Disztópia, vagy utópia az emberiség jövőjéről? Nehéz eldönteni, melyikhez is tartozik a Kirill Fokin Rex című művében ábrázolt világ, amelyben az emberiség egy államot alkot. Ám ennek a megvalósítása nem kis áldozatok árán valósult meg. A fiatal kortárs orosz szerző elgondolkodtató sci-fi darabja március 10-étől látható Valerij Fokin rendezésében a Nemzeti Színházban.

A darab szerzője, Kirill Fokin Moszkvában született 1995-ben, történelem szakot végzett és politikatudományból doktorált. Már igen fiatalon feltűnést keltett első köteteivel. Főként prózát és drámákat ír. Ma.2016 című művét apja, Valerij Fokin rendezte meg a szentpétervári Alekszandrinszkij Színházban, ennek motívumaiból írta meg a Petropolis című nagyjátékfilmet, amelyet szintén Valerij Fokin rendezett. Színpadi művei az Alekszandrinszkij Színházban és Litvániában, a Kaunasi Nemzeti Drámai Színházban szerepeltek. A fiatal szerző szerint a történelem, a politológia és a politikai filozófia is nagyon jó forrást jelent a szépirodalomhoz. A Rex című darab arról szól, hogy a jövőben egy erős vezető, bizonyos Leewei Kaplan egy államban egyesíti az emberiséget, ám 130. születésnapja előtt, mérlegre téve az életét, azon vívódik, vajon megérte-e a sok áldozat azért, hogy ez a nagy álom megvalósuljon. A szerző szerint Kaplan nagy hős, egy ikonikus figura, aki kíméletlenül, a veszteségekkel nem törődve vezette az emberiséget egy jobb korba, s hogy mindezt elérje, önmagát teljes mértékben az ügynek szentelte. Ez a történet a vezetői felelősségről, a politikai hatalomról, de a magányról is szól. „Nem gondolom prófétikusnak mindazt, ami ebben a darabban van, hiszen az itt feltett a kérdések már korábban is körvonalazódtak, aktualitásuk volt már évtizedek óta.” – mondta Kirill Fokin a 2021-ben megjelent darab kapcsán. „Az érdekel elsősorban, hogyan lehet az emberi lét végességét megragadni, vagy azt, hogy a tetteink milyen nyomot hagynak az időben. Az okok és következmények láncolata az egyik központi kérdés a politológiában, ami számomra meghatározó. A Rex az ember álmáról, vágyairól szól, és főleg arról, mi történik akkor, ha az ember álma megvalósul.” – fogalmazott az író.

A főszereplőt, a legendás ENSZ-főtitkárt Horváth Lajos Ottó személyesíti meg, aki szerint nagyon mai, igazán húsbavágó problémákat jár körül a darab. „A globalizáció vagy annak elutasítása most is körülöttünk van, ezt a hátteret festi fel a darab is, csak a jövőbe vetítve. Ezzel nem nehéz azonosulni, hiszen a problémakör benne van a mostani mindennapjainkban.” – emelte ki a színművész. „Leewei Kaplan mérlegre teszi az életét, vajon helyes volt-e mindaz, amit tett, illetve, megérte-e az áldozat, amit hozott? Ezek a dilemmák akár egy művész dilemmái is lehetnek, és még nagyon sokan kérdezhetik meg maguktól, érdemes volt-e feláldozniuk bizonyos dolgokat a céljaikért. Itt, ebben a politikai sci-fiben egy olyan nagyhatalmú embert látunk magunk előtt, aki megvalósította a világegység hatalmas eszményét. A nagy célért folyó harcban viszont mindent elveszített, feláldozta a személyes boldogságát. A darabbéli szituáció a nagy politikai ideát megvalósító hős számvetése az élettel, ebben a helyzetben ő már az emberiség és a saját történetének is foglya.” – mesélte a szerepéről Horváth Lajos Ottó. A globális egység illúzió, a legnagyobb probléma, nemzetiségtől függetlenül, bennünk, emberekben van, ma is a politikai ambíció és az önhittség irányítja a világot – állapította meg Valerij Fokin, az előadás rendezője. A szentpétervári Alekszandrinszkij Színház vezetője szerint az előadás arra a nem túl szívderítő diagnózisra épül, hogy az eddigiekhez hasonlóan, a 21. század emberei is egymást ölik, és jó kérdés, mitől is változna ez a jövőben.„Tíz éve mutattuk be a Svejk.Visszatérés című – a MITEM közönsége által is látott – előadást, majd 2019-ben a Sztálin születése című darabot állítottam színpadra, nemrég pedig forgattunk egy filmet Petropolisz címmel – ezek mind arról szólnak, hogy a világunk a megsemmisülés határán mozog. A katasztrófa előérzete lengte át ezeket a műveket, és sajnos mindaz, amit éreztünk, bekövetkezett. Olyan katasztrofális eseményeknek vagyunk tanúi, amikor az ember nem több ágyútölteléknél. Akár egyik, akár másik oldalról, a tragédia jele, ha az embert olyan anyaggá silányítják, ami a politikai ambíciók oltárán feláldozható. A Petropolisz című sci-fink végén – amit a magyar közönségnek is szeretnénk az idei MITEM-en bemutatni – a főhős a kiürített Szentpétervár utcáin bolyong, és találkozik régen elhagyott feleségével és gyermekükkel, mint egy új kor Ádámja. E szimbolikus jelenet is azt sugallja, hogy a világunkat nulláról kell újrakezdeni. Sajnos, ezeket a baljós gondolatokat a most zajló háború kiélezte, és ez érezhető a nézőkön is, hiszen az említett előadások a mai napig műsoron vannak az Alekszandrinszkij Színházban.” – fogalmazott a rendező.

A Rex című sci-fit március 11-én, 18-án, valamint április 17-én is láthatják a nézők a Gobbi Hilda Színpadon. A Petropolisz című film a tervek szerint a MITEM-en látható lesz.