Ma a boltok polcain szinte egész évben megtalálható a paradicsom, az eper vagy akár a szőlő is, ezért könnyen megfeledkezhetünk arról, hogy a természet eredetileg szigorú rend szerint biztosította számunkra a táplálékot. Felmerül a kérdés, különösen, amikor fenntarthatósági kérdéseket feszegetünk: vajon elegendő lenne-e egészségünk megőrzéséhez, ha elsősorban a Magyarországon termő, szezonális alapanyagokat fogyasztanánk?

– A szezonális táplálkozás lényege, hogy az adott évszakban természetes körülmények között érő növényeket részesítjük előnyben. Ennek nemcsak környezetvédelmi és gazdasági előnyei vannak, hanem táplálkozástani szempontból is kedvező lehet. A teljes érésben betakarított zöldségek és gyümölcsök gyakran nagyobb mennyiségben tartalmaznak vitaminokat, antioxidánsokat és más bioaktív vegyületeket mint a hosszú szállításra szánt, éretlenül leszedett termények – mesélte Dr. Németh Csaba, élelmiszer-mérnök, c. egyetemi tanár.

Mikor mit kínál a magyar szezon?

Tél vége – kora tavasz (január–március): Ebben az időszakban elsősorban a jól tárolható zöldségek állnak rendelkezésre:

  • sárgarépa – béta-karotin (A-vitamin előanyag), kálium
  • petrezselyemgyökér – C-vitamin, kálium
  • zeller – kálium, rostok
  • vöröshagyma, fokhagyma – kéntartalmú vegyületek, antioxidánsok
  • savanyú káposzta – C-vitamin, K-vitamin, tejsavbaktériumok
  • cékla – folsav, kálium, nitrátok

A savanyított káposzta különösen fontos szerepet játszott a történelmi Magyarország téli táplálkozásában, mivel jelentős C-vitamin-forrásnak számított olyan időszakokban, amikor friss zöldség alig állt rendelkezésre.

Tavasz (április–május): A természet ilyenkor szinte „vitaminbombákkal” indítja az évet:

  • spárga – folsav, K-vitamin
  • spenót – folsav, magnézium, vas
  • sóska – C-vitamin, antioxidánsok
  • hónapos retek – C-vitamin, kálium
  • újhagyma – C-vitamin
  • salátafélék – folsav, K-vitamin

A leveles zöldségek különösen értékesek, mivel magas folsavtartalmuk hozzájárul a normál vérképzéshez és a sejtosztódási folyamatokhoz.

Nyár (június–augusztus): A magyar szezonális táplálkozás legbőségesebb időszaka.

  • eper – C-vitamin, mangán
  • cseresznye – kálium, polifenolok
  • meggy – antociánok, antioxidáns vegyületek
  • kajszibarack – béta-karotin
  • őszibarack – C-vitamin, kálium
  • görögdinnye – likopin, kálium
  • málna és ribizli – C-vitamin, rostok
  • paradicsom – likopin, C-vitamin
  • paprika – rendkívül magas C-vitamin-tartalom
  • uborka – kálium, víz
  • cukkini – folsav, kálium
  • zöldbab – rostok, magnézium

A hazai termesztésű paprika különösen értékes, hiszen C-vitamin-tartalma akár többszöröse is lehet számos citrusfélének.

Ősz (szeptember–november): Az ősz a tápanyagokban gazdag tárolható növények időszaka:

  • alma – rostok, polifenolok
  • körte – rostok, kálium
  • szőlő – antioxidáns vegyületek
  • szilva – rostok, kálium
  • sütőtök – béta-karotin
  • káposztafélék – C-vitamin, K-vitamin
  • brokkoli – folsav, kalcium
  • karfiol – C-vitamin

A sütőtök, a sárgarépa és más narancssárga színű növények jelentős mennyiségű karotinoidot tartalmaznak, amelyekből a szervezet A-vitamint képes előállítani.

Fedezhető minden szezonban így a vitamin- és ásványianyag-szükséglet?

– Az év nagy részében a válasz igen. A változatos, szezonális magyar étrend megfelelő mennyiségben biztosíthatja a legtöbb vitamint és ásványi anyagot. A gyümölcsök és zöldségek rendszeres fogyasztása összefüggésbe hozható a szív- és érrendszeri betegségek, egyes daganatos megbetegedések és más krónikus betegségek alacsonyabb kockázatával. A nyári időszakban különösen könnyen fedezhető a C-vitamin-szükséglet, míg a leveles zöldségek és hüvelyesek révén a folsav- és magnéziumbevitel is megfelelő lehet. Az alma, a káposztafélék, a gyökérzöldségek és az olajos magvak egész évben hozzájárulnak a rost-, kálium- és antioxidáns-bevitelhez. A kalciumellátottság ugyanakkor nem elsősorban a zöldségek és gyümölcsök függvénye. Magyarországon a tejtermékek, egyes ásványvizek, a mák, valamint kisebb mértékben a káposztafélék és a brokkoli járulnak hozzá a megfelelő bevitelhez. A vas esetében a növényi források – például a spenót vagy a hüvelyesek – hasznosak, de felszívódásuk kedvezőtlenebb mint az állati eredetű forrásoké, mint például a tojássárgájáé.” – foglalta össze Dr. Németh Csaba.Vannak-e „fekete lyukak” a magyar szezonban?

A válasz egyértelműen igen. A tél vége és a kora tavasz hagyományosan a legkritikusabb időszak. Ilyenkor a friss növényi alapanyagok választéka korlátozott, és a hosszabb tárolás során több zöldség és gyümölcs vitamintartalma is csökkenhet. A legnagyobb kihívást azonban nem a C-vitamin, hanem a D-vitamin jelenti. Magyarország földrajzi helyzetéből adódóan október végétől márciusig a napsugárzás UV-B-tartalma általában nem elegendő a megfelelő D-vitamin-termeléshez. Mivel a D-vitamin természetes élelmiszerforrásai korlátozottak, a magyarországi szezonális táplálkozás önmagában nem képes biztosítani az optimális ellátottságat. Bizonyos népességcsoportokban emellett a vas, a jód és esetenként a kalcium bevitelére is fokozott figyelmet kell fordítani. Ez különösen igaz várandósokra, serdülőkre, idősekre, valamint vegetáriánus vagy vegán étrendet követőkre.

Ugyanaz a szezonalitás jellemző mindenhol?

A szezonalitás fogalma erősen földrajzfüggő. Míg Magyarországon a citrusfélék importterméknek számítanak, addig Dél-Olaszországban a narancs, a citrom vagy a mandarin helyi és szezonális gyümölcs. Az enyhe mediterrán éghajlat következtében a paradicsom, a paprika, a cukkini vagy a padlizsán termesztési időszaka is lényegesen hosszabb, mint a Kárpát-medencében. Szicília vagy Calabria térségében a citrusfélék téli szezonja éppen akkor kezdődik, amikor Magyarországon a helyi gyümölcsválaszték a legszegényebb. Emellett a mediterrán országokban a friss paradicsom, paprika és cukkini sok esetben tavasztól késő őszig helyi termesztésből származik. Az észak-európai országokban ezzel szemben rövidebb a tenyészidőszak, ezért ott nagyobb szerepet kapnak a tárolt, fagyasztott vagy fermentált alapanyagok.

– A magyarországi szezonális táplálkozás az év jelentős részében képes biztosítani a legtöbb vitamin és ásványi anyag megfelelő bevitelét. Tavasszal a leveles zöldségek, nyáron a gyümölcsök és a friss zöldségek, ősszel pedig a gyökérzöldségek, a sütőtök és a káposztafélék kínálnak rendkívül gazdag tápanyagforrást. A természet ritmusához igazodó étrend nemcsak környezetbarát és gazdaságos, hanem táplálkozástani szempontból is előnyös lehet. Ugyanakkor a magyar klíma sajátosságai miatt bizonyos tápanyagok – elsősorban a D-vitamin, valamint egyes élethelyzetekben a vas, a jód és a kalcium – esetében a kizárólag szezonális növényi forrásokra épülő étrend nem minden esetben elegendő. Ezért a tudatos, változatos táplálkozás mellett időnként szükség lehet dúsított élelmiszerekre vagy szakember által javasolt kiegészítésre is – zárta gondolatait Dr. Németh Csaba.