A legtöbb cég – vagyis munkaerő piaci szemmel nézve, a munkáltató- igyekszik a lehetőségek szerinti leginkább megfelelő és elsősorban pozitív kép kialakítására saját magáról. Ehhez különböző eszközöket vesznek igénybe és jelentős energia- és pénzforrásokat használnak el.
Ezt OLVASTAD már?!
Mi a helyzet a munkavállalókkal, akik a piac másik szereplői? Számos elem alakítja a rólunk alakított összképet, ezek például:
- az Önéletrajz összeállításának stílusa, komplexitása, az abban használt fénykép
- a telefonos kommunikációnk, ahogyan felvesszük a telefont és az azt követő beszélgetés
- pontos, vagy késve érkezés (ekkor még az is ront a helyzeten, ha még elnézést sem kérünk)
- a személyes interjún a kézfogásunk, fellépésünk
- öltözetünk, kiegészítőink
- szemkontaktus tartása
- beszédstílusunk, kérdéseink
- testbeszédünk
- elbúcsúzás
A fent felsoroltakkal általában tisztában van a munkavállaló és többnyire figyelnek is ezekre a tényezőkre. Mégis akadnak olyanok, és sajnos az utóbbi években egyre nagyobb számmal, akiknek kevésbé fontos az image építés, sőt, olykor mintha inkább rombolást végeznének ezen a területen tudatosan, vagy tudattalanul.
HR tanácsadóként értetlenül állok az olyan helyzetek előtt, amikor valaki, aki intenzíven érdeklődik egy lehetőség iránt és akivel pontosan le lettek beszélve az interjú részletei, egész egyszerűen nem jelenik meg a beszélgetésen, de még egy sort sem ír e-mailen, vagy legalább sms-ben arról, hogy mégsem tud eljönni. Volt olyan eset a tavalyi évben tanácsadó kollégáimnál is, hogy a jelölt jól szerepelt a kiválasztási folyamatban és végig motiváltság látszott rajta. Az ajánlat tudomásulvétele után kapott pár nap gondolkodási időt, azután pedig eltűnt, mint a kámfor, semmilyen visszajelzést nem adott sem az ajánlatot adó cégnek, sem a tanácsadó ügynökségnek és nem lehetett elérni egyik kommunikációs csatornán sem. Felmerül bennem a kérdés:
- Nem számolnak azzal, nem gondolják át, hogy ez a cselekedet negatív fényt vet rájuk?
Referenciakérések is sokszor körbejárnak a szakmában és ilyenkor élből elvágták maguk alatt a fát. Gyakoriak az olyan esetek is, amikor a munkavállaló egy pozícióból kitekintve megméretteti magát a piacon, végigmegy akár 3-4 kiválasztási fordulón is és, amikor ajánlati helyzetbe kerül, bekopogtat a vezetője ajtaján, hogy kapott egy másik ajánlatot. Ők ilyenkor már sokszor tudják, hogy szükség van rájuk a jelenlegi cégnél és nem fogják elengedni őket, ráígérnek a jelenlegi fizetésükre. Az más kérdés, hogy utána mennyire sérül a bizalom kettőjük között, mert biztosan nem marad a régi. Sokszor már az is elég a kép lerombolásához, ha a potenciális pályázó egészen egyszerűen nincs tisztában a saját Önéletrajzával és az interjún belebonyolódik az egyes dátumokba, pozíció elnevezésekbe.
Nagyon fontos, hogy felkészülten érkezzünk az adott szervezetből, nézzünk utána legalább a honlapon, illetve egyéb online csatornán, valamint legyenek kérdéseink. Amikor valaki nem tudja pontosan, miért jelentkezett a pozícióra, jogosan merülhet fel a kérdés, hogy elegendő-e a motiváltsága. Érdemes figyelni az időkeret tartására és arra, hogy feltett kérdésre válaszoljunk, lehetőleg röviden és tömören, ne legyen szükség újra és újra visszakanyarodni ugyanahhoz a kérdéshez.
Nézd meg EZT is…
Ahogyan, mi munkavállalók elvárjuk, hogy a leendő munkáltatónk megfelelően kialakított arculattal rendelkezzen, nekünk is tennünk kell ezért. A jó hír az, hogy a munkavállalók részéről többnyire ez nem kerül pénzbe. (persze itt is vannak azért költségek, pl. vidékiek esetén utazási költség, egy új kosztüm, vagy zakó megvásárlása).
Grega Viktória
alkotonok@alkotonok.hu
Legfrissebb híreinkért kövess bennünket a FACEBOOK-on!
