Az ünnepek közeledtével az ember óhatatlanul számot vet. Hogy telt el ez az év? Mi volt a jó és a rossz? Egyáltalán az eddigi életem hogyan telt? Boldog voltam? Most boldog vagyok? Mi is az a boldogság? Olyan megfoghatatlan! Szerintem csak pillanatok az ember életében, Segítségül hívtam az internetet, hátha találok valami kézzel foghatót. „Faggattam” a régi bölcseket, átnéztem néhány idézetet, de egyikkel sem tudtam igazán azonosulni. A keleti filozófusok szerint a vágy nélküliség maga a boldogság. Talán igen. Azt viszont tudom, hogy nekem nem kell sok a boldogsághoz. Például egy jó könyv, vagy egy jó film is elég lehet. Egyik esetben a mély mondanivalós, katarzist előidéző, elgondolkodtató, az a fajta, ami jobbá teszi a nézőjét. Máskor pedig az „agymosós”, nevettetős. Ugyanez vonatkozik egy színházi előadásra is. Boldoggá tud tenni már a tudat, ha színházba mehetek. Felvehetek egy szép ruhát és remélhetőleg egy jó darab segítségével elvarázsolnak a színészek, kizökkentve engem a hétköznapok taposómalmából.
Mostanában, mivel küzdök a kilókkal, boldoggá tud tenni, ha a mérleg nyelve egy kicsit kevesebbet mutat, mint legutóbb (hozzáteszem, akkor sem megyek a Dunának, ha nem). Az is, ha képes vagyok legyőzni magam és elutasítani például egy édes csábítást (mondjuk a csokoládét vagy a fagyit). Boldoggá tesz, ha tetszem magamnak és a páromnak, ha látom az érdeklődést és azt a bizonyos lángot a szemében. Boldoggá tud tenni egy napsütéses, madárcsiripelős reggel vagy egy gyönyörű naplemente. Szintén növeli a szerotonin szintemet egy hosszú, kényelmes vágta lóháton. Amikor az ember összeolvad a lóval és az őt körülvevő természettel. Egészen fantasztikus érzés és bevallom, hiányzik. Mivel nem tudom kettéválasztani magamban a nőt és az anyát, boldoggá tesz, ha a gyerekeim egészségesek és szépen, rendes ütemben fejlődnek és nyílnak meg a világra. (Természetesen hálát adok a párom, a családom, a magam és a barátaim egészségéért is.
Nagyon boldoggá tud tenni, ha hasonló gondolkodású emberek vesznek körül és „világot lehet váltani” velük. A hajnalig tartó beszélgetésektől egy hétre elegendő töltést kapok. Totálisan levesz a lábamról (=boldoggá tesz), ha egy ember figyelmes velem (sajnos ezt az esetleges ellenségeim is könnyen észreveszik rajtam). Ez az egyik legnagyobb kincs és nekem mindig megmelengeti a szívemet, ha valaki meglátja, hogy most éppen nem szabad hozzám szólni vagy nagyon is vágyom egy beszélgetésre. Mindig is azt vallottam, hogy a másikra szánt időnél és figyelemnél nincs nagyobb ajándék a földön – ehhez én is igyekszem tartani magam több-kevesebb sikerrel.
Hogy ezek apróságok? Lehet. Nekem mégis fontosabbak, mint mondjuk egy luxus nyaralás. De hamis képet sem szeretnék festeni magamról. Bizonyos fokig a pénz is boldoggá tud tenni. Jól esik, ha véletlenül nem kell aggódnom azon, hogy merjek-e megvenni például egy jó minőségű cipőt a gyereknek. Nagyon szeretném például megnyerni a lottón az 5+egyest. Ez általában egy aggyal még felfogható összeg szokott lenni, amiből azt hiszem, fel lehetne újítani a házunkat például.
Összefoglalva: egész egyszerűen én akkor vagyok jól a bőrömben, ha körülöttem, és velem minden stimmel. Ha rend van a családomban úgy a gyerekeim, mint a szüleim és nővérem körül, és ha mindenki egészséges. Ha végzi az ember a dolgát legjobb tudása szerint, majd pedig pihenhet, elvonulhat, élhet a hobbijának, stb. Csak ennyi. Egészség, rend, nyugalom, békesség.
Kövessen bennünket a FACEBOOKON is!
