Mely szolga sok mesét tud, ritkán dolgos. No, hogy igaz-e, amit a magyar közmondás állít, nem tudhatjuk, azt azonban igen, hogy a magyar mese örök. A honi meseírók tollából rengeteg varázslat és bűbáj kel útra mind a mai napig. Bizony ám! A magyar népmeséken kívül sok-sok aranyos és izgalmas történet látott napvilágot a távoli múltban, s jelenik meg a mai modern korban.
Joggal merülhet fel a kérdés: Ekkora üzlet lenne a meseírás? Az aktuális kérdéskört egy kortárs meseíróval járjuk körül: Nádasi-Ozsvár Andrea (NOA) személyében a huncut kisiskolás, Rebeka, és egy különös varázslényekkel lakott mesebirodalom megálmodójával beszélgetünk egy forró tea mellett.
Önnönmaga rövid, írásos bemutatkozásából tudhatjuk, hogy „A látszat ellenére teljesen normális, átlagos anyuka…, átlag feletti képzelőerővel és bűvöletbe vetett hittel.” S ha mindez nem lenne az írónőről elegendő információ, akkor még a csillagjegyét is elárulja nekünk, amely rögtön az elején egyszerre hökkenti- és döbbenti meg az Olvasót: „szárnyas boroszlán”. Vajon miféle szerzetet rejthet eme megnevezés: szárnyas boroszlán?!? Mesélne nekünk erről egy kicsit? Mondjuk, mint a mesében: 3 mondatnyit.
NOA: A szárnyas boroszlán olyan, mint az oroszlán, csak sokkal jobb, mert a képzeletünkben létezik, éppen ezért szabadabb. Bármilyenre álmodhatjuk, bármire képes. Olyan, amilyenek mi is lehetnénk, ha mernénk álmodni.
Szóval semmi köze sincs a seprűn száguldozó mesebeli boszorkányhoz? Pedig én úgy tudom, hogy az ön vérében is csörgedezik egy kis bűvös banyaerő.
NOA: A családi legendárium szerint füvesasszony, a rosszindulatúbbak szerint boszorkány volt az ükmamám. Én is érdekes dolgokat hallottam, tanultam a nagymamámtól. Ha ez boszorkánnyá tesz, vállalom.
Kíváncsi természetem révén, megkérdezném: Hogyan boldogul az üzleti életben? Van valamiféle varázsrigmusa, amivel előteremti, akár a föld alól is, a könyvkiadáshoz szükséges pénzt?
NOA: Ha lenne ilyen rigmus, én is örülnék neki. Egyelőre hagyományos módon, munkával szerzem a pénzt, és persze más dolgokról való lemondással. Van, akinek a divatos ruha, másnak a márkás kütyü fontos. Nekem az álmaim! Én mesekönyvekkel álmodom, és hiszek benne, hogy a legtöbb álom megvalósítható. Kitartóan kell dolgozni érte. Ám, ha megakadok… nos erre van a csillagjegyem, mint segítség.
Ügyes, nagyon-nagyon ügyes. Szóval, összegzem: nem elég, hogy kiválóan igazgatja anyagi ügyeit, egyre-másra írja kedves kis meséit, életre keltve a Rebimesékben bájos leánya ötleteit, de még az óvodások és kisiskolások szívét is sorra nyitja meg. Mondja, mi a sikeres mesemarketing titka?
NOA: Sok-sok kedves ismerős, ismeretlen szülő, nagyszülő, óvónéni, óvóbácsi és tanító, akik hisznek abban, hogy a mesékre szükség van. Ők azok, akik elég bátrak ahhoz, hogy esélyt adjanak egy ismeretlen író műveinek. Sőt, elszántan terjesztik meséim hírét! Sokan tudják, és hisznek abban, hogy kell az a mesényi nyugalomsziget a gyermeknek rohanó világunkban. Megértik, hogy mennyire fontos az a pár perc együtt olvasós-nevetős-szeretős együttlét. Ám mindehhez nem árt az író részéről egy kis nyüzsgés, minden elképzelhető fórumon, személyesen és interneten. Nehéz bekerülni a “köztudatba”, Sok-sok tanulás kell a könyvkiadás és a marketing világának megértéséhez, meg persze kísérletező kedv, hogy kitapasztaljuk, hogyan is működik ez a könyvkiadós- és könyveladós játék. Mesét írni csodálatos dolog, ám a sok lótás-futás után kézbe venni a kész könyvet: boroszlánosan jó érzés!
Csak ámulok és bámulok, no meg persze: okulok, s tán még lassan seprűre is pattanok. Elköszönni is majd’ elfelejtek, annyira elgondolkodom azon, amit a www.noamese.hu-n olvasok: „Nekem még senki sem bizonyította be, hogy a varázslat nem létezik.” Hmmm, értem én, hogy sikeres üzleti terveket kell alkotni, és okosan kell az interneten szörfölni, ám én mégis másról álmodom. Igazán, csak egy icike-picike varázslatra vágyom!
Hadd legyek boszorkány én is… a lottósorsoláson!
Tölgyesi Lívia
Tanítónő, meseíró
Kövess bennünket a FACEBOOKON is!