Az ünnepek közeledtével legtöbbünk alig várja, hogy így év vége felé egy kicsit lassíthasson. A mindennapi mókuskerékből kiszakadva szeretnénk időt szánni szeretteinkre, alkalmat találni egy jó beszélgetésre egy rég nem látott családtaggal, a jól megérdemelt pihenést kiélvezni, vagy egyszerűen csak megpihenni a fárasztó mindennapok után. De hogy is néz ki valójában a karácsonyi, vagy a szilveszteri készülődés? Tényleg a felhőtlen kikapcsolódásról szól ez a pár nap?
Hát nem… Az emberek többségének ez az időszak a rohanás, kapkodás, főzés, takarítás és a totális megőrülés időszaka, de legalábbis egy lelki nyomás mindenképpen társul az ünnepek közeledtével a mindennapokhoz. Mert él a fejünkben egy kép, hogy milyen karácsonyt szeretnénk, milyen hangulattal, azonban ennek megteremtéséhez bizony kőkemény munka szükséges. És még ha szívesen is vállaljuk az ezzel járó áldozatot, ez bizony nagyon fárasztó és nagyon időigényes. És ezért a munkáért bizony nem jár fizetés. Mert ez a munka láthatatlan. És többnyire nők végzik. Igen, a házimunka a legtöbb esetben még mindig „női munka”. Ami az ünnepi időszakban csak még inkább fokozódik. Persze az érzelmi feltöltődés, amit családunktól kapunk, nyilvánvalóan megfizethetetlen, ugyanakkor ez egy másfajta értéket képvisel, mint az anyagi honorárium.
Egy nő karácsonya…
Annál is inkább, mert, ha számokban mérjük a házimunkát, bizony érdekes eredményeket kapunk. A KSH szerint, ha ezért is fizetést kapnánk, a GDP 25 százalékkal, azaz évi 6836 milliárd forinttal nőne[1]. Egy nő átlagosan napi 183 percet fordít házimunkára, 2009-2010-es adatok alapján. A férfiak esetében ez a szám 78 perc, tehát egy nő átlagosan több, mint kétszer annyi időt tölt ház körüli feladatokkal, mint a társadalom férfi tagjai. Ha például ki szeretnénk számolni, hogy mennyi pénzt kereshetnénk az általunk elvégzett házimunkával, azt az alábbiak szerint tehetjük meg: gyűjtsük össze, hogy hány percet töltünk egy adott tevékenységgel, majd szorozzuk meg 365-tel. Így megkapjuk, hogy például hány percet töltünk mosogatással egy év alatt. Ezt a számot szorozzuk meg 60-nal, ez által megkapjuk az óraszámot. Ha ezt megszorozzuk a jelenlegi nettó órabérünkkel, akkor megkapjuk azt az összeget, amit akkor kapnánk, ha mondjuk a jelenlegi munkáltatónk kifizetné mindezt számunkra.
A helyzet további érdekessége, hogy ha figyelembe vesszük a nemek közötti bérkülönbséget, akkor ez jól visszatükröződne a házimunkáért kapott fizetség tekintetében is, vagyis egy férfi kevesebb házimunkáért, több fizetést kapna, mint nőtársa, aki viszont dupláját teljesíti otthon. Ez viszont visszahat a munkaerőpiaci jelenlétre: ez által a nőknek kevesebb idejük jut főállásukra is.
Egy nő karácsonya…
Jelenleg, hazánkban a nemek közötti bérrés 15,5%[2], ami bár az uniós 16,3[3] százalékot tekintve nem is tűnik olyan vészesnek. De például vezetői szinten akár 50%-kal is többet kereshet egy férfi ugyanazért a munkáért, ugyanabban a pozícióban.
A fent leírtak jól tükrözik a helyzet komplexitását és nem csupán ideológiai, értékrendbeli különbségről van szó, a probléma jól kifejezhető számokban is. A bérkülönbség és a házimunkával eltöltött idő egyébként folyamatosan közelít egymáshoz a két nem között, de még mindig sok a tennivaló. Ha például ilyen ütemben folytatódik a bérkülönbség csökkenése, a magyar nők átlagbére 2190-re éri utol a férfiakét[4]. A helyzet Indiában a legrosszabb, ott a nők munkája 56 százalékkal ér kevesebbet, mint a férfiaké[5].
Viszont itt fontos lenne az állami szerepvállalás is, ezt a problémát központi fellépés nélkül nem lehet megoldani. A kifizetetlen munka, a bérkülönbség mind-mind hozzájárul a nyugdíjak közötti különbségekhez is, ami odavezet, hogy a szegénység nőarcú.
Kunert Annamária
A szerző a Magyar Szakszervezeti Szövetség Ifjúsági Tagozatának vezető-helyettese.
[1] http://privatbankar.hu/karrier/lathatatlan-munka-mennyi-penzt-erdemelsz-azert-hogy-kitakaritod-a-lakast-305888
[2] http://www.origo.hu/gazdasag/20170308-fizetesi-kulonbseg-a-nemek-kozott.html
[3] http://hvg.hu/brandchannel/hvgextrano_20170918_Idokonfetti_es_berres__A_ferfiak_maganeleti_szerepvallalasa_nelkul_nincs_egyenloseg
[4] http://nokszovetsege.hu/2017/08/10/3766/
[5] http://www.origo.hu/gazdasag/20171116-berkulonbsegek-ferfiak-es-nok-kozott.html
