Akinek volt olyan szerencséje, hogy falun nőtt fel, vagy volt nagymama, aki vidéken élt az még biztosan emlékszik a régi nyarak színeire, ízeire… Talán szeretné is visszahozni azokat az időket, csak a mindennapi rohanásban nem jut idő még arra sem, hogy átgondolja pontosan mit is szeretne. Krotos Erika is belefáradt a napi robotba és úgy döntött ideje gyermekkori álmát megvalósítani.
Emlékszel még mi volt az a pont, amikor azt érezted, hogy elég! Amikor végleg kikristályosodott benned, hogy kertészkedéssel, lekvárfőzéssel akarsz foglalkozni…
Engem minden tavasszal elvarázsol a föld illata, amikor előbújnak az első hóvirágok, majd sorban a többi növény elkezd zöldülni, virágozni. Ilyenkor ellenállhatatlan vágyat érzek arra, hogy ültessek, kapáljak, csak a növényekkel foglalkozzak. Gyermekkorom óta elvarázsol a természet megújulása és mindig is arra vágytam, hogy legyen saját kertem. Amikor 50 éves lettem, elgondolkodtam, hogy talán itt az ideje annak, hogy végre azt csináljam, amit mindig is szerettem volna. Az elhatározásomat azonnal két „véletlen” dolog segítette. Éjszaka nagymamámmal álmodtam. Reggel felébredve nosztalgiázni kezdtem, miért is volt nekem jó nagymamámnál falun nagyon-nagyon régen. Hirtelen érezni kezdtem nagymamám birsalmasajtjának az ízét, előjöttek az illatok, elfeledett álmok. Tudtam, hogy ez lesz az én utam. Körülnéztem és – láss csodát- éppen volt egy kedvező árú, eladó telek nem messze a lakásunktól. Azonnal megvettem és beültettem birsalmafákkal.
Erika, egy városi lányban hogyan kel életre a kert szeretete?
Ez nálam valami ősi tudás lehet. 4-5 éves koromban falun nyaraltam és azok az élmények egy életre meghatározták bennem a vágyat arra, hogy kertészkedjek.
Hogyan élted meg a váltást? Mi volt a legnehezebb?
Mivel korábban egy jól működő vállalkozást vezettem, a környezetem furcsának találta, hogy most meg a földdel akarok foglalkozni. Viszont én eljutottam arra a szintre, amikor már azt mondom, hogy nem a környezetemnek akarok megfelelni.
A családod mit szólt, amikor egy kvázi biztos állást adtál fel….
A szűk értelemben vett családom mindig is támogatja az én ötleteimet. A férjem besegít a kertészkedésbe, de még a lekvárfőzésbe is. A fiam szívesen készített honlapot, a menyem pedig besegít az értékesítésbe. Mindenki lelkesen kóstolgatja a finomságokat, amiket készítek és biztatnak, mert látják, hogy sokkal vidámabb, boldogabb vagyok, mint korábban bármikor voltam.
És miért pont a birsalma lett a vállalkozásod alapja?
Amikor a régi, gyermekkori ízekről gondolkodtam, elsőnek ez az emlék jutott eszembe, nagymamám isteni birsalmasajtja. Aztán elmentem a közeli nagyáruházba és megnéztem, hogy árulnak-e ilyet. Spanyol birsalmasajtot találtam, pont dupla áron, mint ahogy most én adom. Elgondolkodtam, hogy lehet, hogy mi magyarok nem tudunk ilyet készíteni. Piackutatást végezve aztán kiderült, hogy szinte senki nem csinálja, ezért lett ez a fő termékem.
Miket készítesz még?
Birsalma lekvárt, sütőtökös birsalma lekvárt és zöld dió befőttet.
Hol juthatunk hozzá?
A honlapomon minden információ megtalálható: www.birsalmasajt.hu Budapest XVII. kerületében személyesen megvásárolható és megkóstolható minden termékem. Az ország más pontján élőknek pedig szívesen elküldöm csomagban.
Hogyan látod magad tíz év múlva?
Kertecskémet szeretném úgy fejleszteni, hogy önellátó legyen. Az a cél, hogy megtermeljem benne az összes zöldséget, gyümölcsöt, ami a családnak szükséges. A birsalmafák terméseiből és még néhány más növény feldolgozásából pedig legyen annyi bevételem, hogy semmi mással ne kelljen foglalkozni, csak a kertemmel. Mindenkit arra biztatok, hogy ne adja fel az álmait. Az én példám is mutatja, hogy soha nem késő újrakezdeni.
Köszönöm a beszélgetést.