Felriadtam…. A képek…a hangok…az üzenetek…az érzetek…. Amik miatt kiválasztottnak hisszük magunkat…pedig semmi sem történik, mint elmúlik az élet.
Még több hajnali gondolat ITT!
El és megengedsz. Elköszönsz s a helyére más érkezik. Aztán megint és megint csak, amit magadévá tettél az lesz örök… S túl önzőek lettünk. Mert kell még. És még és még. S akkor lassan eltűnik mid volt már és már és már. A lelkiismeret is hallgat vagy éppen csak rálegyintesz: ilyen vagyok. S már nem érdekel, hogy nemesnek, vagy jobbnak érezd magad…
Jól. Márcsak ennyire szűkülnek az igények. S már csak pillanatokra érzed élőnek magad. Amikor elszorul a torkod már tudod uralni. Előveszel néhány frankó mondatot megannyi tanító dúskál a modernkori spiritualitástól, bőven van miből válogatni. Átsegít, átlendülsz. De aztán eljő az éjjel a gátak, démonok, fenevadak, félelmek napszaka…amikor minden szerte rohan s képzeld ott maradsz.
Az igazság pillanatában: egy magaddal. Na akkor vagy Te, TE!
Szigeti Annamária
