Leskó Zoltán, ingatlanértékesítő és pénzügyi közvetítő egy korábbi cikkben már beszámolt arról, hogy jelenleg óriási a bizonytalanság az ingatlanpiacon. Ez a következő hónapokban valószínűleg még tovább fog fokozódni. A szakértő úgy gondolja, hogy egy magát profinak valló ingatlanközvetítőnek fontos tisztában lennie az aktuális gazdasági változásokkal, összefüggésekkel. Most ezeket veszi górcső alá 2022 második felére vonatkozóan. Ingatlanpiaci elemzés közérthetően – nézzük meg, hogy a rezsicsökkentés eltörlésének, módosításának, illetve a kata szigorításának hatására mi várható a közeljövőben.

 Csökkenni fognak az ingatlanárak?

Az elmúlt 2-3 évben egyre feljebb kúsztak a négyzetméter árak, ami a közelmúltban mérsékelten ugyan, de valamelyest normalizálódni látszik. A következő hónapokban további csökkenésre számíthatunk. Ugyanakkor a vevők továbbra sincsenek könnyű helyzetben – egyszer csak azon kapták magukat, hogy egy rendkívül labilis gazdasági környezetben kell túlélniük. Ennek az lett az eredménye, hogy akár még a foglaló letétele után is visszaléptek a vásárlástól. Az infláció hatására, annak ellensúlyozása érdekében a jegybanki alapkamat a 2022-es évben közel a duplájára emelkedett, jelenleg 10% körül jár. Emiatt a hitelfelvétel is nehézkessé vált, a törlesztőrészletek az egekbe szöktek. Aki teheti, most inkább elhalasztja a vásárlást. Április-májusra – elsősorban az orosz-ukrán háború hatására – 35%-kal csökkent az érdeklődés az eladó ingatlanok iránt, ami a májusi-júniusi időszakra már körülbelül 50%-os visszaesést jelent a keresletben – kezdte Leskó Zoltán. Mindezek fényében az eladók kénytelenek lesznek lejjebb tornászni az árakat, ha valóban szeretnék értékesíteni ingatlanjukat.

Az energetikai szempontok felértékelődése

Biztos vagyok benne, hogy a kifejezetten kedvezőtlen energetikai besorolású ingatlanok iránt megcsappan majd a kereslet – ezek a házak, lakások most gyakorlatilag eladhatatlanná válnak. Az adásvételeknek eddig is kötelező eleme volt az energetikai tanúsítvány megléte, amit most már jobban meg fognak nézni a vásárlók, és ennek tükrében mérlegelnek. A korszerűbb, energiatakarékosabb, alacsonyabb fogyasztású ingatlanoknál minden bizonnyal megnő az érdeklődés – mondta a szakember.

Mit tegyünk, ha nagy alapterületű házunkat, lakásunkat értékesítenénk?

A tanácsom az, hogy egyetlen percig se várjunk! Azt viszont tudnunk kell, hogy ezt már csak jóval a korábban reálisnak számító ár alatt tehetjük meg. Ha viszont húzzuk-halasztjuk a dolgot, az értékesítésre már csak a válság lecsengése után, becslésem szerint 1,5-2 év múlva lesz lehetőségünk. Ha a nagy alapterület magas áram- és gázfogyasztással párosul, esélyes, hogy most jó időre beragad a piacon az ingatlanunk.

Ingatlanpiaci elemzés – Mi a helyzet az új építésű ingatlanokkal?

A 2021 októberében bevezetett zöld hitel miatt tömegesen épültek, és kerültek eladásra új építésű ingatlanok. A 200+100 milliárd forintnyi keret azonban nemrég kimerült, így megszűnt ez a kedvező lehetőség. Az elkeserítő gazdasági helyzet a beruházóknak sem kedvez. A jegybanki alapkamat és az alapanyag árak emelkedése jelentősen visszafogta az építkezések számát.

2023-ban igénybe vehető támogatások

Az egészen biztos, hogy a népszerű családtámogatások jövőre is elérhetőek lesznek, sőt, a keret növekedni fog. Például a babaváró az idei 91 milliárdról 175 milliárdra kúszik fel. A tervek szerint a lakástámogatások összesen több mint 491 milliárd forintot tesznek majd ki a 2023-as évben. Ez 30%-kal több mint amit idén szánt erre a célra a kormány. Ugyan az otthonteremtési támogatásokra már megvan az elkülönített összeg a 2023-as költségvetésben, azt még nem lehet tudni, hogy ezek milyen formában, milyen feltételekkel fognak megvalósulni. Visszakanyarodva az előző témához, többek között ez is közrejátszik abban, hogy a vásárlók mellett a beruházók szintén kivárnak az új építésű ingatlanoknál, hiszen nem tudják, milyen típusú házakra, lakásokra lesz kereslet – részletezte az ingatlanértékesítő.

Spórolás mindenek felett – fókuszban a korszerűsítés

Építkezés helyett inkább a meglévő ingatlanok korszerűsítésén, energiahatékonysági fejlesztésén (például hőszigetelés, napelem felszerelése) van most a fókusz. Sokan olyan gyors, olcsónak hitt megoldásokat keresnek, mint a (kisméretű) cserépkályha, ami azonban hosszú távon nem feltétlenül célravezető. Előbb-utóbb a szén és a fa ára is tovább fog emelkedni. Inkább a szigetelést és a nyílászárók állapotát javasolt megvizsgálni, azokat korszerűsíteni, megakadályozva a hőveszteséget.

Megoldás lehet a zöld energia?

A napelem ára az új építésű ingatlanok árával – és az elektronikai alkatrészek hiányával – párhuzamosan emelkedett. Ugyanakkor még mindig költséghatékony alternatívának bizonyul, akárcsak a többi megújuló energiaforrást támogató rendszer (például a hőszivattyú). Az ilyen jellegű beruházások megtérülési ideje most hatványozottan növekedni fog. Már egy 9000 forintos havi villanyszámla felett érdemes elgondolkodni a napelem felszereltetésén.

A rezsicsökkentés módosítása az albérletpiacot is átalakítja

Nem lesz ritka eset, hogy egy bérlő felmondja a szerződést a magas fenntartási költségekre hivatkozva, például egy elektromos fűtéssel rendelkező lakásnál. Elmúlnak azok az idők, amikor több egyetemista együtt vesz ki egy nagyobb méretű ingatlant, hiszen úgy biztosan túllépnék a kormány által meghatározott „normál” fogyasztást. Várhatóan a kisebb, korszerűbb, valamint a távfűtéses lakások lesznek keresettek a piacon. Akárcsak 20 évvel ezelőtt Németországban, a távfűtéses panelek ismét az olcsó lakhatás legnépszerűbb alternatívájává válnak. Akik az elszálló árak és az extrém magas törlesztőrészletek miatt nem tudnak saját ingatlant vásárolni, azok közül sokan – minimum a gazdasági helyzet stabilizálódásáig – albérletbe kényszerülnek. Ez azzal fog járni, hogy az 1-2 éve folyamatosan növekedő bérleti díjak vélhetően tovább emelkednek – foglalta össze Leskó Zoltán.