Hogy mi köze ennek a háromnak egymáshoz? Nagyon is sok. Ugyanis, aki e három dolgot összeterelgette dr. Jámbor Eszter jogász, tanár, három gyermek édesanyja, aki legújabban mesekönyveket ír.
Egy jogász általában a paragrafusok világában él, a meseírás valahogy nem illik a képbe. Hogyan jött mégis az ötlet, hogy mesekönyvet írj? Volt író a családban?
Nem, de a könyvek már kisgyermekként körülvettek, a naplóírás pedig mindig része volt az életemnek. A legelső emlékem erről, hogy általános iskolásként, amikor először jutottunk ki nyugatra egy narancssárga labdával és sátorral, édesapám hozott magával egy piros műbőrkötéses úttörő csapatnaplót és minden nap beleírtuk mi történt velünk. Érdekes például az is, hogy a főiskolai szakdolgozatomat a mesék gyermekekre gyakorolt hatásáról írtam. Később, amikor megszületett első gyermekünk és a férjem munkája miatt az Egyesült Államokban éltünk, elkezdtem blogot vezetni, akkor még csak azért, hogy a család tudjon rólunk. 2005-öt írtunk ekkor, és a bloggerkedés nem volt egy elterjedt dolog. Meg is lepődtem, hogy egyszer csak a magunknak és nagyszülőknek írt babás útinaplóm a toplista élére ugrott. Több üzenetet is kaptam akkor, hogy miért nem jelentetem meg nyomtatásban.
És miért nem?
Nem gondoltam én ezt komolyan! Aztán megszületett a második kisfiunk, hazaköltöztünk, megérkezett a kislányunk, visszamentem dolgozni és a blogolás, legalábbis nyilvános formában, elmaradt.
Aztán most mégis itt van Az öt tornacsuka! De miért éppen tornacsuka?
Gondolom mindenkinek, akinek gyermekei vannak, ismerős a következő jelenet: az előszoba telis-teli van cipővel, mert mindenkinek kell papucs, sportcipő, szandál, eső esetére gumicsizma és hosszan sorolhatnám. Persze, van cipős szekrény, de senki nem használja! Egy napon aztán a férjem keresztülesett a cipőhalmon és közölte, hogy öt cipőnél többet nem akar meglátni a lépcsőházban. Így született meg fivesneakers, azaz magyarul öt tornacsuka és vele a fivesneakers utazó blog.
De ez még mindig nem a mesekönyv!
A mesekönyves ötlet a legutóbbi amerikai utunk során pattant ki a fejemből. A Grand Canyon-ban túráztunk, ami egy csodálatos hely és már régóta rajta volt a bakancslistánkon. A Grand Canyon Nemzeti Parkban nem csupán egyéni túrázókkal, hanem sok kisgyerekes családdal is találkoztunk. Elgondolkoztatott, hogy mi magyarok is számtalan nemzeti kinccsel rendelkezünk, hogyan lehetne megszerettetni a kirándulást és az élménygyűjtést a mai gyerekekkel. A válasz hamar megvolt: kirándulós mesekönyvvel.
Az öt tornacsuka voltaképpen tehát a ti családotok: apa, anya és a három gyerek, akik az első kötetben Hegyestűre kirándulnak. Miért éppen Hegyestű?
Említettem, hogy a blogolást abbahagytam, azonban a naplóírást nem. És mivel Hegyestű volt az utolsó magyarországi kirándulásunk az amerikai út előtt, ezt volt a legkönnyebb feleleveníteni.
Említetted, hogy a családod köréből az a kritika ért, hogy a mese nagyon hasonló stílusban íródott, mint Bartos Erika Anna, Peti és Gergő könyvei.
Igen, de én ezt nem kritikaként, hanem dicséretként élem meg, ugyanis a stílusválasztásom tudatos volt. Tisztában vagyok vele, hogy az írónőt sok kritika érte – éppen a stílusa miatt – nemcsak a szülők, de a szakma részéről is. Abban azonban, ahogy a gyerekek lelkéig elért, vitathatatlanul zseniális. A gyerekeink is nagyon szerették ezeket a könyveket, így egyértelmű volt, hogy egyszerű nyelvezettel, életből származó történettel, fényképpel illusztrált könyvet kell írnom.
Gyermekeinkről még többet ITT!
Lesz folytatás? Ha igen, hová utazik legközelebb az öt tornacsuka?
Természetesen. Nagyon inspiráló visszajelzések érkeztek, többek között a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatójától, Puskás Zoltántól, illetve az első legnagyobb rajongónk is meg van a három esztendős Hunor személyében. Egy rajongót pedig nem lehet cserbenhagyni. Tervem az, hogy a Balaton-felvidéki Nemzeti Park látogatóhelyeit járjuk sorra, így előkészületben van már a tihanyi Levendula Ház-as történet, illetve az Ingókövek és Salföld.
Hol találkozhatunk a könyvvel?
Jelenleg az angol nyelvű utazós blogunk oldaláról lehet ingyenesen letölteni (https://fivesneakers.com/mesekonyv/), de készül a könyv saját weboldala is, terveink szerint tavasszal már itt is megtalálható lesz.
A könyv jelen pillanatban tehát csak e-book formátumban olvasható. Tervezitek a nyomtatott kiadást is?
Ez nehéz kérdés. Az egyszerűbb gyermekkor című könyvet olvasva és a gyermekeink által felhalmozott könyv és játékrengetegre tekintve, azt mondom, ha van rá igény, később elképzelhető. Mindenesetre a formátumát grafikus barátommal úgy terveztük, hogy nyomtatott formában is megállja a helyét. Az biztos, ha megjelenik, akkor egy mesegyűjteményként. Elsősorban azonban, ahogy a szlogenünk is mondja: „we collect memories”, azaz élményeket gyűjtünk, nem pedig tárgyakat!
Kövess bennünket a FACEBOOKON is!
