Nincs ember, aki nem szeretné a rejtvényeket, a fejtörőket. Nézzük csak meg az újságokat, magazinokat, mindegyikben kötelező elem egy-két rejtvény. Az emberek kíváncsiak, érdeklődőek, szeretik tudni az aktualitásokat, ezért is olvasunk végig nap mint nap annyi cikket. Azonban szeretjük törni is a fejünket, „megdolgoztatni az agytekervényeinket”, ahogy szoktuk mondani. Egy kis aktivitást csempészni a lapozgatások vagy éppen a weblapok böngészése közötti klikkelések közé. Ebben pedig hatalmas segítség a játék, például a kvíz.

Ráadásul a kvízjátékokkal tanítani és figyelmet felhívni is lehetséges. Talán mindenki próbálta már a különböző országok fővárosait három lehetőség közül kiválasztani, és megtapasztalta, hogy amíg Olaszországról vagy Kínáról van szó, a többségünk nem is téveszt. Na de azt vajon hányan találjuk el, hogy N’Djamena Csád vagy Port Moresby Pápua Új-Guinea fővárosa? Valószínűleg kevesen. Azonban a kvízjátékok esetében a hibázás nem probléma, sőt, talán kötelező elem is, ami felhívja a figyelmünket arra, hogy mely területeken van még pótolni valónk. Elindul egy folyamat, és azon kapjuk magunkat, már nem is a fővárosról olvasunk, hanem a rövidcsőrű hangyászsünről meg a tengeri uborkáról, és ez mind-mind egy egyszerű kvízjátékkal indult. Amennyiben szerencsénk van, az új kedvenc egzotikus növény vagy állatfajunk egy számunkra elérhető állatkertben is megtalálható, és abban a pillanatban, amikor megvettük a belépőt, már egy, a kvízjáték által indított gazdasági folyamat is körbe ért. Persze a most leírt példa inkább véletlenek láncolata. Lehet a fejtörőket vajon tudatosan is használni?

„Mi egy innovatív magyar élelmiszer-családot fejlesztettünk ki, és fejlesztünk a mai napig. Tojásfehérjéből készült tejtermék-helyettesítőkről van szó, melyekkel proteindús, szénhidrátmentes túró-, tejföl-, sajtkrém-, tej-alternatívákat kínálunk a tejmentesen táplálkozóknak, diétázóknak, sportolóknak és még sok-sok érintettnek. Számunkra különösen fontos, hogy a potenciális fogyasztók bizonyos szintű edukációval egybekötve találkozzanak a nevünkkel. Tehát megtudják, hogy mi a helyettesítést állati eredetű fehérjeforrással, nem rizzsel, zabbal vagy szójával végezzük. Ugyanakkor az is nagy segítség, ha például a márkanév betűivel játék formájában találkoznak, kicsit rögzítik azokat, nem csak villanásszerűen látják egy közösségi felület pörgetése közben.” – mondta Dr. Németh Csaba, élelmiszer-mérnök, c. egyetemi tanár, aki a kutatás-fejlesztés mellett a marketing tevékenységben is aktívan részt vesz.

A kulcsszereplő a „kvízmarketingben” Biró „Bizso” Zsolt lett, akinek sok éves tapasztalata és szakértelme van a kvízjátékok és azok felhasználása területén, melyet számos, a nevével fémjelzett weboldal is bizonyít. Biró Zsolt, aki maga a kvíz mestere, nagyon jól és tudatosan választja meg a feladványok nehézségét, és változatos, tudatos, egyben szórakoztató vonalat nyitott meg a termékmarketingben, egy olyan utat, amit sem ő, sem a cég, sem a megcélzott fogyasztók nem tekintenek reklámnak, inkább egy tematikus játéknak.

„Emlékszem, amikor először ültünk le egy kávéra Zsolttal. Nagyon megfogott az az innovatív, újdonságokkal teli szemlélet, amit képviselt, és hogy valami olyat próbáljunk ki, amit talán még senki: tudatos kvízmarketinget. Még csak az utunk elején járunk, de a számok, a visszajelzések már magukért beszélnek.” – árulta el Dr. Németh Csaba.

Az innovatív cég és Biró Zsolt a kvízjátékok mestere a jövőben tervezik füzet és egyéb nyomtatványos formájában is kipróbálni a kvízmarketinget. Azt, hogy hogyan állnak ezzel, nyomon követhetitek a tejtermék-helyettesítőket gyártó cég közösségi oldalán.