Egy sorozat harmadik részét vehettem kezembe, amikor Henrik Jens Jensen Oxen Tisztítótűz című könyvét kezdtem olvasni.
Lapozz bele ITT
Niels Oxen a második rész végén egy tengeri baleset során meghalt. Vagy mégsem? A rá leselkedő veszélyek alapján úgy tűnik csak addig él, amíg a nyilvánosság számára halott, de vajon élet-e ez ebben a formában? A harmadik rész elején kiderül, hogy Niels Oxen egy svéd szigetcsoport eldugott szigetén épül fel sérüléseiből, ahol egy nyugdíjas doktornőnél akadt pártfogóra. Miután új személyazonosságot szerez, útnak indul, visszatér Dániába, hogy visszakapja életét, mindezt annak tudatában, hogy a rejtőzködő, ámde óriási hatalommal bíró dán politikai-gazdasági hálózat, a Danehof meg akart szabadulni tőle, ha rájönnek, hogy nem jártak sikerrel, ismét megindul ellene a hajsza.
Aki szereti az összeesküvés elméleteket, az akciókat, a háttérben munkálkodó sötét erők titokzatosságát, annak mindenképpen érdemes elolvasnia Jensen trilógiáját. A Tisztítótűzben lezárásra kerül a korábbi részek valamennyi akciója, elvarrásra kerülnek a szálak. A hősök pedig nem feketék vagy fehérek, hanem valós emberi lények, akik képesek hibázni, avagy a legváratlanabb pillanatból előrántani a talonból az adu ászt, amit aztán megfejelnek egy Joli jokerrel is. A könyv főhőse háborús veterán, megjárta Afganisztánt és a Balkánt is. Poszttraumás szindrómával küzd, amelynek egyik ellenszere a folyamatos akció.
Az Jensen oknyomozó újságírói múltja végig érezhető, hiszen olyan szervezetekre bukkanunk, amelyek a köztudatban ugyan léteznek, de valójában senki nem találkozott még velük. Végül kiderül, hogy mégis, ugyanis magas állami pozíciókat betöltő emberek, gazdasági jelentőséggel bíró vállalkozások mind-mind részei ennek a háttérben munkálkodó sötét erőnek.
A könyvben a skandináv krimik nehéz világa végig jelen van, ahogy az izgalom is kitart, így történhetett meg, hogy bizony alig néhány nap alatt végig értem a vaskos köteten. Pedig nem is a stílusom… vagy mégis?
