A 46° Balaton Borbusz neve a Balatonfüred–Csopaki borvidék földrajzi adottságaira utal: a térség a 46. északi szélességi kör közelében helyezkedik el, ugyanabban a kiemelkedő európai borászati övben, mint számos ikonikus borvidék – Bordeaux, Burgundia vagy a Rhône-völgy. Balatonfüred és Tihany térsége már 2025-ben is a hazai turizmus zászlóshajójának bizonyult: a Magyar Turisztikai Ügynökség adatai szerint Balatonfüreden az éves vendégéjszakák száma meghaladta az 1,4 milliót, miközben a BAHART adatai alapján a Szántód–Tihany közötti révközlekedés is rekordot döntött, a hajózási szezonban közel 1,5 millió utas kelt át a két part között. A több mint egymillió nyaraló nyári kikapcsolódását teheti most emlékezetesebbé a 46° Balaton Borút egyedi programja.Az ötlet személyes tapasztalatból született. Az alapító, Szabó Virág, évek óta Balatonfüreden tölti a nyarat, de évről évre csak ugyanazokba a pincészetekbe jutott el – azért, mert a legtöbb helyszín autó nélkül megközelíthetetlen, a taxi pedig már a legközelebbi szőlőhegyről visszafelé is borsos összeget jelent. „Hasonló koncepciót láttam a világ másik felén, és rögtön felmerült a kérdés: miért nincs ilyen nálunk? Annyira egyszerű az ötlet, és annyira nyilvánvaló szükségletet elégítene ki” – idézte fel a kezdeteket Szabó Virág.

Két útvonal, két különböző világ

A program heti négy napon – szerdától szombatig – érhető el május közepétől szeptember végéig. Pünkösd vasárnapján pedig különleges útvonallal várja a látogatókat a Borbusz. A járatok délelőtt Balatonfüred központjából, a Vitorlás térről indulnak, és napnyugtakor ugyanide térnek vissza. A „Régi Barátok” útvonalon szerdán és csütörtökön közlekednek a buszok és a régió legismertebb pincészeteit keresik fel egyetlen napon: Balatonfüred, Aszófő, Pécsely, Balatonszőlős, Csopak és Paloznak érintésével, 90 percenkénti járatsűrűséggel. A „Rejtett Kincsek” útvonalon pénteken és szombaton viszik az utasokat közel 60 kilométeres felfedezőútra a Balaton-felvidék dombjai között – Balatonfüred, Pécsely, Mencshely, Óbudavár, Szentantalfa, Tagyon és Balatonakali főként kisebb, családi pincészeteit keresik fel, a járat kezdetben 120 percenként közlekedik. „Fontos volt számunkra, hogy ne csak a legismertebb pincészeteket mutassuk meg, hanem azokat a nyüzsgéstől távol eső, kisebb családi helyeket is, ahol a bor még igazán személyes. Ahol van idő a borásszal beszélgetni, kóstolni. Így született meg a két útvonal, amelyek együtt a borvidék valódi sokszínűségét adják vissza” – mondja az alapító.

22 pincészet, lenyűgöző panoráma

A két útvonalon összesen 22 díjnyertes pincészet várja a látogatókat – a szám a szezon során várhatóan tovább bővül. A megállók nagy részéből páratlan panoráma nyílik a Balatonra vagy a Pécselyi-medencére. Az élmény lelke maga a busz: egy 1984-es retró, kabrió DAF jármű, amelynek első fele fedett, második fele teljesen nyitott – a maga nemében teljesen egyedi, az egyetlen ilyen busz a világon. Igazi látványosság az utakon, ahol nemcsak az úti cél, hanem maga az utazás is az élmény része. A szervezők célja, hogy a projekt főjárataként ezt a különleges retró buszt használják, amint minden szükséges engedély és biztosítás rendelkezésre áll. A Tihanyban nyaralók számára külön transzfer biztosított: egy retúr shuttle a Tihany révet is érintve összesen 5 megállón veszi fel és teszi le az utasokat – reggel Tihanyból Balatonfüredre, este pedig visszafelé – így a déli partról érkezők és a Tihanyban megszállók is kényelmesen csatlakozhatnak a programhoz. A 46° Balaton Borút egész napos program, gyerekekkel is látogatható. A jegyek 2026. május 8-tól elérhetők a 46balaton.hu weboldalon. A férőhelyek száma korlátozott, így előzetes foglalás szükséges.Résztvevő pincészetek

Az indulásnál a következő pincészetek vesznek részt a programban (ábécésorrendben):

1. Balogh Pincészet (Pécsely)
2. Balaton Wines Látogatóközpont (Balatonszőlős)
3. Dobosi Birtok (Szentantalfa)
4. Dombi Pince (Szentantalfa)
5. Fodor Vinotéka (Aszófő)
6. Fülei Pince (Balatonakali)
7. Gazdag Pince (Mencshely)
8. Gyukli Pince (Balatonfüred)
9. Homola Borterasz (Paloznak)
10. Jásdi Pince és Borterasz (Csopak)
11. Kisspince (Szentantalfa)
12. Koczor Pince (Balatonfüred)
13. Madaras Pince (Mencshely)
14. Martinus Borterasz (Tagyon)
15. Mórocz Pincészet (Pécsely)
16. Palo Borbirtok (Paloznak)
17. Petrányi Pince (Csopak)
18. ST. DONAT (Csopak)
19. Tagyon Birtok (Tagyon)
20. Végh Testvérek Borálda (Óbudavár)
21. Villa Gyetvai (Balatonfüred)
22. Zelna Borbisztró (Balatonfüred)

The post Megérkezett Magyarország első hop-on hop-off borbusza a Balaton-partra – 22 pincészet, két különleges útvonal, díjnyertes borok és csodálatos balatoni panoráma az idei szezon legnagyobb attrakciója appeared first on Alkotónők Webmagazin.

Néhány éve még teljesen természetes volt, hogy a balatoni fagyizás nagyjából ugyanarról szólt minden településen: vanília, csokoládé, citrom, esetleg valamilyen rikító kék rágógumis íz a gyerekeknek. A Balaton azonban az elmúlt években gasztronómiailag is látványosan felnőtt önmagához, és ma már ugyanúgy megjelentek itt a specialty kávézók, a kézműves pékségek és a modern bisztrók, mint azok a fagylaltozók, ahol egy gombóc már inkább desszertélmény, mint gyors strandkellék. Ebbe az új balatoni hullámba érkezik most meg Jakabfi Dávid, a 2026-os Év Cukrásza, akinek fagylaltjai először jelennek meg ilyen hangsúlyosan a Balaton-parton. A nagykanizsai cukrász desszertszerű, komplex fagylaltjai immár Fonyódon, a Béla Caféban is elérhetőek lesznek, ami nemcsak egy új nyári hely nyitását jelenti, hanem egyfajta szemléletváltást is a balatoni fagyizás világában.

Már nem elég, ha egy fagylalt hideg és édes

A balatoni fagylaltkultúrát ma már ugyanazok a trendek alakítják, mint Milánóban, Párizsban vagy Dubajban. A TikTok és az Instagram teljesen átírta, mit várunk egy desszerttől: fontos lett a roppanás, a rétegek látványa, a krémesség, a textúra és az a bizonyos „ezt le kell videóznom” érzés. „A közösségi média által az újhullámos sütemények és fagylaltok annyira bekerültek a köztudatba, hogy ma már a gyerekek mutatják a videókat a nagyszülőknek, és így jönnek el hozzánk vendégként” – mondja Jakabfi Dávid, a 2026-os Év Cukrásza, a JD Cukrászda és Fagyizó tulajdonosa. „Ez a digitális háttér segített abban, hogy ne kelljen magyarázni, miért jó egy összetettebb desszertfagylalt. Az emberek ki akarják próbálni azt a textúraélményt, amit korábban csak videókban láttak.” A szakember szerint különösen érdekes, hogy miközben egyre extrémebb trendek jelennek meg világszerte, a vendégek közben ugyanúgy vágynak a gyerekkori ízekre is. Talán ezért működik egyszerre a dubaji csokoládé, a Lotus-kekszes vonal vagy éppen egy jól elkészített tejbedara-fagyi.

Túrós rétes, almás pite és tejbedara

Jakabfi Dávid fagylaltjai valójában inkább kanalazható desszertek, mint klasszikus strandfagyik. A fonyódi kínálatban olyan ízek jelennek meg, mint a túrós-meggyes rétes, a házi tejfölös-fahéjas fagylalt, a francia krémes, az almás pite vagy a tejbedara. Ezek azonban nem egyszerű aromák vagy fantázianevek: mindegyik mögött valódi cukrászati koncepció áll. A fagylaltokban saját főzésű gyümölcsszószok, ropogós rétegek és különböző textúrák jelennek meg, vagyis ugyanaz a gondolkodás, amit a modern tányérdesszertek világában már megszoktak a vendégek. Jakabfi Dávid hiperrealisztikus desszertjei korábban is sok figyelmet kaptak szakmai körökben: ezek azok az alkotások, amelyek kívülről sokszor megszólalásig hasonlítanak egy valódi gyümölcsre. Most ennek a szemléletnek a fagylaltos változata költözik a Balatonhoz. „A fagylaltjainkban ugyanúgy ott vannak azok az elemek, mint egy komoly desszertben: a savasság, a krémesség, a roppanás vagy éppen a friss házi sütemények hangulata. Szeretem, amikor egy fagylalt nem csak finom, hanem emléket idéz fel. Egy tejbedara vagy almás pite például szinte mindenkinek jelent valamit Magyarországon.” – fogalmaz a cukrász.

Meglepő árak a balatoni valóságban

Az utóbbi két-három nyár egyik állandó balatoni témája lett, mennyibe kerül egy lángos, egy hekk vagy éppen egy gombóc fagylalt. A prémium balatoni helyeken ma már a 700–1000 forintos gombócár sem számít ritkaságnak, ezért is keltett feltűnést, hogy Jakabfi Dávid fagylaltjai Fonyódon 650 forintos áron lesznek elérhetőek. „Sokan mondják, hogy ehhez a minőséghez képest alacsony ez az ár, de én tudatosan szerettem volna így tartani” – mondja Jakabfi Dávid, a 2026-os Év Cukrásza, a JD Cukrászda és Fagyizó tulajdonosa. „Azt gondolom, hogy a prémium cukrászatnak nem szabad csak egy szűk réteg kiváltságának lennie. Egy balatoni nyaralás ma egy családnak amúgy is hatalmas költség, és nem szeretném, ha valaki azért ne próbálna ki egy jó fagylaltot, mert túl drágának érzi.” A balatoni árszint mellett ez valóban szinte külön kategóriának számít, különösen úgy, hogy a fagylaltok mögött kifejezetten munkaigényes technológia és prémium alapanyagok állnak.Megduplázódott vendégszám és új fagylaltkonyha

Az Év Cukrásza cím és a közösségi médiában egyre erősebb jelenlét az elmúlt időszakban látványosan megdobta az érdeklődést Jakabfi Dávid műhelye iránt. A vendégszám megduplázódott, ezért Nagykanizsán új, nagyobb fagylaltkonyhát kellett kialakítani, hogy ki tudják szolgálni a megnövekedett igényeket és az új partnerhelyeket is. A fonyódi Béla Caféban a fagylaltok mellett sütemények és reggeli is elérhető lesz. A háttérben egy többéves közös projekt és komoly beruházás áll, ami jól mutatja, hogy a Balaton gasztronómiája ma már messze nem csak a gyors nyári vendéglátásról szól. Egyre több hely próbál egész évben is értelmezhető, saját karakterrel rendelkező szolgáltatást nyújtani.

The post Balatonra költözik fagyijával az év cukrásza – A Balaton új kedvence nem a lángos lehet, hanem a tejbedara-fagyi appeared first on Alkotónők Webmagazin.

Perl Andrea munkáit világszerte egyre többen keresik, hiszen alkotásai egyszerre kortársak és időtlenek. Műveiben olyan emberi érzések és kapcsolódások jelennek meg, amelyek évszázadok óta ugyanúgy jelen vannak az emberek életében: az öröm, a szerelem, a vágyódás, az elengedés vagy éppen a természethez való kötődés. A művész szerint éppen ez az oka annak, hogy az ősi motívumok ma is képesek megszólítani az embereket.

– A régi világok vizuális nyelve ma is működik. Ezek a formák és szimbólumok mélyebb rétegekben kapcsolnak bennünket önmagunkhoz és egymáshoz. Az emberek érzik bennük az eredetiséget és az őszinteséget – vallja a grafikusművész.

Alkotásaiban kiemelt szerepet kapnak a magyar népművészet motívumai is. A művész szerint a hagyományos minták jóval többet jelentenek puszta dekorációnál: minden színnek, formának és kompozíciónak saját jelentése van. Ezért munkái során mindig különös figyelemmel és tisztelettel nyúl ezekhez az elemekhez. Perl Andrea úgy látja, a magyar népművészet egy olyan különleges vizuális nyelv, amely képes hidat építeni múlt és jelen, kultúrák és emberek között. Grafikáiban ezek az ősi motívumok modern környezetben jelennek meg, miközben megőrzik eredeti üzenetüket és erejüket. A nemzetközi reklámgrafikai munkák során sok esetben maga a művész javasolja, hogy a kreatív koncepció központi eleme legyen a magyar mintakincs. Véleménye szerint ezek a motívumok olyan kulturális örökséget hordoznak, amelyek ma is aktuálisak és inspirálóak lehetnek a világ számára.

Munkái ugyanakkor nemcsak az esztétikáról szólnak. A művész alkotásai gyakran a természet védelmére, a hagyományok megőrzésére és az emberi kapcsolódások fontosságára is felhívják a figyelmet.

– A 21. század elképesztően gyors világában különösen fontosak azok a vizuális kapaszkodók, amelyek megtartanak bennünket. Az ősi formákban ott van az időtállóság ereje – fogalmaz.

A grafikusművész jelenleg Kanadában alkot, ahol különösen inspirálja az őslakos kultúrák művészete és a természetközeli szemlélet. Tapasztalatai szerint Észak-Amerikában egyre nagyobb nyitottság mutatkozik az autentikus európai vizuális kultúrák iránt, miközben az organikus, természetközeli design világszerte erősödő trenddé vált. 2026-ban a nemzetközi designvilág egyik meghatározó irányzata éppen az eredeti népművészeti inspirációk felé fordul, ami tovább növelheti az ilyen alkotások jelentőségét és értékét. Perl Andrea az elmúlt években számos nemzetközi projektben vett részt, és több kontinensen is találkozhatott már a közönség munkáival. Többek között ő készítette Csongrádi Kata, Polyák Lilla és Homonnay Zsolt észak-amerikai turnéinak vizuális kampányait is. Továbbá többezer négyzetméteres, országos magyar múzeumok állandó kiállításait tervezte, és prémium nemzetközi márkák kérik fel.A közeljövőben egy különleges, helyi őslakos művészekkel közösen létrejövő fúziós projekt előkészítésén dolgozik, amely a különböző kultúrák vizuális találkozását helyezi majd középpontba.

A művész üzenete egyszerű, mégis aktuálisabb, mint valaha:

– Ne a különbségeket keressük egymásban, hanem a közös pontokat. Ettől válik igazán teljessé a világ!

The post Az ősi motívumok újra meghódítják a világot – Egy magyar grafikusművész Kanadából épít kulturális hidakat appeared first on Alkotónők Webmagazin.

„Amikor Henrikkel találkoztunk, azt hiszem, mindketten el voltunk fáradva bizonyos működésekben. Szerencsés pillanatban kereszteztük egymás útját, mert kimondva-kimondatlanul mindketten ráuntunk az életviteli ismétlődéseinkre. A találkozásunkkal az univerzum pedig egy magasabb rezgésszámra kapcsolt minket. Ez mindenre kihat. Erős szabadságvágy dolgozik bennünk, és ezt tiszteletben is tartjuk a másikban, nem vesszük támadásnak egymástól, hogy két önálló ember vagyunk” – fejti ki őszintén Pálmai Anna a GLAMOUR magazinnak adott digitális címlapinterjúban, melyben párjával, Huszár Henrikkel szerepel. Mint mesélik, a szabadság nagyon fontos számunkra, de humor nélkül mit sem érne az egész. „Van, hogy annyira nevetek, hogy már a könnyem is folyik, és szó szerint összeesem. Görögországban történt, miután elestünk a robogóval, hogy az első sokk után annyira nevettem azon, ahogy reagált az elborulásunkra, hogy a földön fetrengve röhögtem. Nagyon sok olyan szerencsétlen vagy idegesítő helyzet van, amin mi viccelődve jutunk túl. Vagy együtt nevetünk, vagy egymáson, persze szeretettel, de ki tudjuk egymást röhögni, és nincs belőle sértődés” – hangsúlyozza Henrik. Persze a humor mellett a kölcsönös tisztelet is nagyon fontos. „Nagyon tiszteljük egymást, felnézek rá, amiért ennyire tehetséges ember, és olyat tud, amit én nem. A teniszpályán tátom a számat, ha nézem. Soha nem hozzuk a másikat vacak helyzetekbe, törekszünk arra, hogy egymás fejével gondolkodjunk, hogy átérezzük a másik vágyait és felismerjük az igényeit. Ebben rengeteg átdumált éjszaka van, amikor kifejezzük, mi esne jól. Ezzel sokat segítünk magunkon, ha mégis beleszaladnánk egymás lelkébe. Azt szoktuk mondani, hogy empatikusak vagyunk, de nem gondolatolvasók” – folytatja Anna, és arról is beszél, hogy senkit nem hibáztat, amikor azt mondja, hogy nagyon kevéssé volt eddig igazán szabad. „Hurcoltam magammal valamiféle lelkiismeret-furdalással vegyes bűntudatot, még a legboldogabb pillanatokban is. Henrik okos tanítómesterem sok mindenben, de ezt lerakni mégsem a hajnalig tartó nagy beszélgetéseink, hanem a feltétel nélküli szeretete segített. Mindig arra vágytam, hogy azért szeressenek, aki vagyok. Nem azért, aki voltam, vagy aki egyszer lehetnék. Elmebaj olykor, amilyen napjaink vannak. Téli gumicsere, szinkron, teniszütő-húrozás, kutyához rohanás, előadás, rohanás oktatni a teniszpályára, posta, bevásárlás, fotózás, forgatás… Én meg csapkodok, káromkodok, sóhajtozok, hogy ez kibírhatatlan. Aztán elolvadok, mert azt látom, hogy néz, és a téboly közepén is gyönyörködik bennem.”

A GLAMOUR magazin teljes digitális címlapinterjúja az alábbi linken olvasható: https://www.glamour.hu/sztarhirek/palmai-anna-huszar-henrik-szerelem-interju/e58mr25

The post Pálmai Anna szerelméről: „A téboly közepén is gyönyörködik bennem” appeared first on Alkotónők Webmagazin.

 A 2013-ban alapított Femme de Cinéma Sisley – Les Arcs díj célja kettős: egyrészt a média, a szakemberek és a nagyközönség figyelmét hivatott felhívni, hogy a nőkkel szemben még mindig tapasztalható diszkrimináció a filmvilágban, másrészt reflektorfénybe kívánja helyezni a női alkotók munkáját. 2025-ben Európában átlagosan csak minden negyedik rendező nő. A díj tizenkettedik nyertese Enyedi Ildikó, aki díját Philippe d’Ornanotól, a Sisley elnökétől vehette át tegnap este az Arc 1800-ban található Centre Bernard Tailleferben. Az ünnepséget a Csendes barát vetítése követte. A történetben egy idős fa áll egy botanikus kert közepén. Magányos, ahogy a kert többi lakója is – sok ezer kilométerre eredeti élőhelyüktől, hogy megcsodálhassuk, megfigyelhessük őket. Ahogy mi őket, úgy ők is megfigyelnek minket. Tanúi rövid, kusza, zajos és zaklatott életünknek. A film három történetet mesél el, ember és növény három tétova találkozását, amikor ez a kétfajta, radikálisan különböző érzékelés egy pillanatra igazán összekapcsolódik. Emberi hőseink, akárcsak a kert növényei, kívülállók, magányos lelkek. És épp úgy vágynak a kapcsolódásra, ahogy ők. A film főszereplői Tony Leung Chiu-Wai (Szigorúan piszkos ügyek, Szerelemre hangolva), Luna Wedler – aki a 82. Velencei Filmfesztiválon alakításával elnyerte a legjobb feltörekvő színésznek járó Marcello Mastroianni-díjat – és Enzo Brumm. A mellékszerepekben olyan nemzetközileg is ismert színészeket láthatunk, mint A feleségem története főszereplője, Léa Seydoux (Spectre – A Fantom visszatér, Nincs idő meghalni), Johannes Hegemann (Új lehetőségek-sorozat), Sylvester Groth (Becstelen brigantyk, Sötétség-sorozat), Rainer Bock (Fehér szalag) és Martin Wuttke (Becstelen brigantyk). A forgatókönyvet Enyedi Ildikó írta, az operatőr Pálos Gergely, a vágó Szalai Károly, a látványtervező Láng Imola, a jelmeztervező Peri De Braganca, a zeneszerző Keresztes Gábor és Kelemen Kristóf, a VFX Supervisor Klingl Béla, a casting director Ascher Irma. A Nemzeti Filmintézet támogatásával készült film a német Pandora Film, a francia Galatee Films és a magyar Inforg-M&M Film koprodukciójában készült, együttműködve a kínai Redience-szel. A vezető producerek Reinhard Brundig és Mécs Mónika.

A Csendes barát világpremierje a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon volt szeptemberben, ahonnan hat díjat vihetett haza. Azóta elnyerte a 16. La Roche-sur-Yon Nemzetközi Filmfesztivál nagydíját, a 70. Valladolid Nemzetközi Filmfesztivál Silver Spike – Ezüst Tüske – díját, a 61. Chicagói Nemzetközi Filmfesztiválon pedig Pálos Gergelynek ítélték a legjobb operatőrnek járó díjat. A film 2026. január 29-én a Mozinet forgalmazásában érkezik a hazai mozikba.

Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=jOYw99Wd2FI 

https://www.instagram.com/csendes_barat/

https://www.facebook.com/csendes.barat.film

The post Enyedi Ildikónak ítélték a Femme de Cinéma Sisley – Les Arcs díjat appeared first on Alkotónők Webmagazin.

Az ember életében eljön egy pont, amikor megáll a rohanásban, és felteszi a kérdést: Biztos, hogy ezt akarom csinálni még tíz év múlva is? Talán soha nem hangzott el ez a mondat annyiszor, mint most, 2025-ben. Sokan már nem több pénzt és a pozíció keresnek, hanem értelmet és egyensúlyt. „Magyarországon rekordszámú felnőtt kezdi újra a tanulást az utóbbi időszakban, és keres rugalmas, gyakorlati, piacképes tanfolyamokat, és ezzel együtt új irányt az életében” – fogalmazott Nagy László, a TanfolyamGURU marketing menedzsere. A statisztikák szerint 2025-ben a felnőttek közel 40%-a aktívan gondolkodik szakmaváltáson, és 10-ből 6-an már valamilyen tanfolyamon is tanulnak. Nem azért, mert már „baj van”, hanem mert tudatosan új életet akarnak építeni.

A stabilitás már nem jelent biztonságot

Az elmúlt évek megmutatták, hogy nincs biztos állás. A World Economic Forum „Future of Jobs” riportja is arra hívja fel a figyelmet, hogy a meglévő munkakörök felénél radikális készségfejlesztésre lesz szükség a következő öt évben. A jelentés kiemeli egyebek mellett, hogy a kritikus gondolkodás, az adatalapú döntéshozatal és a fenntarthatósági ismeretek válnak a legértékesebb kompetenciákká. „A technológiai forradalom, az AI térnyerése, a home office kultúra, a gazdasági bizonytalanság mind-mind arra kényszerítették az embereket, hogy újraértékeljék a karrierjüket. Sok irodai dolgozó ma már gépekkel versenyez, eltűnnek szakmák, és születnek újak. Ugyanakkor paradoxon, de soha nem volt még ekkora igény az emberi tényezőre, a kreativitásra, az empátiára, a gondolkodásra” – magyarázta a szakértő. „Éppen ezért egyre többen döntenek úgy, hogy elhagyják a képernyőt, és olyan szakmát választanak, ahol nem a gépekkel, hanem emberekkel vagy állatokkal dolgozhatnak.” Hozzátette azt is, hogy túl sokan dolgoznak úgy, hogy közben semmi örömöt nem találnak abban, amit csinálnak.

A váltás nem kudarc, hanem fejlődés

Magyarország egyik legnagyobb állásközvetítő portálja 2022-ben kutatást végzett a pályaelhagyók körében. Eszerint a magyar munkavállalók legalább 40%-a váltott már karriert és a munkavállalók körülbelül 10%-a jelenleg is fontolgatja a pályaelhagyást. Néhány évvel ezelőtt még furcsán néztek arra, aki 40 felett új szakmát tanult. Nagy László szerint viszont a karrierváltás a legbátrabb, legérettebb döntés és soha nem volt ennyire könnyű elindulni egy új úton. „A sikeres karrierváltás kulcsa az önismeret, vagyis annak feltérképezése, hogy az új terület illeszkedik-e az egyéni érdeklődéshez. A váltás előtt fontos a kiválasztott pozícióhoz tartozó naprakész tudás megszerzése, akár tanfolyamokon, online kurzuson. A digitális kompetenciák fejlesztése is elengedhetetlen.” A TanfolyamGURU szakértője példaként említette a mentálhigiénés tanácsadó képzést: „Ez nemcsak azoknak lehet jó irány, akik segíteni akarnak másokon, hanem azoknak is, akik önmagukat szeretnék jobban megérteni. Itt nem csupán egy új szakmát szereznek, hanem olyan tudást kapnak, amellyel másokat és saját magukat is egyensúlyba hozhatják.”

Egy másik népszerű új irány ma a kutyakozmetika:

„Sokan, akik irodában dolgoztak, a pandémia után egyszerűen rájöttek: az állatokkal való munka boldoggá teszi őket. A képzés során nemcsak technikai tudást kapnak a hallgatók, hanem állatpszichológiai és viselkedési ismereteket is. Megtanulják, hogyan bánjanak a kutyákkal stresszmentesen, hogyan alakítsanak ki bizalmat, és hogyan építsenek saját vállalkozást. Sokan közülük néhány hónapon belül önálló kutyakozmetikai stúdiót nyitnak, és a saját főnökeikké válnak. Ez nem csupán szakmaváltás, hanem életminőség-váltás is” – hangsúlyozta a TanfolyamGURU marketing menedzsere.

Állami segítség a fiataloknak

Egyre több fiatal dönt úgy, hogy a kamatmentesen elérhető munkáshitelt a saját szakmai fejlődésére fordítja. Nagy László szerint a munkáshitel elindítása óta, az ország egyik legnagyobb felnőtt-, és szakmai képzéseket tömörítő weboldalán, jelentősen megnőtt az érdeklődés a különböző tanfolyamok és továbbképzések iránt. „A 2025-ös év első negyedévében közel 40%-kal több látogatónk volt, mint az előző év azonos időszakában. Ez azt mutatja, hogy sokan tudatosan keresik a lehetőségeket a fejlődésre.”
A legfrissebb adatok szerint az igénylők 25%-a kifejezetten továbbképzésekre vagy szakmai tanfolyamokra fordítja a hitelt.

Az AI korában az emberi tudás lesz az igazi érték

Ahogy a mesterséges intelligencia egyre több munkakört automatizál, felértékelődik mindaz, amit nem lehet gépekre bízni. „A gondoskodás, az empátia, a kreativitás, a szakértelem és a kézzel végzett munka olyan értékek, amelyekből egyre kevesebb van, a jövő szakmái nem feltétlenül digitálisak, hanem emberiek” – véli a szakértő. „Jó irány az olyan hivatásokra felkészülni, amelyek nem tűnnek el egy AI-frissítéssel, mert szívvel-lélekkel működnek, legyen szó kutyakozmetikáról, virágkötészetről vagy mentálhigiénés munkáról. Ezek a szakmák mind arról szólnak, ami az emberben a legfontosabb: kapcsolódni, alkotni, segíteni” – tette hozzá Nagy László.

A TanfolyamGURU egy felnőttképzési hálózat, amely Magyarországon az egyik legszélesebb kínálatot nyújtja a gyakorlati, rövid idő alatt elvégezhető tanfolyamokból. A modern tanfolyamok rugalmasak, online, munka mellett is teljesíthetők.

The post 2025 a karrierváltás éve: Miért keresnek ennyien új szakmát? – A mesterséges intelligencia új tanulási hullámot indított el appeared first on Alkotónők Webmagazin.

A Csendes barátban egy idős fa áll egy botanikus kert közepén. Magányos, ahogy a kert többi lakója is – sok ezer kilométerre eredeti élőhelyüktől, hogy megcsodálhassuk, megfigyelhessük őket. Ahogy mi őket, úgy ők is megfigyelnek minket. Tanúi rövid, kusza, zajos és zaklatott életünknek. A film három történetet mesél el, ember és növény három tétova találkozását, amikor ez a kétfajta, radikálisan különböző érzékelés egy pillanatra igazán összekapcsolódik. Emberi hőseink, akárcsak a kert növényei, kívülállók, magányos lelkek. És épp úgy vágynak a kapcsolódásra, ahogy ők.

„Az a három különböző pillanat, melyeket az elmúlt nagyjából száz évből választottunk ki, megmutatja, hogy mennyire és milyen gyorsan változik át a látszólag rendíthetetlenül szilárd valóságérzékelésünk. Nemcsak érzékszerveink határozzák meg, hanem kulturális konstrukció is, és mint ilyen, meglehetősen múlandó. Emberi hőseink ugyanannak a kertnek az ösvényein járnak, ugyanannak a kampusznak az épületeibe lépnek be, de mindegyikük más világot érzékel. Amikor megpróbálnak kapcsolatba lépni a ginkgo fával, a körülöttük lévő növényekkel, nemcsak a növényeket, hanem önmagukat is felfedezik.” – nyilatkozta Enyedi Ildikó.

A film főszereplői Tony Leung Chiu-Wai (Szigorúan piszkos ügyek, Szerelemre hangolva), Luna Wedler – aki a 82. Velencei Filmfesztiválon alakításával elnyerte a legjobb feltörekvő színésznek járó Marcello Mastroianni-díjat – és Enzo Brumm. A mellékszerepekben olyan nemzetközileg is ismert színészeket láthatunk, mint A feleségem története főszereplője, Léa Seydoux (Spectre – A Fantom visszatér, Nincs idő meghalni), Johannes Hegemann (Új lehetőségek-sorozat), Sylvester Groth (Becstelen brigantyk, Sötétség-sorozat), Rainer Bock (Fehér szalag) és Martin Wuttke (Becstelen brigantyk).

A forgatókönyvet Enyedi Ildikó írta, az operatőr Pálos Gergely, a vágó Szalai Károly, a látványtervező Láng Imola, a jelmeztervező Peri De Braganca, a zeneszerző Keresztes Gábor és Kelemen Kristóf, a VFX Supervisor Klingl Béla, a casting director Ascher Irma. A Nemzeti Filmintézet támogatásával készült film a német Pandora Film, a francia Galatee Films és a magyar Inforg-M&M Film koprodukciójában készült, együttműködve a kínai Redience-szel. A vezető producerek Reinhard Brundig és Mécs Mónika.

A Csendes barát világpremierje a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon volt szeptemberben, ahonnan hat díjat vihetett haza. Azóta elnyerte a 16. La Roche-sur-Yon Nemzetközi Filmfesztivál nagydíját, a 70. Valladolid Nemzetközi Filmfesztivál Silver Spike – Ezüst Tüske – díját, a 61. Chicagói Nemzetközi Filmfesztiválon pedig Pálos Gergelynek ítélték a legjobb operatőrnek járó díjat. Itthon 18 város 26 mozijában voltak teltházas premier előtti vetítések, így immár közel 3500-an látták a filmet, mely 2026. január 29-én a Mozinet forgalmazásában érkezik a hazai mozikba.

Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=jOYw99Wd2FI 

 https://www.instagram.com/csendes_barat/         https://www.facebook.com/csendes.barat.film

The post Elkészült Enyedi Ildikó legújabb filmje, a Csendes barát előzetese – 18 városban teltházas premier előtti vetítések appeared first on Alkotónők Webmagazin.

 A romok között megtalált erő

Két nő, két világ, két csúcsra jutott élet – és ugyanaz a félelmetes mélység. Péter Szabó Szilvia, a NOX ikonikus énekesnője és Vicsápi Natália, az Év Üzletasszonya díjjal és az Év Szlovák Nője díjjal kitüntetett vállalkozó, önismereti tanító, most először tárja fel, mi történik azután, hogy minden összeomlik. A Tükröm, tükröm… című könyv egy rendhagyó, stílus- és műfajteremtő könyv, egyszerre memoár, életrajz, inspirációs vallomás, társadalmi látlelet és lélektani utazás. Mesél, tanít, támogat – őszintén, szabadon, szeretettel. A kötet nem követi a megszokott önfejlesztő könyvek receptjét, hiszen nem az. Nem panaszkodik, nem siránkozik, nem hárít, és nem keres feloldozást. Inkább elgondolkodtat, felemel, kezet nyújt, és megmutatja, hogyan lehet a legnagyobb veszteségből is új életet, hitet és szeretetet építeni. Két ember története, akik az élet legnagyobb hullámzásaiból is képesek tanulást, tapasztalást, bölcsességet, derűt és hitet építeni. Áldozatok helyett tanítók – a saját életük példáján keresztül. A gyors megváltás és könnyelmű ígéretek nélkül Nati és Szilvi kinyitnak egy ajtót, amelyen belépve az olvasó magára ismer.

Amikor a fények kialszanak

Péter Szabó Szilvia a 2000-es évek egyik legnagyobb hazai sikertörténetének főszereplője volt. A NOX frontembereként platinalemezek, teltházas Aréna-koncertek és országos rajongás övezte. Mégis, amikor a reflektorok fénye elhalványult, egyedül találta magát a csendben.
– A dalaimban mindig ott volt a lelkem. De a legfontosabbakat nem a színpadon tanultam meg, hanem a fájdalomból. Ott, ahol minden darabokra hullott – meséli Szilvia. A művész számára a zene lett a terápia: minden hang egy újabb lépés a gyógyulás felé. Dalai mögött ma már nemcsak történetek, hanem tanítások is rejtőznek: az önazonosság, az elfogadás és a hit üzenete.

Amikor minden, amit építettél, eltűnik

Vicsápi Natália élete a siker szimbóluma volt. Saját nyomdaipari cégét építette fel a semmiből, elismert üzletasszony lett. Aztán egy igazságtalan támadás mindent elvett tőle, amit addig felépített.

– Egyetlen pillanat alatt omlott össze minden. Azt hittem, az élet a logikáról és az érdekekről szól. De amikor minden érdek eltűnt, ott maradtam meztelenül az igazsággal: csak az számít, amiben szív van – hangsúlyozta az önismereti tanító. Natália a legnagyobb összeomlás után találta meg igazi küldetését: segíteni másokat önmaguk felismerésében. Ma már nem vállalatokat, hanem lelkeket épít – és ebben a könyvben először mesél erről nyíltan.

Két út, egy közös üzenet

A Tükröm, tükröm… nem egy klasszikus életrajz. Inkább egy lelki utazás, belső átalakulás története – két oldalról, mégis ugyanazzal az üzenettel: a hitelesség, a szeretet és az önismeret ereje mindent túlél.

– Koronát igazítunk, és megyünk tovább – vallják mindketten.

A könyv lapjain keresztül az olvasó nemcsak történeteket, hanem kapaszkodókat kap. Mert ahogy Szilvia és Natália is megtapasztalta: a legmélyebb sötétségben is ott születik meg a fény – bennünk.

További információ: https://natimethod.hu/tukromtukrom

The post Péter Szabó Szilvia és Vicsápi Natália megható vallomása az újrakezdésről – Tükörbe nézni nem gyengeség, hanem bátorság – Sebekből született fény appeared first on Alkotónők Webmagazin.

Vicsápi Natália, önismereti tanító hangsúlyozza: a tudatos önismeret és az érzelmekkel való kapcsolat elmélyítése ebben az időszakban nagy jelentőséggel bír.

A változás elfogadása mint alapfeltétel

Fontos, hogy szeretettel, aggodalom nélkül tekintsünk az előttünk álló hónapokra, és ne engedjük, hogy a múlt tapasztalatai korlátozzanak bennünket. A változás az élet természetes része. Ha ezt képesek vagyunk elfogadni, akkor a nehéznek tűnő időszakokat is könnyebben élhetjük meg – emeli ki Vicsápi Natália, a Nati Method alapítója. A mentor szerint az érzelmek tudatos kezelése lehetővé teszi, hogy az egyén ne félelmei, hanem saját döntései mentén alakítsa mindennapjait.

Az ősz mint felkészülés és építkezés

A természethez hasonlóan az ember is készülhet a télre – lelki és szellemi értelemben egyaránt.  Az őszi hónapok kiváló lehetőséget kínálnak arra, hogy olyan tevékenységekre fordítsunk időt, amelyek a nyári időszakban háttérbe szorultak: olvasásra, tanulásra, önfejlesztésre. Ezek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy megerősítsük belső erőforrásainkat – mondja a szakember.

Az őszi elcsendesedés így nem pusztán lelassulást jelent, hanem tudatos felkészülést is a következő időszak kihívásaira.

Az érzelmek tudatos irányítása

Nem maga a változás határozza meg közérzetünket, hanem az, ahogyan érzelmeinkhez kapcsolódunk. Amennyiben megtanuljuk felismerni és tudatosan kezelni ezeket az érzelmeket, akkor a változásban lehetőséget, fejlődést és szépséget fedezhetünk fel – fogalmaz a szakértő. Az ősz ezért kiváló időszak arra, hogy az egyén önismereti munkát végezzen, felkészüljön a téli hónapokra, és megerősítse belső stabilitását.

Három gyakorlati tanács az őszi önismerethez

Napi befelé figyelés – szánjunk legalább 10 percet csendes elmélkedésre, naplóírásra vagy légzőgyakorlatra!

Tanulás és fejlődés – válasszunk ki egy témát, könyvet vagy készséget, amelyet az őszi hónapokban tudatosan szeretnénk fejleszteni.

Érzelmek tudatos követése – figyeljük meg, milyen érzések kísérnek bennünket nap mint nap, és próbáljuk megérteni, mi áll ezek hátterében?!

The post Az ősz a lélek évszaka: miért most érdemes önmagunkra figyelni? – Vicsápi Natália: „A változás az élet természetes része” appeared first on Alkotónők Webmagazin.

A Gyermekvédelmi Digitális Polgári Kör olyan együttműködést kíván elindítani, amelyben a párbeszéd, a tudásmegosztás és a közös cselekvés kerül a középpontba. A gyermekvédelem összetett, mégis nagyon gyakorlati terület: ide tartozik a bántalmazás megelőzése, a kiszolgáltatott gyermekek védelme, a lelki egészség erősítése, a közösségek stabilitása, az egészséges életmódra nevelés és a digitális tér veszélyeinek kezelése. „Hatalmas megtiszteltetés, hogy megalapíthatom a Gyermekvédelmi Digitális Polgári Kört. Ez a feladat komoly bizalmat és egyértelmű felelősséget jelent.” – fogalmazott Király Nóra. Hozzátette: „A célunk világos. Olyan környezetet akarunk teremteni, amelyben minden gyermek biztonságban, szeretetben és kiegyensúlyozottan fejlődhet.” Bár a Gyermekvédelmi Digitális Polgári Kör nevében szerepel a „digitális” szó, tevékenysége messze túlmutat az online tér keretein. Közösségi események, prevenciós előadások, szakértői fórumok és párbeszédalapú műhelyek révén valós kapcsolódási lehetőséget kínál szülőknek, pedagógusoknak, fiataloknak és civil szervezeteknek. A cél, hogy minden résztvevő kérdezhessen, tanulhasson és véleményt formálhasson. Egy kulturált, nyílt és felelős közegben. A kezdeményezés fontos szerepet szán annak is, hogy a kormány döntéshozói hiteles szakmai és állampolgári visszajelzéseket kapjanak. A különféle élettapasztalatok, gyakorlati tudások és javaslatok hozzájárulhatnak a megalapozott, felelős jogalkotáshoz. A Gyermekvédelmi Digitális Polgári Kör nyitott mindazok számára, akik osztják azt az alapelvet, hogy a gyermekek védelme elsődleges nemzeti érdek. Ugyanakkor világos feltétel: a genderideológia és a woke szemlélet elutasítása. Ez nem vita tárgya, hanem a közös munka értékalapja. Az eltérő nézőpontokat a közösség szakmai, tiszteleten alapuló módon kívánja megtárgyalni.

„A gyermekvédelem nem politikai vita, hanem közös felelősség. Azokat keressük, akik hajlandók részt venni a munkában, és fontosnak tartják, hogy valódi eredmények szülessenek” – zárta gondolatait Király Nóra.

A Gyermekvédelmi Digitális Polgári Körbe a http://dpkor.hu weboldalon lehet jelentkezni.

The post Király Nóra megalapítja a Gyermekvédelmi Digitális Polgári Kört appeared first on Alkotónők Webmagazin.