Férfi
Hát ez szép lett!
Nő
Szebb, mint gondoltam, mint valaha remélni mertem.
Férfi
De a munka is mást hozott, mint gondoltuk.
Nő
Az biztos. Mindenki őrültnek tartott minket, most pedig itt ülünk, és csodáljuk a megvalósult álmunkat.
Férfi
Neked mi a legszebb emléked?
Lány
Nem hiszem, hogy tudok választani. Az elejétől az utazásra vágytam, arra, hogy minden nap közelebb lépjünk ehhez a ponthoz.
Férfi
Na és most, mi lesz? Vége ez utazásnak, kész a ház, és mi mégsem bent töltünk minden időt, amit csak lehet, hanem kint ülünk a fűben, és csak nézzük.
Nő
Te be akarsz menni?
Férfi
Nem. Jó innen kintről nézni az egészet. Mintha megelevenedett volna a rajz, amit májusban nézegettünk a papíron, ábrándozva.
Nő
Igen, tényleg. Bár nagyobb, mint akkor gondoltam.
Férfi
Na, majd egy év múlva megkérdezem újra, elég nagy-e.
Nő
Jajj, most ne legyél ilyen ironikus, nem illik az idillhez, ami jár nekünk ma estére.
Férfi
Tyű, amikor az eső konkrét dátumot kicsikartad a Hídépítőkből. Olyan magabiztos voltál, én meg még nem is sejtettem, hogy milyen fontos az a pillanat.
Nő
Hát én sem, csak már annyira haza akartam menni, ők meg mindenáron meg akarták beszélni a következő találkozó dátumát, és helyszínét, hát mondtam valamit. És lett belőle, egy telek szentelő, alapkő letevő.
Férfi
És mostanra az új ház.
Nő
Tudod, én még mindig nem tudom elképzelni, hogy bármi más úton létrejöhetett volna ez. Idegenekből először ismerősök, majd hirtelen bajtársak lettünk, és mindenki, aki itt dolgozott a kalákában, olyan szeretettel volt jelen, mintha az ő otthonát építettük volna.
Férfi
Mi is így voltunk ott mindenkinél, és már alig várom, hogy az ő otthonaik alkotásánál, mi is ott lehessünk, és újra találkozzunk.
Nő
Hányan mondták, hogy erre a projektre, főleg ilyen tervezetlenül, még a házasságunk is rá fog menni.
Férfi
Terveztünk mi. Csak nem féltünk, hanem mentünk előre.
Nő
Azért voltak necces pillanatok.
Férfi
Igen, de nem olyan abszurd hibák, mint hogy a terasz befelé lejt, vagy a fürdőből a nappaliba folyik a víz…
Nő
Ja, hát olyanok nem. Csak amikor 5 fő helyett 20-an jöttek, és nem volt elég a kaja.
Férfi
Igen, akkor maradtunk délutánra munka nélkül. Kicsit előbb végeztünk a tervezettnél, az ablakokat meg késve rendeltük meg.
Nő
De micsoda szalonnasütést csináltunk, a szűkös ebéd után?! Meg volt a kárpótlás.
Férfi
Imádom, ahogy a nők problémát kezelnek. Vagyis ahogy te. Mindenkit, akit lehetett felhívtál, hogy nem tudnak-e segíteni, és végül mindenki hozott valamit, és így lett meg minden a pazar estéhez. A fele is bőven elég lett volna, de te tutira mentél.
Nő
De így a másnapi ablak berakáshoz legalább be tudtam álli én is a csatasorba, mert nem kellett főzni.
Férfi
Na, az egy vicces buli volt. Azt hiszem mindenki megtanulta egy életre, hogy a feliratokat az ablakokról nem lehet lespórolni.
Nő
Na igen, akkor nagyon ideges lettem, főleg azon, hogy eszetlenül nekiálltatok próbálkozni.
Férfi
Szerintem akkor, és utoljára ordibáltál az építkezés alatt, meg is döbbent mindenki.
Nő
Hát akkor nem tudtam kezelni az értetlenségemet. Nincsenek címkék, az még hagyján, de hogy senki nem venne elő centit, hanem megtippelik szemre, hogy hova lesz jó ez, vagy az a darab, hát ki hallott még ilyet? Megártott az előző esti tivornya!
Férfi
Én nem lepődtem meg, de a többiek, csak tátott szájjal ámultak, és kétségbeesetten néztek rám, hogy ez normális-e tőled.
Nő
Vigyorogtam is magamban utána, amikor láttam, hogy mindenki megy hozzád, hogy most mi van. De összekapták magukat rendesen, fél óra múlva minden ablak a helyén volt.
Férfi
Hát centivel könnyű.
Nő
Jajj, de amikor rossz cuccot hoztam el a fatelepről, mert nem a mi rendelésünket pakolták fel a kocsira, akkor nagyon haragudtam magamra, mert észre vehettem volna.
Férfi
Persze, de a lista, meg amit fizettél, az még rendben volt, csak a kocsira nem azt tették.
Nő
Ja, arra már nem is figyeltem, alig vártam, hogy azzal a batár kocsival visszaérjek.
Férfi
És mehettél még egy kört.
Nő
Miután kibőgtem magam.
Férfi
Tök sajnált ám mindenki, csak senki nem mert mondani semmit.
Nő
Jobb is, nem reagálok jól a sajnálkozásra.
Férfi
Azt hittem többet fogsz sírni, meg kiabálni.
Nő
Én is. Kezdek fázni.
Férfi
Nem csoda, már sötétedik, és így októberben az esték nem a melegségükről híresek. Bemenjünk?
Nő
Nem akarok.
Férfi
Miért? Engem azért már érdekelne milyen ott az este.
Nő
A gyerekek nélkül nem akarok.
Férfi
De 20 km-re vannak.
Nő
Hét óra, ha most elindulunk értük, még épp hazaérünk altatás előtt, és mégis együtt lépi át a család az első este a házunk küszöbét.
Férfi
Biztos? Most akarsz még utazgatni?
Nő
Igen, szeretném, ha mind együtt lennénk.
Férfi
Na, akkor induljunk, hogy még ők is élvezzék a nagy belépőt, és kiujjonghassák magukat az új otthonunkban. Tényleg úgy lesz az igazi. Bár, a gyerekek korábban kelnek, és a reggeli is korábban lesz a teraszon, mint szeretném, de azon ne múljon.
Nő
Szerintem mesés első reggel vár ránk, a mesés új életünkben.
Férfi
Na, induljunk, mert mese ide, vagy oda, későre jár.
