Szíjjal verték, nekivágták az asztalnak, nem álltak ki érte az emberek, de Zsiga Melinda nem engedte, hogy megtörje az élet. Kiváló sportoló lett, és most ő nyújt segítséget azoknak, akik hasonló helyzetben vannak, amilyenben ő volt.

Zsiga Melinda a sportteljesítményével aratott kiemelkedő sikert, első körben. De aztán sajátos életútja is a figyelem középpontjába sodorta őt, hiszen gyerekkora nem volt nehézségektől mentes. Állami gondozottként három család adta kézről kézre, nehezen tudott gyökeret ereszteni, ami nem rajta múlott. Állandó szeretetéhség buzgott benne, folyamatosan igyekezett megfelelni, még akkor is, amikor nevelőszülei bántalmazták, úgy testileg, mint lelkileg.

„Nincs bennem harag, úgy érzem, hogy nem történt tragédia az életemben. Az emberi kapcsolataimnál azonban kijön az, hogy családról családra kerültem; azért adtak túl rajtam, mert cigány vagyok; hogy nem kellettem. Ezért például nem szívesen járok társaságba. Jobb, ha nem vagyok ott sehol, mert akkor elkerülhetem azt a fájdalmas érzést, hogy felesleges vagyok valakik számára. Inkább ne legyen senkim, csak ne kelljen újra átélni” – mondja Zsiga Melinda kick-box bajnok, a Spirit FM-en is hallható #nofilter-Nők, filter nélkül Köböl Anitával adásának vendége.

A beszélgetés megtekinthető: https://www.youtube.com/watch?v=viDF8HMprLQ

Melinda építkezni tudott a negatív tapasztalásokból, pedig még a sportban – ahol azt gondolnánk, hogy valóban a teljesítmény számít – is érte hátrányos megkülönböztetés a származása miatt.

„Nagyon sok negatívummal találkoztam azért, mert roma vagyok. Nem mehettem versenyre, hiába voltak jók az eredményeim, később nem kaptam albérletet a származásom miatt. A nevelőanyukám azt mondta, hogy sajnos ez ellen igazán nem lehet tenni. Csak annyit, hogy háromszor annyit kell dolgozni, tanulni és sportolni. Utáltam, amikor a tanulást hangsúlyozták, mert én kizárólag sportolni akartam, de rájöttem: csupán a sport valóban nem elegendő. Persze nincs garancia a sikerre; rengeteg időt, energiát bele kell fektetni, és még akkor sem biztos, hogy minden úgy alakul, ahogy szeretnénk. De meg kell adni rá az esélyt. Ezt tanítom azoknak a gyerekeknek, akik hozzám járnak. Tanuljanak, legyenek nagyon szorgalmasak, mert az édeskevés, hogy elmondják: roma származású vagyok, ne különböztess meg! Ha csúnyán beszél, nem tud helyesen írni, lusta disznó, de tehetséges – nem elegendő. Talán az én példám is ösztönzőleg hat. Szerencsére nálunk nagyon jó közösség van, és abból sokat lehet meríteni!” – teszi hozzá Zsiga Melinda.