víz; törött bors; só

A zöld nokedlihez személyenként:

10 dkg főtt tojásfehérje rúd; 1 tojás; 2 dkg zsír (mindegy, milyen); 4 dkg nyílgyökér liszt; 2,5 dkg medvehagyma (snidling vagy újhagyma zöldje); 1 teáskanál só

A húst kockára vágjuk. Sózzuk, borsozzuk, majd felforrósított olajban fehéredésig pirítjuk. Tányérra szedjük és felhasználásig félretesszük. A sütésből visszamaradt zsírban, csipetnyi sóval üvegesre pirítjuk a finomra vágott vöröshagymát. Lehúzzuk a tűzről, megszórjuk a pirospaprikával, és felöntjük egy kevés vízzel. Hozzáadjuk a kockára vágott paprikát, paradicsomot és az összezúzott fokhagymát, majd a tűzre visszatéve zsírjára pirítjuk. Beletesszük a gombát. Ízesítjük sóval, törött borssal, és addig pároljuk, amíg a gomba levet nem ereszt, és puhává nem válik. Ekkor hozzáadjuk a citromlével, sóval, kevés vízzel elkevert extrán krémes ToTut. Ha szükséges, kevés vízzel hígítjuk. Végül belerakjuk a csirkemell darabokat, és együtt jól összeforraljuk. Nokedlivel tálaljuk, amihez valamennyi hozzávalóját turmixgépbe téve egynemű masszává dolgozzuk. Sós, forró, de nem lobogó vízbe téve 2-3 perc alatt megfőzzük (ha feljön a víz színére, tényleg csak 1-2 perc kell neki). Leszűrjük, hideg vízzel leöblítjük.

Medvehagymás kence

Hozzávalók:

20 dkg ToTu krém; 20 dkg ToTu rögös; 10 dkg folyékony kókuszolaj; 2-3 evőkanál finomra vágott medvehagyma; 1-2 teáskanál citromlé; törött bors; só

A ToTu krémet egyneműre keverjük a kókuszolajjal. Hozzáforgatjuk a ToTu rögöst és a medvehagymát. Sóval, citromlével, törött borssal ízesítjük, és már kenhetjük is a kedvenc sós péksütinkre.

The post Medvehagyma szezon van, íme néhány egészségtudatos recept appeared first on Alkotónők Webmagazin.

 – A magyar népesség körülbelül 20-30%-át, egyes becslések szerint akár a 35%-át is érintheti a tejcukor-érzékenység, a gluténérzékenyek arányát 2-6% közé becsülik, míg a diagnosztizált cukorbetegek száma meghaladja az 1,1 milliót. Főként számukra, de természetesen mindenkinek szólnak a tej-, glutén- és hozzáadott cukormentes húsvéti receptek, mert az ünnepek lemondás nélküli, önfeledt megélésére szerintünk mindenkinek joga van – mondta Dr. Németh Csaba, élelmiszer-mérnök, c. egyetemi tanár, aki reméli, sokak ünnepét sikerül, ha csak pár falatnyival is, de szebbé tenni. Boldog Húsvéti Ünnepet!

Répatorta

 Hozzávalók:

2,5 dl ToTu ital

2 tojás

12,5 dkg kókuszolaj (folyékony állapotban)

5-10 dkg eritrit

10 dkg kókuszreszelék

10 dkg zöldbanán liszt (vagy gesztenyeliszt)

10 dkg puha, kimagozott datolya

1 teáskanál szódabikarbóna

1 teáskanál fahéj

1 teáskanál zöld kardamom

1 kezeletlen narancs reszelt héja

15 dkg finomra reszelt répa

5 dkg durvára vágott dió

5 dkg mazsola

A ToTu italt, a tojást és a kókuszolajat összeturmixoljuk. A többi alapanyagot, (a répa, a dió és a mazsola kivételével) hozzárakva sima, egynemű masszává dolgozzuk, továbbra is a turmixgépet használva. Beleforgatjuk a répát, a diót és a mazsolát. Sütőpapírral bélelt 25×25 cm-es formába simítjuk, majd 180°C-ra előmelegített sütőben 40 perc alatt megsütjük. (Tűpróba!) 16 részre vágva kínáljuk.

Húsvéti pite

Hozzávalók:

a tésztához:

15 dkg őrölt mandula

1 teáskanál útifű maghéj

2 tojás

1/2 teáskanál foszfátmentes sütőpor

törött bors

só

a forma kikenéséhez:

diónyi zsír (mindegy milyen)

a töltelékhez:

28 db spárga (kb. másfél köteg)

1 teáskanál eritrit

4 vékony szelet főtt, füstölt sonka (pontosabban amennyivel ki lehet rakni az alját)

reszelt torma (elhagyható)

2 főtt tojás

20 dkg ToTu extrán krémes

2 tojás

1 evőkanál citromlé

törött bors

só

A tészta valamennyi hozzávalóját összekeverjük, majd vizes kézzel, a kizsírozott pitetálba nyomkodjuk úgy, hogy a forma oldalára is kerüljön a tésztából. 150°C-ra előmelegített sütőben 15 perc alatt elősütjük. Ezalatt elkészítjük a tölteléket. A spárgát ívben meghajlítjuk, és ketté roppantjuk. Az alsó fás részt félretesszük, nem használjuk, de később leves, alaplé főzéséhez felhasználhatjuk (én le is fagyasztom, ha sok van.) A felső részt a pite forma méretére vágjuk (a lepotyogó részt kis darabokra vághatjuk, és fehérrépát felkockázva mellé, alaplével felöntve (vagy víz + házi vegeta hozzáadásával) remek levest főzhetünk belőle. Sós, eritrites forrásban lévő vízben 5 perc alatt előfőzzük. Leszűrjük. Hideg vízzel leöblítjük, lecsöpögtetjük. Az elősütött tésztára rakosgatjuk a sonka szeleteket. Megszórjuk reszelt tormával. Rárakosgatjuk a vékony karikára vágott főtt tojást. Leöntjük a tojásokkal elkevert, sóval, törött borssal és citromlével ízesített ToTu krém extrával. Díszítjük a spárga darabokkal, végül a sütőbe visszatéve további 40 percig sütjük. Hidegen, melegen egyaránt finom.

Tormakrémmel töltött sonkás kosárka

 Hozzávalók:

az alaphoz:

80 dkg puhára főtt füstölt sonka (tarja vagy csülök) ledarálva

40 dkg ToTu extrán krémes

3 tojás

törött bors

a forma kikenéséhez:

folyékony kókuszolaj

a töltelékhez:

20 dkg ToTu krém

10 dkg folyékony kókuszolaj

cukormentes ecetes torma ízlés szerint

törött bors

só

a díszítéshez:

főtt tojás

uborka

Az alap hozzávalóit alaposan összedolguzzuk. Kiolajozott 25 darabos kocka zila formába töltjük. 150°C-os sütőben 40 perc alatt megsütjük. Kihűtjük. Elávolítjuk a formát. A töltelékhez a kókuszolajat és a ToTu krémet összekeverjük. Akkor jó, ha vaj állagot kapunk. Sóval, törött borssal, ecetes tormával ízesítjük. Csillagcsőrös habzsák segítségével megtöltjük vele a kockákat. Negyedbe vágott főtt tojás és uborka szeletekkel díszítjük. Tálaláskor szeleteljük.

The post Receptek húsvétra: tej-, glutén- és cukormentes finomságok appeared first on Alkotónők Webmagazin.

Honnan érkezett a nyúl?

A húsvéti nyúl alakja valószínűleg egy félreértésnek köszönhető: Németországban egyes területeken gyöngytyúkot (Haselhuhn) ajándékoztak tojásaival, aminek a neve hasonlított a nyúlra (Hase). Persze van ennél kevésbé „ciki” magyarázat is, de hogy ez csak magyarázkodás-e, talán sosem tudjuk meg. E szerint a nyúl a tavasz és a termékenység szimbólumaként kapcsolódott össze a szintén életet jelképező tojással. Így alakult ki a kedves gyermeki képzet, miszerint a nyuszi tojja, vagy hozza a meglepetéseket.

Néhány tojásos húsvéti recept

– Bátran mondhatjuk, hogy gasztro szempontból a húsvét a legtojásosabb ünnepünk. Bár karácsonykor is rengeteg tojás kerül a süteményekbe és egyéb ételekbe, itt, mint főszereplő is jelen van. Éppen ezért mind a családi látogatások alkalmával, mind a locsolók fogadásánál vendégváróként is igyekszünk megjeleníteni. Akár a legfontosabb alapanyag összetevőként, akárcsak a formáját csokoládéból, cukorból. Mi most mind a kettő példájára hoztunk receptet. Jó étvágyat hozzá, és boldog ünneplést! – mondta Dr. Németh Csaba, élelmiszer-mérnök, c. egyetemi tanár, a tojás nagy csodálója, aki olyan alapanyagok és élelmiszerek fejlesztésén is dolgozik, amelyek teljesebbé teszik az ételallergiások életét.

Bűnözés édesszájúaknak: húsvéti répatorta

Hozzávalók:

a tésztához:

1 csésze teljes kiőrlésű liszt, 1/2 csésze barna cukor, 3/4 csésze olaj, 2 tojás, 1/2 teáskanál szódabikarbóna, 1/2 teáskanál őrölt szerecsendió, 1/2 teáskanál őrölt fahéj, 1 teáskanál vaníliakivonat, 1/2 csésze mazsola, 1/2 csésze darált dió és 1/2 csésze reszelt sárgarépa (kis lyukon reszelt), só

a sajtkrémhez:

12,5 dkg Philadelphia sajt, 1 evőkanál vaj, 1/2 citrom reszelt héja, 1 teáskanál citromlé, méz (ízlés szerint)

a díszítéshez:

JellyBelly

A cukrot, az olajat és a tojásokat habosra keverjük. Hozzáadjuk a szódabikarbónával és a fűszerekkel elkevert lisztet, majd a répát, a mazsolát és a vaníliakivonatot. Sütőpapírral bélelt kapcsos tortaformába vagy vajazott lisztezett koszorú formába téve, 180°C-ra előmelegített sütőben 45 percig sütjük. Kihűtjük. A tetejét bevonjuk a sajtkrémmel, amihez a hozzávalóit alaposan összekeverjük. Végül JellyBellyvel díszítjük.

Itt egy tej-, glutén-cukormentes ötlet is: Tormakrémmel töltött sonkás kosárka

Hozzávalók:

az alaphoz:

80 dkg puhára főtt füstölt sonka (tarja vagy csülök) ledarálva, 40 dkg ToTu extrán krémes, 3 db tojás, törött bors

a forma kikenéséhez:

folyékony kókuszolaj

a töltelékhez:

20 dkg ToTu krém, 10 dkg folyékony kókuszolaj, cukormentes ecetes torma ízlés szerint, törött bors, só

a díszítéshez:

főtt tojás, uborka

Az alap hozzávalóit alaposan összedolgozzuk. Kiolajozott 25 darabos kocka zila formába töltjük. 150°C-os sütőben 40 perc alatt megsütjük. Kihűtjük. Eltávolítjuk a formát. A töltelékhez a kókuszolajat és a ToTu krémet összekeverjük. Akkor jó, ha vaj állagot kapunk. Sóval, törött borssal, ecetes tormával ízesítjük. Csillagcsőrös habzsák segítségével megtöltjük vele a kockákat. Negyedbe vágott főtt tojás és uborka szeletekkel díszítjük. Tálaláskor szeleteljük.

The post Miért tojik tojást a nyúl húsvétkor? appeared first on Alkotónők Webmagazin.

Mindenkinek van tenni valója, hogy mérsékeljük a pazarlást

Az élelmiszerpazarlás egyik jelentős színtere az ipar. A feldolgozás során gyakran esztétikai okokból selejteznek alapanyagokat: egy csillag alakúnak szánt sárgarépa maradéka, vagy egy dinoszaurusz formájú húsipari termék levágott részei sokszor nem kerülnek további feldolgozásra. Egyedi szinten ez jelentéktelennek tűnhet, ám nagyüzemi mennyiségben több tonnányi ehető élelmiszer megsemmisüléséről beszélünk. Hasonló veszteség keletkezik a szállítás, tárolás és csomagolás során is.

– Persze egyszerűbb lenne csak az élelmiszer-előállítókat hibáztatni, de valljuk be, mi magunk is gyakran pazarolunk. Éppen ezért nem hanyagolható terület a háztartások világa. Statisztikák szerint az Európai Unióban fejenként évente átlagosan 120-130 kg élelmiszerhulladék keletkezik, amelynek több mint fele lakossági eredetű. Magyarországon a becslések szerint egy fő évente 60-65 kg élelmiszert pazarol el, és ennek közel fele elkerülhető lenne. Elég csak arra gondolni, hány millió hűtőszekrény működik az országban, amelyekben gyakran „megrohasztjuk” az ételeket: megvesszük, elfelejtjük, majd kidobjuk őket – mondta el gondolatait a témáról Dr. Németh Csaba, élelmiszer-mérnök, c. egyetemi tanár.

Tudatosságunk gyűrje le az impulzusokat!

– A tudatos, nem impulzív vásárlás ezért nemcsak a pénztárcát kíméli, hanem az élelmiszerpazarlást is mérsékli. Bevásárlólista készítése, a készletek átgondolása segít abban, hogy valóban azt és annyit vegyünk, amire szükségünk van. Emellett fontos felismerni, hogy nem mindent kell azonnal kidobni. Egy küllemre megfonnyadt gyümölcs gyakran csupán vizet vesztett, mikrobiológiailag még biztonságos, és kiváló lehet például turmixhoz, süteményhez vagy főzéshez – folytatta Dr. Németh Csaba.

Végül, de nem utolsó sorban a kreativitás is kulcsszerepet játszik. Merjünk olyan melléktermékeket is hasznosítani, amelyek túlmutatnak a szokásos elvárásainkon: a tojáshéj és a kávézacc például értékes tápanyagforrás lehet a kertészkedésben. Az élelmiszerpazarlás csökkentése apró, mindennapi döntéseken múlik, amelyek összességében jelentős társadalmi és környezeti hatással bírnak.

The post Az élelmiszerpazarlás divat téma, de mit tehetünk a mindennapokban ellene? appeared first on Alkotónők Webmagazin.

A változatos és mérték tartó étrend az egyik kulcs

A modern táplálkozástudomány ezért egyre inkább az élelmiszerek minőségi összetételére, a mikrotápanyagokra, valamint az élettani hatásokra helyezi a hangsúlyt. Ugyanakkor fontos óvatosan bánni az olyan kijelentésekkel, amelyek egy-egy élelmiszert „egészségtelennek” bélyegeznek. Egyetlen alapanyag önmagában ritkán tekinthető károsnak; sokkal inkább a fogyasztás módja, mennyisége és gyakorisága határozza meg az egészségre gyakorolt hatást. A problémát általában az egyoldalú, egysíkú étrend jelenti. Még a leginkább egészségesnek tartott élelmiszerek kizárólagos fogyasztása is hiányállapotokhoz vezethet.

– A hiánybetegségek gyorsan kialakulhatnak. Erre jó példa a vegán és vegetáriánus étrend, amely számos előnnyel járhat, azonban megfelelő tervezés nélkül B12-vitamin-hiány alakulhat ki. Ez a vitamin természetes formában szinte kizárólag állati eredetű élelmiszerekben található meg, hiánya pedig hosszú távon idegrendszeri és vérképzőszervi problémákhoz vezethet. Ez a példa jól mutatja, hogy az egészséges táplálkozás kulcsa nem az egyes élelmiszerek idealizálása, hanem a változatosság és a megfelelő arányok megtalálása. Bármennyire is támogatják kiválóan az egészségünket az olyan, a filmekben is folyamatosan magasztalt alapanyagok mint a spenót vagy a kelbimbó, ha kizárólag ezeket fogyasztanánk, komoly problémákba ütköznénk – mondta Dr. Németh Csaba, élelmiszer-mérnök, c. egyetemi tanár.

Vannak szuperélelmiszerek! Ám a szuper is lehet még szuperebb

Természetesen léteznek úgynevezett szuperélelmiszerek vagy különösen értékes alapanyagok, amelyek tápanyagtartalmuk miatt kiemelkedőek. A tojás klasszikus példája ennek: kiváló minőségű fehérjét, esszenciális aminosavakat, zsírokat, vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz, szinte ideális összetételben az emberi szervezet számára.

– El kell mondani, és tudatosítani kell, hogy még a legkomplexebb élelmiszerek sem képes önmagukban fedezni minden szükségletet. Például tojásfogyasztás esetében is egy jól összeállított salátakeverék, különféle zöldségek, gyümölcsök vagy néhány szem olajos mag kísérőként értékes rostokkal, antioxidánsokkal és további mikrotápanyagokkal egészíti ki az étrendet – folytatta gondolatait Dr. Németh Csaba.

A bevezető kérdésre tehát a válasz egyértelmű: nem csupán azért eszünk, hogy energiát nyerjünk, hanem azért is, hogy megalapozzuk hosszú távú egészségünket. Az élelmiszerek önmagukban ritkán „jók” vagy „rosszak”; a valódi kockázatot az egyoldalú, túlzó fogyasztás jelenti. A modern táplálkozás alapelve ezért a változatosság: különböző alapanyagok, eltérő tápanyag-összetétel, egymást kiegészítő hatások.

Még a kiemelkedően értékes, szuperélelmiszernek tartott alapanyagok – mint a tojás – is akkor fejtik ki leginkább pozitív hatásukat, ha kiegyensúlyozott étrend részei. Ha tudatosan, sokszínűen és előrelátóan választjuk meg ételeinket, akkor a táplálkozás nemcsak a jelenünket, hanem az egész életutunk minőségét is formálja.

The post Nincsenek egészségtelen élelmiszerek, csak rosszul megválasztott mennyiségek appeared first on Alkotónők Webmagazin.

– Újabb és újabb élelmiszer alapanyagok és receptek jelennek meg, melyek megkönnyítik az étel-allergiások, étel-érzékenyekkel élők, valamint a valamilyen választott, divatos életmódot követők életét. A finom ízek már kötelezőek, mi most próbáltunk három olyan receptet megosztani, amik mosolyt is csalnak a reggelizők vagy akár egy társaság arcára – mondta Dr. Németh Csaba, élelmiszer-mérnök, címzetes egyetemi tanár.

Egérke falatka

Hozzávalók:

20 dkg ToTu Rögös; 20 dkg ToTu krém; 1 teáskanál só; 2 teáskanál citromlé; 15 dkg kókuszolaj; 2 dl víz; 1 dkg por zselatin vagy 6 lap

további hozzávalók: – a diétánkba illeszthető keksz, ripsz, szeletelt kenyér vagy sós piskóta; apróra vágott snidling; a diétánkba illeszthető szeletelt szalámi vagy sonka, virsli, cérnametélt; szemesbors; kevés zsír

A zselatint kis lángon feloldjuk fél dl vízben. A többi hozzávalót, együtt krémesre turmixoljuk. A krém felét kivesszük. Apróra vágott snidlinget keverünk hozzá. Félretesszük. A másik feléhez hozzáturmixoljuk a zselatint. Ezt a részt  szilikon formába töltjük. Dermesztjük. Mielőtt kiszednénk a formából, 5-10 percre (többre nem!) fagyasztóba tesszük, így könnyebben kipattinthatóak lesznek. Ha nincs sajt alakú formánk, akkor fóliával bélelt edénybe téve dermesszük ki, és utólag vágjunk ki belőle ilyen formát. A bajuszkához a tésztát pár pillanat alatt átsütjük a zsírban. Papírtörlőre szedjük.

A kekszre (ripszre vagy méretre vágott kenyérre, sós piskótára) a szalámi méretének megfelelő kört nyomunk habzsák segítségével a snidlinges krémből. Ráteszünk egy szelet szalámit. Körbeszórjuk snidlinggel. Rárakjuk a „kockasajtot”. Pici krémmel a hátuljára ragasztott főtt virsli karikákat. Erre ragasztjuk a kisebb körre vágott szalámit, így alakítva ki a füleket. A tésztákat beszúrjuk bajuszkának. A szemek és az orrhegy helyére szemes, fekete borsot teszünk.

Madárka falat

Hozzávalók:

20 dkg ToTu Rögös; 20 dkg ToTu krém, 1 teáskanál só; 2 teáskanál citromlé; 15 dkg kókuszolaj; 2 dl víz; 2 dkg por zselatin vagy 12 lap

továbbá: – a diétánkba illeszthető kenyér és szalámi; apróra vágott snidling, fekete olajbogyó; pisztácia; egész mandula; retekcsíra vagy saláta

A zselatint kis lángon feloldjuk 1 dl vízben. A többi hozzávalót krémesre turmixoljuk. Az egyik feléhez hozzákeverjük a snidlinget. Félretesszük. A másik feléhez hozzáturmixoljuk a folyékony zselatint. 6 cm-es desszertgyűrű vagy pogácsaszaggató alját lezárjuk fóliával. Szélesebb wax fóliát rakunk bele. Ebbe tesszük a zselatinos krémet. Dermesztjük. Végül szeletekre vágjuk. Kisebb szaggatóval szemnek valókat is szúrunk ki belőle.

A kenyeret 6 cm-es korongra kiszúrjuk. Megkenjük a snidlinges krémmel. Szalámit teszünk rá. Erre kerülnek a fehér korongok. Rátesszük a szemek fehér részét, majd olajbogyóból a feketét, amikbe félbevágott pisztáciát rakunk. A szemek közé mandulát szúrunk. Késsel alakítjuk ki a szárnyakat az oldalán és olajbogyó bóbita kerül a szemek fölé.

Vigyor úr falatka

Hozzávalók:

a diétánkba illeszthető kenyér és szalámi; saláta; koktélparadicsom; retek csíra; uborka; fekete olajbogyó

a fogakhoz, kockasajt helyett: – 20 dkg ToTu Rögös; 20 dkg ToTu krém; 1 teáskanál só; 2 teáskanál citromlé; 15 dkg kókuszolaj; 2 dl víz; 2 dkg por zselatin vagy 12 lap

A kockasajt helyettesítőhöz a zselatint kis lángon feloldjuk a vízben, majd a többi hozzávalóval együtt krémesre turmixoljuk. Szilikon formába töltjük. Dermesztjük. Tetszőlegesen daraboljuk.

The post Mosolyt csaló egészséges falatkák appeared first on Alkotónők Webmagazin.

 Miből is áll a tojáshéj?

A tyúktojás héja főként ásványi és kisebb részben szerves anyagokból épül fel. A kalcium-karbonát (CaCO₃) a héj tömegének kb. 95-97%-a, főként kalcit kristályos formában fordul elő, ez adja a tojáshéj keménységét. A tyúktojás héjában található kalcium-karbonát kiválóan hasznosítható az emberi táplálkozásban, mivel természetes eredetű és jó biológiai hasznosulású kalciumforrás. Megfelelő tisztítás és finom őrlés után táplálékkiegészítők alapanyagaként alkalmazható, hozzájárulva a csontok és fogak egészségéhez, valamint a csontritkulás megelőzéséhez. Előnye, hogy nyomelemeket (például magnéziumot és foszfort) is tartalmaz, amelyek támogatják a kalcium felszívódását. Fenntartható megoldást jelent, mivel élelmiszeripari melléktermékből készül. A tojáshéj egyéb ásványi sókat nyomokban tartalmaz, melyek közé tartozik a magnézium-karbonát (MgCO₃), a kalcium-foszfát (Ca₃(PO₄)₂), a nátrium-, kálium- és stronciumionok kis mennyiségben. Kevéssé közismert, hogy a tojáshéj számos szerves vegyületet is tartalmaz, melyek a tojáshéj rugalmasságát adják. Például az 1-3%-át adó fehérjék (pl. ovokleidin, ovokalixin) és a glikoproteinek, melyek szabályozzák a kristályosodást és a héj szerkezetét. A tojáshéjban, porózus szerkezetének következtében további 1-2%-ban víz is található. A tojáshéjának színét különböző pigmentek, úgynevezett színagyagok adják, melyek a következők lehetnek: protoporfirin IX a barna héjú tojások esetében, valamint biliverdin, mely a kékes zöldes árnyalatot eredményezi – mondta Dr. Németh Csaba, élelmiszer-mérnök, c. egyetemi tanár, aki főleg tojásalapú innovatív élelmiszerek fejlesztésével foglalkozik.

Mi a helyzet a héjhártyával? Kollagén és keratin forrás?

A tojáshéján belül az ún. héjhártyák (belső és külső membrán) találhatóak meg, melyek fehérjékben gazdag rétegek, de nem részei szorosan a tojáshéjnak, inkább alatta helyezkednek el. Ezek további hasznosítható vegyületeket tartalmaznak. A tojáshéj külső és belső héjhártyái biológiailag rendkívül értékes, döntően szerves anyagokból felépülő rétegek, amelyek elsődleges feladata a tojás belső részének védelme. Összetételük főként fehérjékből és bioaktív molekulákból áll, amelyek szerkezeti stabilitást, rugalmasságot és antimikrobiális védelmet biztosítanak.

– A héjhártyák egyik legfontosabb alkotóeleme a kollagén, amely rugalmas, mégis nagy szakítószilárdságú vázat képez. Ennek köszönhetően a tojáshéj hártyák kiváló alapanyagot jelentenek ízület- és porcvédő étrend-kiegészítőkben, bőrápoló készítményekben, valamint a szövetmérnökségben biológiai hordozóanyagként is alkalmazzák. Állati takarmány-kiegészítőként szintén hasznosíthatók az ízületi egészség támogatására. Szintén jelentős keratin források is, amely egy kénben gazdag, rostos fehérje. Ez az anyag mechanikai ellenállást ad a hártyáknak, és emiatt fontos alapanyaga a haj- és körömápoló kozmetikumoknak. Emellett biológiailag lebomló polimeranyagok fejlesztésében, valamint talajjavítóként és lassú nitrogénforrásként is alkalmazható – mondta Dr. Németh Csaba. A héjhártyák tartalmaznak glükozamint, amely a kötőszövetek alapvető építőeleme. Ez a vegyület kulcsszerepet játszik a porcok egészségének megőrzésében, ezért széles körben használják ízületvédő készítményekben, és gyulladáscsökkentő hatása miatt is vizsgálják. Előnye, hogy alternatívát jelent a kagylóeredetű glükozaminnal szemben, így allergiások számára is alkalmas lehet.

Szintén megtalálható bennük a kondroitin-szulfát, amely a porc vízmegkötő képességéért felelős. Ennek köszönhetően fontos szerepet tölt be az ízületek terhelhetőségének fenntartásában, és gyakran alkalmazzák glükozaminnal kombinálva porcvédő készítményekben, illetve a regeneratív orvoslásban. Kis mennyiségben hialuronsav is jelen van a héjhártyákban. Ez a poliszacharid kenő és ütéscsillapító tulajdonságú, ezért az orvosi gyakorlatban ízületi injekciókban, a kozmetikai iparban hidratáló és ránctöltő anyagként, valamint a szemészetben is hasznosítják.

Baktérium ölő hártyák

A tojáshéj hártyák fontos védelmi elemei az antimikrobiális fehérjék és fehérjetöredékek, például a lizozim és az ovotranszferrin származékai. Ezek gátolják a baktériumok szaporodását és megakadályozzák a kórokozók bejutását a tojás belsejébe. E tulajdonságaik miatt természetes tartósítószerként, sebkezelő anyagokban és új típusú antibiotikum-alternatívák kutatásában is szerepet kapnak. Végül a héjhártyákból bioaktív peptidek is nyerhetők, amelyek különféle élettani hatásokkal rendelkeznek, például gyulladáscsökkentő, vérnyomáscsökkentő és immunmoduláló tulajdonságokkal. Ezek a vegyületek egyre nagyobb figyelmet kapnak a funkcionális élelmiszerek és az orvosi kutatások területén.

Tehát a tojáshéj és a tojáshéj hártyák nem csupán védelmi szerepet betöltő melléktermékek, hanem sokrétűen hasznosítható, értékes bioanyagok, amelyek az orvoslásban, a kozmetikai iparban és a fenntartható anyagfejlesztésben is jelentős potenciállal rendelkeznek. Amennyiben tehetjük, fogyasszuk az egészségünk érdekében.

The post Mire is jó a tojáshéj, amit nagyszüleink még nagyobb becsben tartottak? appeared first on Alkotónők Webmagazin.