Nem egyszerű a jelmeztervező élete: az adott kor viseleteinek, anyagainak a megismerése komoly kutatómunkát igényel. Kovács Yvette Alida tervezőasztalán a kezdetek óta készülnek a szertartásjáték jelmezei, vele beszélgettünk többek között IV. Béla korára jellemző viseletekről és a szabadtéri színpad sajátosságairól.
Immáron hetedik alkalommal készül a Koronázási Szertartásjáték Székesfehérváron. Mennyiben más a munkafolyamat hetedjére, mint elsőre?
A Koronázási Szertartásjáték jelmezei minden esetben monumentális feladatot jelentenek számomra, egyrészt a tömegek, másrészt a korabeli öltözetek miatt. Az első évben még mindent újonnan kellett megteremteni, mostanra viszont már összegyűlt rengeteg ruha, ami alapul szolgál a későbbiekben. A feladat azonban továbbra sem egyszerű, mert a történelemben haladva az idő múlik, a divat változik, adott esetben új népek újfajta öltözékekben érkeznek, ezért továbbra is sok új jelmez készül, és ezzel párhuzamosan a régiek átalakítása is zajlik.
Milyen viselet volt jellemző IV. Béla korában?
A viseletek kutatásakor minden esetben a korabeli falfestményekre, szőttesekre, textiltöredékekre hagyatkozunk. A XIII. század derekán a középkori divat jellegzetességei a magyar viseletekben is megmutatkoztak. Egyszerű szabások, tunikák, láb harisnyák jellemzik a kort. A színesebb és hosszabb öltözeteket a jómódú, míg a nyers, festetlen posztókat rövidebb fazonokkal a szegényebb rétegek viselték. Fontos, hogy a rendelkezésre álló szerény technikai eszközökkel csak egyszerűbb formákat alkothattak, nem volt még például zseb vagy gomb, a rögzítéseket inkább veretes tűkkel és csattokkal oldották meg. A textilhasználatra jellemző a természetes alapanyagok alkalmazása, melyet növényi alapú színezékkel festettek, majd fémszálakkal hímeztek és drágakövekkel díszítettek. Minden terület hozzátette a saját stílusjegyeit az alap irányzatokhoz, így a magyaroknál fennmaradhattak az Árpád korabeli szőrök, veretes díszítések, hegyes süvegformák, melyek egy sajátos elegyet alkottak a középkor letisztult, redős divatjával.
Másként tervez ilyen grandiózus szabadtéri helyszínre, mint egy nagyszínpadi előadásra? Mi a különbség?
A Koronázási Szertartásjáték nézőtere – a nagyszínpadok egyoldalú nézőpontjával ellentétben – három oldalról veszi körül a színpadot, a nézők így teljesen különböző szemszögekből és változó távolságról láthatják a szereplőket. Emiatt fontos színfoltokat alkalmazni, hogy már messziről is beazonosíthatóak legyenek a történet szereplői: színesek az udvari előkelőségek, szürkék a tömegek, ezüstösek a katonák… Mindeközben a folyamatosan jelen lévő kamera közeli képeket közvetít a led falra, ezért a részleteknek is pontosnak és kidolgozottnak kell lennie.
A jelmezek tervezésénél mennyire szempont, hogy korhű legyen?
A történelmi előadások esetén alapelvárás, hogy a tervező pontosan ismerje az adott kor viseleti sajátosságait, mely tudását felhasználva alkotja meg a jelmezek látványtervét. Fontos, hogy egészen más eszközök és lehetőségek állnak rendelkezésre, mint az adott korban lehettek. Mégis azt az illúziót kell kelteni, mintha a szereplők az ismert kódexekből lépnének elő. Mindezt ügyesen kell igazítani a rendezői elképzelésekhez, a koreográfiához, valamint a jelmezt viselő színész egyéniségéhez.
A próbafolyamat melyik részét szereti a legjobban?
Tervezőként talán legjobban a kezdeti kutatómunkát és alkotást szeretem, ilyenkor körvonalazódik előttem az adott előadás. Rajzoláskor, festéskor mindig egy kötöttségek nélküli művészi örömöt élek meg, papírra vetem az álmaimat, megelevenednek előttem a fényes textilek, különleges díszítések. A terveimet a próbafolyamat során végig irányadónak tekintem, ezekre támaszkodom, amikor a gyakorlati megvalósításon gondolkodunk, vagy a színészekkel egyeztetek a jelmezeikkel kapcsolatban. Ennek ellenére nem cserélném a színházi munkámat egy illusztrátori feladatra, mert éltet a kihívás, hogy miként valósíthatóak meg a papírra vetett tervek, milyen technikákkal érhetőek el a kívánt hatások. A munkám szerves része a kommunikáció, szeretem a csapatot, akikkel együtt kell dolgoznom. Szívesen együttműködök a színészekkel és lelkesítenek a különleges rendezői és koreográfusi elképzelések, melyekhez a jelmezeket alkalmaznom kell.
Hogyan ajánlaná az előadást a nézőknek?
Szívből ajánlom ezt az előadást mindenkinek, aki kíváncsi egy igényesen bemutatott történelmi eseményre, szívesen lát megelevenedni egy korabeli ünnepi szertartást és érdekli a magyar királyok élete.
Évek óta dolgozik Székesfehérváron, van kedvenc helye a városban?
Nagyon megszerettem a várost. Gyönyörű a főtér, szívesen sétálok a hangulatos utcákban, és sosem hagynám ki a finom fagylaltokat sem. Legjobban mégis a szertartásjáték helyszínét, a királysírokat szeretem, mert nem csupán történelmi jelentősége megkérdőjelezhetetlen, de az évek során számos szép emléket idéz fel bennem.
Jegyinformáció és érdekességek: www.koronazas.hu
